Az egyházak 915 milliárd forintos bevételeinek kétharmada az állam támogatta
2022-ben a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak összesen 915 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, amelyből a 69 százalékot, azaz körülbelül 632 milliárd forintot az állam támogatta. Az RTL híradása szerint ez az összeg rendkívül jelentős, hiszen a 2022-es év GDP-jének 1,4 százalékát, valamint a teljes kormányzati kiadások 7,5 százalékát teszi ki. A támogatás mértéke az állami oktatási kiadások felét éri el, ami újraértelmezi az egyházak szerepét az állam által finanszírozott szektorban.
Az állami támogatás mértéke és hatása
Az egyházak bevételei a különböző állami kiadásokhoz képest is kiemelkedőek. Az egészségügyi kiadások harmadát teszik ki, és a 915 milliárd forint bevételből 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Az egyházi bevételek 37 százaléka oktatási célokat szolgál, míg 21 százaléka szociális ellátásra megy, az egészségügyi ellátások aránya pedig mindössze 4 százalék.
Az állami támogatás és az egyházak saját forrásaik együttesen lehetővé teszik, hogy az egyházi intézmények általában magasabb színvonalú oktatást nyújtsanak, így versenyelőnybe kerülnek az állami fenntartású iskolákkal szemben. Az egyházi költségvetések körülbelül kétharmadát fordítják az államtól átvállalt feladatokra, alapvetően állami finanszírozással.
Az átláthatóság hiánya
A G7 elemzése rávilágít egy fontos ellentmondásra: míg a legkisebb civilszervezeteknek kötelező nyilvános jelentéseket közzétenni működésükről, az egyházak szinte teljesen mentesülnek ez alól. A jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy a több száz milliárd forint bevételt kezelő egyházak nem adjanak számot bevételeikről és kiadásaikról, ami felveti a transzparencia kérdését.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben nyilatkozott a hazai egyházak támogatásának ellentmondásos helyzetéről. Szerinte az egyházfinanszírozás nem transzparens módon működik, és az állami támogatások nincsenek benne az állami költségvetésben. Ennek következtében sem az egyházak, sem az állam számára nem teszi lehetővé a távlatos tervezést, hiszen a támogatások mértéke gyakran alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye.
Adózási kiváltságok
A fent említett bevételek után az egyházak nem fizetnek adót, ami tovább fokozza a nyilvános pénzügyi elszámolás iránti igényt. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a társadalom számára fontos kérdés, hogy az állami forrásokat hogyan használják fel, és hogy milyen módon biztosítható az átláthatóság a közpénzek felhasználása terén.
A 2022-es év egyértelműen megmutatta, hogy az egyházak szerepe a magyar közéletben és gazdaságban nem elhanyagolható, azonban a pénzügyi transzparencia és a felelősségvállalás kulcsfontosságú lenne a közbizalom fenntartásához. |
