Ellehetetlenítették a riválist, felpörgött Orbán unokaöccsének a biznisze
Egy kavicsbánya bezárt, egy pedig látszólag épp csak vegetál Győr közelében. Az ok – a helyiek és a helyszínen tapasztaltak szerint – egy 20 tonnás súlykorlátozó tábla, amit tavaly helyezett ki a közútkezelő az 1401-es útra Győrzámoly és Győrújfalu közé. Emiatt a kerülőre és plusz kiadásokra kényszerített környékbeli bányászati cégek forgalma bezuhant. Ezzel párhuzamosan viszont virágzásnak indult egy új, szintén a közelben megnyílt bánya, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid is érdekelt, és amelyet nem érint a korlátozás. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint az összefüggés egyértelmű. Videóriport.
Nagyjából 40 másodperc alatt lehet átérni azon a szakaszon, ahol súlykorlátozást vezetett be a Magyar Közút Zrt. 2022 novemberében. Ez a néhány másodperc és pár száz méter azonban épp elegendő ahhoz, hogy szinte lehetetlen helyzetbe hozzon egy, a közelben működő kavicsbányát. A helyzet pedig jól jött egy másiknak, amelynek egyik tulajdonosa nem más, mint Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid.
Az 1401-es út Győrt és Mosonmagyaróvárt köti össze. Ennek egyik szakaszára, Győrzámoly és Győrújfalu közé helyezte ki az állami közútkezelő tavaly a 20 tonnás súlykorlátozást. Ez azt jelenti, hogy a 20 tonnánál nehezebb járművek 2022 novembere óta nem hajthatnak itt át. Kivételt csak az autóbuszok és mezőgazdasági járművek jelentenek, illetve azok a cégek, amelyek a szakaszon telephellyel és behajtási engedéllyel rendelkeznek.
A közútkezelő szerint erre a „kistelepüléseken élő lakosság életminőségének javítása, és a közelmúltban felújított útburkolat állagának megóvása érdekében” volt szükség. A forgalomszámlálási adatok szerint ugyanis a Győrújfalu és Győr közötti szakaszon naponta átlagosan 11 700 jármű haladt át, ebből több mint 650 kamion volt. A kitiltott járművek azóta az 1403-as jelű út (Kimlén át) – 1-es főút – M1-es autópálya elkerülőt használhatják
Nem kaptak engedélyt, beesett a forgalmuk
Bár a magyarázat elfogadhatónak tűnik, közelebbről megnézve a helyzetet azonban felmerül pár érdekes kérdés. Ezeket egy helybéli tette fel levélben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, akivel a helyszínen próbáltunk válaszokat találni.
Az már az első percekben kiderült, hogy a forgalom nem lett kisebb – legalábbis az útszakaszon. Annál inkább az egyik közeli kavicsbányában. A Darnózseliben található Lajta-Kavics Bányászati Kft. eddig jól működött: éves szinten 300-400 milliós forgalmat bonyolított. Könnyen lehet azonban, hogy idén ez a szám már jóval alacsonyabb lesz
A darnózseli bányában ugyanis szinte megállt az élet, amióta bevezették a súlykorlátozást az útszakaszon. Ottjártunkkor a kavicsbányában mi sem tapasztaltunk semmilyen mozgást. Egyetlen teherautó sem jött vagy ment, a sóder halmokban állt – holott erre a korábbiakban nem volt példa a helyiek szerint. Sőt: mint mondták, a bányában korábban naponta legalább 50 teherautó fordult meg, a céget a legnagyobb beszállítóként tartották számon. Ez viszont ma már nincs így.
Emögött pedig az állhat, hogy a súlykorlátozás miatt a kamionok nem – vagy csak hatalmas kerülővel – tudják megközelíteni a Frissbeton/Strabag Győrújfaluban (azaz mindössze pár kilométerre) található keverőtelepét.
Úgy tudjuk, hogy a cég kért, de nem kapott engedélyt az útszakasz használatára, ahogy más kavicsbányák sem.
