Miért maradunk ki az Európai Ügyészségből? Magyarország álláspontja és érvei
Az Európai Ügyészség (EPPO) célja, hogy hatékonyan védje az uniós pénzeket a csalásokkal és egyéb pénzügyi bűncselekményekkel szemben, és jelenleg 23 uniós tagállamot fog össze. A közelmúltban Lengyelország csatlakozása után már csak néhány ország maradt, amely nem részesül az EPPO előnyeiből, köztük Magyarország is. Az európai ügyészségi szervezet iránti érdeklődés tovább növekszik: Svédország hamarosan csatlakozási kérelmet nyújt be, Írország előrehaladott tárgyalásokat folytat, Dánia pedig külön szerződés alapján kimarad. Ezáltal Magyarország lehet az egyetlen uniós tagállam, amely nem tagja az EPPO-nak.
A magyar kormány álláspontja szerint a csatlakozás ellen hozott döntésük számos alapos érvet tartalmaz, amelyek a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos berendezkedés védelmére épülnek. A kormány kritikája az EPPO-ról Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkárának nyilatkozataiban fogalmazódik meg. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a főbb érveket, amelyek miatt Magyarország nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Szuverenitás és Alkotmányos Berendezkedés
A magyar kormány véleménye szerint az EPPO-t létrehozó rendelet nem biztosít megfelelő tiszteletet a tagállamok nemzeti szuverenitása és alkotmányos berendezkedése iránt. Az államtitkár szerint a csatlakozás azzal járna, hogy a tagállamok egyik legfontosabb büntetőjogi hatáskörüket kellene átadniuk az Európai Uniónak. Ez a hatáskörátadás a nemzeti jogrendszerek autonómiáját és az alkotmányos kereteket is veszélyeztetheti.
Hatékonyság és Központosítás
A kormány kritikája kiterjed az EPPO működésének hatékonyságára is. Az államtitkár hangsúlyozza, hogy az EPPO szervezeti és eljárási keretei esetlegesen a büntetőeljárások felesleges túlbonyolításához vezethetnek, ami csökkentheti az eljárások eredményességét. Különösen aggályosnak tartják a központosítást, amely a helyi hatóságok és ügyészségek munkáját nehezítheti meg.
Alternatív Intézmények
A kormány arra is rámutat, hogy már léteznek olyan uniós intézmények, mint az Eurojust és az OLAF, amelyek megfelelően kezelik az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket. Ezen intézmények megléte indokolttá teszi, hogy Magyarország a meglévő rendszerek keretein belül folytassa a nemzetközi együttműködést, anélkül, hogy csatlakozna az EPPO-hoz.
A Legfőbb Ügyészség és Az EPPO
Bár a kormány hivatalos álláspontja ellenáll az EPPO-hoz való csatlakozásnak, a Legfőbb Ügyészség, Polt Péter vezetésével, bizonyos szinten együttműködik az EPPO-val. Erről egy megállapodás is született, amely lehetővé teszi az információcserét és a közös munkát, ugyanakkor nem jelent teljes körű integrációt az EPPO rendszerébe.
|
