Itt az újabb Alaptörvény-módosítás: nem kötelező az ügyészek közül választani a legfőbb ügyészt
Alig háromnegyed órával az igazságügyi bizottság kedd délelőtti ülése előtt tájékoztatták a képviselőket a napirend változásáról: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítására készül a kormányzati oldal. Az új javaslatot ezúttal nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek.
A módosítás célja
A Telex birtokába került javaslat alapján a törvénymódosítás célja, hogy a jövőben ne legyen kötelező a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kiválasztani. Jelenleg az Alaptörvény így rendelkezik: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során az „az ügyészek közül” kifejezés kikerül a szövegből.
Az indoklás
Az indoklás szerint a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személy közül ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor, így a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Az alábbi országokban például nem szükséges ügyészi tapasztalat a legfőbb ügyészi pozíció betöltéséhez:
- Hollandia
- Lengyelország
- Dánia
- Svédország
Az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása
Az Alaptörvény-módosítással egy időben az igazságügyi bizottság az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is napirendre tűzte. Ezen változtatás szerint, ha a legfőbb ügyész nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban a megválasztásakor, az eskütételt követően automatikusan létrejön a jogviszonya.
Időzítés és a Polt Péterhez köthető összefüggés
A módosítás időzítése azért számít meglepőnek, mert Polt Pétert 2019-ben kilenc évre választották meg legfőbb ügyésznek, ami azt jelenti, hogy mandátuma 2028. december 14-én jár le.
A rendszerváltás óta betöltött legfőbb ügyészi tisztségek
A rendszerváltás óta három különböző legfőbb ügyésze volt Magyarországnak:
- Györgyi Kálmán: 1990–2000
- Polt Péter: 2000–2006
- Kovács Tamás: 2006–2010
- Polt Péter: 2010–jelenleg is
Az Alaptörvény módosításainak története
Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada. Az új alkotmány szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, tagjai között volt többek között Gulyás Gergely és Salacz László fideszes képviselő is. Orbán Viktor akkor gránitszilárdságúnak nevezte az Alaptörvényt, ám az elmúlt tizenhárom év során tizenhárom módosítást hajtottak végre rajta. Most készül a tizennegyedik módosítás, amely a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba. |