Szintén a közelben, Győrzámolyban működik ugyanis két másik kavicsbánya, a Győrzámoly 1 és 2.. Egyiküknél hasonlóan alacsony forgalmat tapasztaltunk, mint Darnózseliben. Érdeklődtünk ott is az okokról, hogy mennyiben érinti a működésüket a korlátozás, de azt a választ kaptuk, hogy a tábla jelenleg a számukra fontos kereszteződés után van, így ki tudnak hajtani az útra. Vagyis ők még éppen tudnak dolgozni.
A másik győrzámolyi bánya viszont már bezárt. Ahogy azt Hartl Zoltán, a bányát működtető cég vezetője nyilatkozta a témával szintén foglalkozó Magyar Narancsnak, hiába kértek, nem kaptak behajtási engedélyt, a hatvan kilométeres kerülő pedig olyan plusz anyagi terheket jelentett, hogy nem érte meg tovább nyitva tartani a bányát.
Szárnyal az új bánya Vámosszabadiban
Nem érinti ugyanakkor a korlátozás a Murobán Kft. mindössze másfél éve működő bányáját Vámosszabadiban. A cégről az a szóbeszéd járja, hogy ők vették át a súlykorlátozással kiherélt darnózseli bánya helyét, és helyi szinten a fő beszállítói lettek a legnagyobb betongyártó cégnek, a Frissbetonnak. Mivel megkeresésünkre a Murobán nem válaszolt, a helyszínen követtük végig az egyik kamionjuk útját, hogy megtudjuk, hova viszik a sódert.
Az általunk követett kamion végül – várakozásunkkal ellentétben – nem a közeli Győrújfaluba, hanem a tatai ipari parkba ment, ahol viszont szintén van telephelye a Frissbetonnak (és ahová a Lajta Kavics szintén kerülővel juthat csak el a korlátozás bevezetése óta). Vagyis könnyen lehet, hogy a pletykák nem alaptalanok. Megkérdeztük a Frissbeton Kft.-t, hogy igazak-e az állítások, amelyek szerint a Lajta Kavics Bányászati Kft. már alig (vagy egyáltalán nem), míg a Murobán Kft. kiemelkedően sok kavicsot szállít a Győrújfaluban/tatai ipari parkban található telephelyeikre.
A tulajdonos Strabag azonban nem erősítette meg, és nem is cáfolta az információinkat. Mint írták: „a STRABAG eddigi gyakorlata szerint gazdasági tevékenységéről a jogszabályok által előírtak szerint szolgáltat információkat. Ilyen jellegű információk esetleges birtokában sem lenne módunk és jogosultságunk azok bármilyen módon történő megosztására és feltárására, figyelemmel arra, hogy azok az üzleti titok védelme alá esnek.
Ami viszont a cégbeszámolóból egyértelműen látszik, az az, hogy a győri Murobán Kft. kifejezetten jókor volt jó helyen. Bár a cég már 2017 óta létezik, csak tavaly év elején nyitottak fióktelepet Vámosszabadiban, a 0112/3. helyrajzi számon, ami nem más, mint maga a kavicsbánya. Ehhez ugyan át kellett minősíteni a mezőgazdasági területet, de Vámosszabadi képviselő-testülete ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta azt.
A frissen nyitott bánya hamar felpörgött: a cég eszközparkja jelentős bővült,
a bevételek pedig egy év alatt 46 millióról 212 millióra nőttek.
A kavicsbányában ottjártunkkor hatalmas volt a forgalom: a kamionok egymást érték, a poros földúton folyamatosan jöttek-mentek a járművek. Amíg forgattunk, valaki a bánya képviseletében odahajtott hozzánk, hogy van-e erre engedélyünk, és beszéltünk-e a tulajdonosokkal. Amikor közöltük, hogy nagyon szívesen megtennénk, ha szólna nekik és idejönnének, a férfi némi bólogatás után elhajtott.
A miniszterelnök unokaöccse az egyik tulaj
És hogy mi lehet az új bánya sikerének titka? Egyesek szerint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid éppen a bányanyitás előtt, 2021 végén lett társtulajdonos a cégben egy győri ügyvéd, dr. Mürkl Máté mellett.
