Szijjártó Péter: Itt mindenkinek elment a józan esze?
Szombat délelőtt egy erőteljes és provokatív kijelentéssel kezdte a napot Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, amely az európai politikai és jogi rendszerek irányába mutatott kritikát. A „Itt mindenkinek elment a józan esze?” felütéssel egyből feszültséget teremtett, utalva arra, hogy a véleménye szerint egyre inkább eltolódik az igazságszolgáltatás és a politikai mainstream a realitás talajától.
Szijjártó két konkrét esetet említett meg, amelyek szerinte jól példázzák a problémát. Az egyik Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter ügye, akire hat év börtönt kértek azért, mert megakadályozta, hogy egy illegális migránsokat szállító hajó kikössön Olaszországban. A másik eset Ilaria Salis olasz állampolgárhoz kötődik, akit azzal vádoltak, hogy egy banda tagjaként több embert is megtámadott Budapest utcáin. Szijjártó szerint míg Salvinit börtönnel fenyegetik azért, mert megvédte országát, addig Salist a baloldali európai politikai elit „megmentette” az Európai Parlamentbe juttatva.
Az olasz ügyek valós háttere
Szijjártó kijelentései ugyan provokatívak, de érdemes megvizsgálni a tényeket is a két eset kapcsán. Matteo Salvini 2019-ben belügyminiszterként valóban megtagadta az engedélyt az Open Arms nevű spanyol hajótól, hogy kikössön Lampedusán, annak ellenére, hogy a hajón 147 migráns tartózkodott, akik már hetek óta a tengeren voltak. A helyzet miatt végül 19 nap elteltével egy olasz ügyészség engedélyezte a partraszállást. Salvinit túszejtéssel, hivatali hatalommal való visszaéléssel és a nemzetközi törvények megsértésével vádolták, és ezekért a tettekért indult eljárás ellene. Tehát amit Szijjártó határvédelemként említ, az valójában egy súlyos humanitárius krízist eredményezett.
Ilaria Salis esete szintén bonyolultabb, mint ahogyan Szijjártó bemutatta. 2023-ban tartóztatták le, miután több budapesti támadásban részt vett társaival, amelyek célpontjai a feltételezések szerint a neonáci Kitörés túra résztvevői voltak. Az ügyet diplomáciai feszültségek is övezték Olaszország és Magyarország között, mivel Salis panaszkodott a magyar börtönkörülmények miatt. Végül 2024-ben házi őrizetbe került, majd EP-képviselőként mentelmi jogot szerzett, amely lehetővé tette számára, hogy visszatérjen Olaszországba.
A politikai üzenet és a valóság közötti különbségek
Szijjártó Péter felháborodása mögött egyértelműen politikai üzenet áll, amely a jobboldali politika és a migráció kérdésére összpontosít. Azonban az általa felhozott példák mögött összetett jogi és emberi jogi helyzetek húzódnak meg, amelyek nem fejezhetők ki egyszerűen „józan ész” vagy „őrület” dichotómiájában. Salvini és Salis esetei is mutatják, hogy az európai politika és igazságszolgáltatás egyaránt számos szereplőt és tényezőt figyelembe vevő folyamatokat követ, amelyeket érdemes alaposabban megvizsgálni, mielőtt egyszerűsített következtetéseket vonnánk le.
A külügyminiszter kijelentései rávilágítanak arra a feszültségre, amely a nemzeti szuverenitás és az európai jogrendszer között húzódik, de ezek a példák azt is mutatják, hogy a valóság sokkal összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnhet. |
