Több százezer magyar ihatott mérgező csapvizet, mutatjuk, kik az érintettek
Magyarországon a csapvíz minősége jellemzően jó, ám egyes településeken még mindig komoly problémák vannak az ivóvíz tisztaságával. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) friss, tavalyi évre vonatkozó jelentése alapján, szinte mindenhol tiszta csapvíz folyik, azonban továbbra is akadnak olyan helyek, ahol az arzéntartalom miatt mérgezővé válhat a víz.
Hol lehetnek problémák a csapvízzel?
A NNGYK 2023-as ivóvízminőség-jelentése szerint az országos vízellátás továbbra is kedvező, ugyanakkor az ivóvízminőség szintje valamelyest romlott az előző évekhez képest. Az adatok szerint a lakosság 95,5%-a számára biztosított a közüzemi ivóvízellátás, ami alacsonyabb a 2022-es és 2021-es értékeknél. Az ivóvízminőség az esetek 99-100%-ában megfelelő eredményt mutatott a tavalyi minták alapján, azonban az alábbi problémák továbbra is fennállnak:
- A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Bács-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb, de Budapesten és további hat vármegyében már 100%-os ellátottságot mutatnak az adatok.
- Az egyre több mélységi felszínalatti vízforrással ellátott rendszerekben pedig peszticid-szennyezés jelentkezett, még védett vízbázisokon is.
- Továbbra is léteznek olyan települések, ahol arzén-, bór- vagy fluorid-szennyezés fordul elő.
Mi a helyzet a legnagyobb problémás területekkel?
A legnagyobb arzénszennyezéssel rendelkező települések a Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak. A 2023-as jelentés alapján kilenc településen mérték a határértéknél magasabb arzénszintet, amelyek az alábbiak:
- Ferencszállás
- Földeák
- Kiszombor
- Kálrafalva
- Makó
- Makó-Rákos
- Maroslele
- Óföldeák
- Székkutas
A jelentés szerint ezen települések lakói kockázatnak vannak kitéve, mivel a vízben található arzén, amely a hosszú távú fogyasztás során egészségügyi problémákat okozhat. Azonban nem csak az arzén, hanem az ólom is komoly kockázatot jelenthet.
Ólom a csapvízben: Hol vannak a legnagyobb veszélyek?
Az ólomkockázat szintje különösen fontos kérdés, hiszen a csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek belső vízvezeték-hálózatából származik, ami a lakóházak tulajdonosainak felelőssége. Az NNGYK jelentése szerint az ólom magas vagy nagyon magas kockázatát körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás jelenti. A becsült érintett lakosság száma pedig közel 746 ezer fő. A vízvezetékek cseréje a tulajdonosok felelőssége, ám a probléma még mindig jelentős, mivel sok helyen elöregedtek a vízvezetéki rendszerek.
Mit tehetnek az érintettek?
Bár az országos helyzet összességében kedvező, az érintett településeken a lakosoknak különösen oda kell figyelniük a víz minőségére, és szükség esetén vízszűrőt használniuk, vagy alternatív vízellátási megoldásokat keresniük. Az ólom- és arzénszennyezés elkerülése érdekében az érintett területeken különösen fontos a helyi vízhálózat karbantartása és a lakosság tájékoztatása. |