A közös üzlet annyira bevált, hogy már Orbán és Mürkl egy újabb céget is létrehoztak együtt idén júliusban: a DG Kőbánya Projekt Kft.-t Gántban. Ez a cég is bányászattal és kőfejtéssel foglalkozik majd. Orbán Dávid emellett még egy cégben tulajdonos, a RODÁVI Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban, amely viszont végelszámolás alatt áll, és két éve bevétele sincs.
Orbán Dávidról a 444 írt először tavaly januárban, amikor ügyvezetője lett az Orbán család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. A cégadatbázis szerint azt a vállalkozást hárman vezetik: Orbán Győző Bálint, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző, a kormányfő öccse, és az 1987-es születésű Orbán Dávid. Róla a 444 azt írta, hogy ifj. Orbán Győző fiáról van szó, tehát a miniszterelnök unokaöccse. Korábbi székesfehérvári lakcíme is megegyezik Orbán Győző volt lakcímével. A Dolomit Kft.-nek egyébként továbbra is jól megy: tavaly 5,8 milliárdos forgalom mellett 2 milliárdos adózott eredményt ért el.
Van tehát, aki tovább vigye a családi bányászati hagyományokat, méghozzá láthatóan igen eredményesen. Hogy ehhez mennyiben járult hozzá egy látszólag ártalmatlan súlykorlátozó tábla azon a pár száz méteren Győrzámoly és Győrújfalu között, amellyel éppen a legnagyobb konkurenciát sikerült ellehetetleníteni, megítélés kérdése. Az illetékesek hallgatása viszont beszédes.
A Murobán Kft. mellett érdeklődtünk ugyanis a Magyar Közút Zrt.-nél is, hogy a több kilométernyi felújított szakaszból miért csak arra a pár száz méterre tettek ki súlykorlátozó táblát, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Így arra sem kaptunk választ, hogy mely cégek kértek és kaptak behajtási engedélyt, illetve kiket utasítottak el.
Orbán Dávid és Mürkl Máté szintén nem válaszolt a kérdéseinkre, ahogy a Lajta Kavics Kft. sem.
Ellehetetlenítették a riválist, felpörgött Orbán unokaöccsének a biznisze
Egy kavicsbánya bezárt, egy pedig látszólag épp csak vegetál Győr közelében. Az ok – a helyiek és a helyszínen tapasztaltak szerint – egy 20 tonnás súlykorlátozó tábla, amit tavaly helyezett ki a közútkezelő az 1401-es útra Győrzámoly és Győrújfalu közé. Emiatt a kerülőre és plusz kiadásokra kényszerített környékbeli bányászati cégek forgalma bezuhant. Ezzel párhuzamosan viszont virágzásnak indult egy új, szintén a közelben megnyílt bánya, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid is érdekelt, és amelyet nem érint a korlátozás. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint az összefüggés egyértelmű. Videóriport.
Nagyjából 40 másodperc alatt lehet átérni azon a szakaszon, ahol súlykorlátozást vezetett be a Magyar Közút Zrt. 2022 novemberében. Ez a néhány másodperc és pár száz méter azonban épp elegendő ahhoz, hogy szinte lehetetlen helyzetbe hozzon egy, a közelben működő kavicsbányát. A helyzet pedig jól jött egy másiknak, amelynek egyik tulajdonosa nem más, mint Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid.
Az 1401-es út Győrt és Mosonmagyaróvárt köti össze. Ennek egyik szakaszára, Győrzámoly és Győrújfalu közé helyezte ki az állami közútkezelő tavaly a 20 tonnás súlykorlátozást. Ez azt jelenti, hogy a 20 tonnánál nehezebb járművek 2022 novembere óta nem hajthatnak itt át. Kivételt csak az autóbuszok és mezőgazdasági járművek jelentenek, illetve azok a cégek, amelyek a szakaszon telephellyel és behajtási engedéllyel rendelkeznek.
