Megfizet az állam Juditnak
A tragédia évtizedeken át tartó küzdelme után végre valamelyes igazságot szolgáltatott az Alkotmánybíróság döntése. Az állam nem bújhat ki a felelősség alól, és kártérítést kell fizetnie mindazoknak, akik a selypi cement- és azbesztgyár által kibocsátott mérgező anyagoktól szenvedtek. A döntés fontos mérföldkő a hosszú évek óta zajló azbesztperek történetében, de vajon mit jelent ez az áldozatok hozzátartozóinak, akik az igazságot és a kártérítést várták?
Az Alkotmánybíróság döntése: Az állam felelőssége
A határozat nyomán az állam felelősségvállalása véglegesen megerősítést nyert, és kártérítést kell fizetnie azoknak, akik a selypi gyár közelében éltek, és súlyosan megbetegedtek az azbeszt mérgező hatásaitól. A gyár működése alatt az azbeszt, amelyet szigetelőanyagok előállítására használtak, évtizedeken át szennyezte a levegőt, és számos halálos kimenetelű betegséget okozott. A halálos mellhártyadaganat, amely különösen gyakori a Zagyvaszántó környékén, harmincszor gyakrabban fordul elő ezen a területen, mint az ország többi részén.
A selypi gyár és az áldozatok története
A selypi cementgyár évtizedeken át működött, miközben az azbeszt mérgező pora szabadon szállt a levegőben. Bár már régóta ismert volt, hogy az azbeszt veszélyes, az üzem csak 2004-ben zárt be, és tíz évvel később robbantották fel. Az áldozatok, mint Sándor Zsolt, akinek köhögéssel kezdődött a története, hosszú hónapokon át nem sejtették, hogy a gyár melletti levegőben lévő por életveszélyes. Zsolt végül halálos diagnózist kapott, és már csak 1-2 éve volt hátra. A férfi egész életét az azbesztgyár közelében töltötte, ahol a por folyamatosan szennyezte a környezetet. - számolt be róla a blikk
Kártérítés és jogi küzdelem
Zsolt özvegye, Judit is a magyar állam ellen indított kártérítési pert, ám az igazságszolgáltatás útja nem volt könnyű. Az elsőfokú ítélet után a peres eljárás jogerőre emelkedett, és a kártérítés elmaradt. Öt évvel később azonban a Kúria döntése nyomán újraindították az eljárást. Végül, tavaly, Juditnak kártérítést ítéltek meg, de a döntés nem hozott teljes elégtételt. Az Alkotmánybíróság határozata most végleg lezárja az azbesztperek jogi küzdelmét, és biztosítja, hogy az állam felelősséget vállaljon az áldozatok kártérítése érdekében.
A döntés hatása az áldozatok családjaira
A jogi küzdelem számukra sosem csupán pénzügyi kérdés volt. Az ügyvéd, Igyártó Gyöngyi elmondta, hogy sokan nem várták meg az ítéletet, hiszen tudták, hogy nem élik meg a per végét. Azok, akik mégis végigvitték a jogi procedúrát, azzal a reménnyel tették, hogy legalább egy kis pénzt hagyhatnak hátra a családjuknak, hogy megkönnyítsék az életüket a tragédia után. Judit számára ez a kártérítés egy kis ház vásárlását tette lehetővé, amelyet átépítve mozgássérült gyermeke számára alkalmassá tett.
Judit története és a jövő
Bár az Alkotmánybíróság döntése jelenthet egy kis elégtételt Juditnak, hiszen az áldozatok nem maradnak következmények nélkül, a baj nem tűnik el az életéből. Az özvegy továbbra is nem kíván foglalkozni a saját lehetséges betegségével. Bár ügyvédje többször is ajánlotta, hogy menjen el kivizsgálásra, Judit nem érzi szükségét. A családjára és a fiára szeretne koncentrálni, mert úgy érzi, ha valóban beteg lenne, akkor úgysem tehetne semmit ellene.
Végezetül
Az Alkotmánybíróság döntése talán egy kis nyugalmat adhat azoknak, akik már nem élhették meg az igazságszolgáltatás eredményét. A kártérítés és a felelősségre vonás mostantól biztosítja, hogy az azbeszt áldozatai és hozzátartozóik számára ne menjen el semmi következmények nélkül. A selypi gyár és az azbeszt ügye egy fontos példa arra, hogy a központi hatalom felelősségét nem lehet elhanyagolni, és az áldozatok jogait meg kell védeni.
nyitókép: blikk/Sándor Judit egy percig sem hagyta magát, majd a a kártérítésből vett egy kis házat, amiben a mozgássérült gyermeke is tud közlekedni /Fotó: Knap Zoltán
|
