Az áramszámlák összetétele az utóbbi években egyre zavarosabbá vált a lakosság számára, főleg a rezsicsökkentett áramárakon belüli költségek átalakulása miatt. Az áramszolgáltatók által küldött számlák azt sugallják, hogy bár az áram díja csökkent, a rendszerhasználati díj drasztikusan megnövekedett. Ez a különbség a fogyasztók számára gyakran érthetetlen, hiszen a rezsicsökkentett árak bevezetése óta a lakosság csak a kilowattóránkénti végső összeget figyeli.
A rezsicsökkentés és a rendszerhasználati díj közötti kapcsolat
2014 ősze óta a rezsicsökkentett áram ára stabilan bruttó 36 forint körül mozog. Ez az ár azonban csak egy része a valós költségeknek, hiszen ebben az összegben szerepel nem csak az áram termelésének ára, hanem a rendszerhasználati díj is, amely magában foglalja az áram elosztásának és átviteli költségeit. Korábban ez a két költségelem nagyjából egyensúlyban volt egymással, ám 2022-ben nagy változások történtek. Az áram termelési ára jelentősen, mintegy felére csökkent, miközben a rendszerhasználati díj majdnem másfélszeresére nőtt.
A számlákon most azt láthatják a fogyasztók, hogy a rendszerhasználati díj többszöröse az áram árának, ami nem csak meglepő, de nehezen elfogadható helyzet is sokak számára. Egy 305 kilowattórás fogyasztásnál például mindössze 1914 forint az áram díja, míg a rendszerhasználati díj 9877 forint, ami már önmagában is jelzi az aránytalanságot.
Ábramagyarázat:
305 kilowattórás fogyasztásnál az áramdíj 1914 forint (nettó 4,94 forint/kilowattóra), a rendszerhasználati díj 9877 forint
míg 399 kilowattórás fogyasztásnál 2590 forint az áramdíj (nettó 5,11 forint/kilowattóra), és 13 694 forint a rendszerhasználati díj.
Mint az ábrán is látható, az arány a magasabb – piaci áras – áramfogyasztást is tartalmazó számlánál is hasonló.
2714 kilowattórás fogyasztásnál 18 324 forint az áramdíj (2544 kilowattóráig nettó 5,11, felette nettó 31,8 forint/kilowattóra), és 82 493 forint a rendszerhasználati díj. - számolt be róla a 24.hu
Miért emelkedett ennyire a rendszerhasználati díj?
Az áram eljuttatása a fogyasztókhoz jelentős költségekkel jár. Ezek a költségek az elmúlt években – különösen 2014 óta – jelentősen megemelkedtek a rendszer fenntartásához szükséges karbantartások, a munkaerő- és eszközigények, valamint az infláció hatásai miatt. Ezért a rendszerhasználati díjak emelése már régóta időszerű volt. A kormány azonban nem kívánta emelni a rezsicsökkentett árat, így a rendszerhasználati díjak növelése az áram díjának csökkentésével történt meg. Ez a költségátcsoportosítás eredményezte azt a helyzetet, hogy a számlákon a rendszerhasználati díj jóval magasabb az áram termelési díjánál.
A jövő kérdése: Lehet-e nulla az áram ára?
Az áram ára tovább csökkenhet, ha a kormány a rezsicsökkentést fenntartja, de kérdéses, hogy meddig lehet ezt a modellt fenntartani. Holoda Attila energetikai szakértő szerint bár nem valószínű, hogy az áram ára teljesen nullára csökkenne, nem zárható ki teljesen ennek a lehetősége. Ez azonban számos problémát vetne fel, különösen a háztartási napelemrendszerek üzemeltetői számára, akik így még kevesebb pénzt kapnának a megtermelt többlet energiájukért.
Átláthatatlanság és a valós költségek
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a rezsicsökkentés miatt a fogyasztók számára nehezen átlátható, hogy valójában mennyit is fizetnek az áramért és a rendszerhasználati díjért. Holoda Attila szerint nem tartható fenn hosszú távon az a helyzet, hogy az áramot olcsóbbnak mutatják, mint amennyibe ténylegesen kerül. Az állami cégek ugyan fedezhetik a veszteségeiket költségvetési forrásokból, de ez növeli az államháztartási hiányt.
Összességében tehát a lakosság számára csalóka lehet az áramszámla, mivel a rezsicsökkentett ár alacsony, de a rendszerhasználati díj jelentősen megemelkedett, és ez hosszú távon fenntarthatatlan gazdasági modellhez vezethet. |