A közútkezelő szerint erre a „kistelepüléseken élő lakosság életminőségének javítása, és a közelmúltban felújított útburkolat állagának megóvása érdekében” volt szükség. A forgalomszámlálási adatok szerint ugyanis a Győrújfalu és Győr közötti szakaszon naponta átlagosan 11 700 jármű haladt át, ebből több mint 650 kamion volt. A kitiltott járművek azóta az 1403-as jelű út (Kimlén át) – 1-es főút – M1-es autópálya elkerülőt használhatják
Nem kaptak engedélyt, beesett a forgalmuk
Bár a magyarázat elfogadhatónak tűnik, közelebbről megnézve a helyzetet azonban felmerül pár érdekes kérdés. Ezeket egy helybéli tette fel levélben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, akivel a helyszínen próbáltunk válaszokat találni.
Az már az első percekben kiderült, hogy a forgalom nem lett kisebb – legalábbis az útszakaszon. Annál inkább az egyik közeli kavicsbányában. A Darnózseliben található Lajta-Kavics Bányászati Kft. eddig jól működött: éves szinten 300-400 milliós forgalmat bonyolított. Könnyen lehet azonban, hogy idén ez a szám már jóval alacsonyabb lesz
A darnózseli bányában ugyanis szinte megállt az élet, amióta bevezették a súlykorlátozást az útszakaszon. Ottjártunkkor a kavicsbányában mi sem tapasztaltunk semmilyen mozgást. Egyetlen teherautó sem jött vagy ment, a sóder halmokban állt – holott erre a korábbiakban nem volt példa a helyiek szerint. Sőt: mint mondták, a bányában korábban naponta legalább 50 teherautó fordult meg, a céget a legnagyobb beszállítóként tartották számon. Ez viszont ma már nincs így.
Emögött pedig az állhat, hogy a súlykorlátozás miatt a kamionok nem – vagy csak hatalmas kerülővel – tudják megközelíteni a Frissbeton/Strabag Győrújfaluban (azaz mindössze pár kilométerre) található keverőtelepét.
Úgy tudjuk, hogy a cég kért, de nem kapott engedélyt az útszakasz használatára, ahogy más kavicsbányák sem.
Szintén a közelben, Győrzámolyban működik ugyanis két másik kavicsbánya, a Győrzámoly 1 és 2.. Egyiküknél hasonlóan alacsony forgalmat tapasztaltunk, mint Darnózseliben. Érdeklődtünk ott is az okokról, hogy mennyiben érinti a működésüket a korlátozás, de azt a választ kaptuk, hogy a tábla jelenleg a számukra fontos kereszteződés után van, így ki tudnak hajtani az útra. Vagyis ők még éppen tudnak dolgozni.
A másik győrzámolyi bánya viszont már bezárt. Ahogy azt Hartl Zoltán, a bányát működtető cég vezetője nyilatkozta a témával szintén foglalkozó Magyar Narancsnak, hiába kértek, nem kaptak behajtási engedélyt, a hatvan kilométeres kerülő pedig olyan plusz anyagi terheket jelentett, hogy nem érte meg tovább nyitva tartani a bányát.
Szárnyal az új bánya Vámosszabadiban
Nem érinti ugyanakkor a korlátozás a Murobán Kft. mindössze másfél éve működő bányáját Vámosszabadiban. A cégről az a szóbeszéd járja, hogy ők vették át a súlykorlátozással kiherélt darnózseli bánya helyét, és helyi szinten a fő beszállítói lettek a legnagyobb betongyártó cégnek, a Frissbetonnak. Mivel megkeresésünkre a Murobán nem válaszolt, a helyszínen követtük végig az egyik kamionjuk útját, hogy megtudjuk, hova viszik a sódert.
Az általunk követett kamion végül – várakozásunkkal ellentétben – nem a közeli Győrújfaluba, hanem a tatai ipari parkba ment, ahol viszont szintén van telephelye a Frissbetonnak (és ahová a Lajta Kavics szintén kerülővel juthat csak el a korlátozás bevezetése óta). Vagyis könnyen lehet, hogy a pletykák nem alaptalanok. Megkérdeztük a Frissbeton Kft.-t, hogy igazak-e az állítások, amelyek szerint a Lajta Kavics Bányászati Kft. már alig (vagy egyáltalán nem), míg a Murobán Kft. kiemelkedően sok kavicsot szállít a Győrújfaluban/tatai ipari parkban található telephelyeikre.
A tulajdonos Strabag azonban nem erősítette meg, és nem is cáfolta az információinkat. Mint írták: „a STRABAG eddigi gyakorlata szerint gazdasági tevékenységéről a jogszabályok által előírtak szerint szolgáltat információkat. Ilyen jellegű információk esetleges birtokában sem lenne módunk és jogosultságunk azok bármilyen módon történő megosztására és feltárására, figyelemmel arra, hogy azok az üzleti titok védelme alá esnek.
Ami viszont a cégbeszámolóból egyértelműen látszik, az az, hogy a győri Murobán Kft. kifejezetten jókor volt jó helyen. Bár a cég már 2017 óta létezik, csak tavaly év elején nyitottak fióktelepet Vámosszabadiban, a 0112/3. helyrajzi számon, ami nem más, mint maga a kavicsbánya. Ehhez ugyan át kellett minősíteni a mezőgazdasági területet, de Vámosszabadi képviselő-testülete ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta azt.
A frissen nyitott bánya hamar felpörgött: a cég eszközparkja jelentős bővült,
a bevételek pedig egy év alatt 46 millióról 212 millióra nőttek.
A kavicsbányában ottjártunkkor hatalmas volt a forgalom: a kamionok egymást érték, a poros földúton folyamatosan jöttek-mentek a járművek. Amíg forgattunk, valaki a bánya képviseletében odahajtott hozzánk, hogy van-e erre engedélyünk, és beszéltünk-e a tulajdonosokkal. Amikor közöltük, hogy nagyon szívesen megtennénk, ha szólna nekik és idejönnének, a férfi némi bólogatás után elhajtott.
A miniszterelnök unokaöccse az egyik tulaj
És hogy mi lehet az új bánya sikerének titka? Egyesek szerint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid éppen a bányanyitás előtt, 2021 végén lett társtulajdonos a cégben egy győri ügyvéd, dr. Mürkl Máté mellett.
A közös üzlet annyira bevált, hogy már Orbán és Mürkl egy újabb céget is létrehoztak együtt idén júliusban: a DG Kőbánya Projekt Kft.-t Gántban. Ez a cég is bányászattal és kőfejtéssel foglalkozik majd. Orbán Dávid emellett még egy cégben tulajdonos, a RODÁVI Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban, amely viszont végelszámolás alatt áll, és két éve bevétele sincs.
Orbán Dávidról a 444 írt először tavaly januárban, amikor ügyvezetője lett az Orbán család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. A cégadatbázis szerint azt a vállalkozást hárman vezetik: Orbán Győző Bálint, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző, a kormányfő öccse, és az 1987-es születésű Orbán Dávid. Róla a 444 azt írta, hogy ifj. Orbán Győző fiáról van szó, tehát a miniszterelnök unokaöccse. Korábbi székesfehérvári lakcíme is megegyezik Orbán Győző volt lakcímével. A Dolomit Kft.-nek egyébként továbbra is jól megy: tavaly 5,8 milliárdos forgalom mellett 2 milliárdos adózott eredményt ért el.
Van tehát, aki tovább vigye a családi bányászati hagyományokat, méghozzá láthatóan igen eredményesen. Hogy ehhez mennyiben járult hozzá egy látszólag ártalmatlan súlykorlátozó tábla azon a pár száz méteren Győrzámoly és Győrújfalu között, amellyel éppen a legnagyobb konkurenciát sikerült ellehetetleníteni, megítélés kérdése. Az illetékesek hallgatása viszont beszédes.
A Murobán Kft. mellett érdeklődtünk ugyanis a Magyar Közút Zrt.-nél is, hogy a több kilométernyi felújított szakaszból miért csak arra a pár száz méterre tettek ki súlykorlátozó táblát, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Így arra sem kaptunk választ, hogy mely cégek kértek és kaptak behajtási engedélyt, illetve kiket utasítottak el.
Orbán Dávid és Mürkl Máté szintén nem válaszolt a kérdéseinkre, ahogy a Lajta Kavics Kft. sem.
