Költségvetés 2025: Drámaian csökkent a nyugdíj és oktatási kiadások aránya 2010 óta
2025-ös költségvetésének bemutatása során a kormány ismét hangsúlyozta, hogy az ország jólétére több pénzt költenek, mint 2010-ben a baloldali kabinet idején. Azonban a Népszava számításai szerint a nyugdíj, egészségügy és oktatás területén kevesebb pénz jut, mint a Bajnai-kormány idején, ha a GDP-arányos költéseket vesszük figyelembe.
Varga Mihály büszkén számolt be a költségvetési növekedésről
Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés bemutató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a különböző területekhez rendelt növekvő kiadásokat. A miniszter kifejezte, hogy az oktatási kiadások 2025-ben közel 3.900 milliárd forintra nőnek, ami majdnem 2.500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. A 2025-ös költségvetés egészségügyi célokra több mint 3.700 milliárd forintot szán, ami szintén 2.500 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által benyújtott 2010-es költségvetésben szereplő összeg.
A családtámogatásokra fordítható összeg is jelentős növekedést mutat, 2025-ben több mint 3.750 milliárd forintot biztosítanak erre a célra, ami 2.800 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es baloldali kormány költségvetési támogatásait.
A kormány közben kiemelte, hogy létfontosságú számukra a nyugdíjak értékének megőrzése, melyről részletesen be is számoltak a kormány oldalán
Forrás: kormany.hu
Reálisabb összehasonlítás: GDP-arányos költések
A 2010 óta eltelt időszakban a fogyasztói árak 64%-kal emelkedtek, így a GDP-arányos kiadások reálisabb képet adnak a kormány költési szokásainak alakulásáról. A legfrissebb adatok szerint a kormány 2025-ben a GDP 44,8%-át költi el, míg 2010-ben ez az arány még 49,9% volt.
Közben az Orbán kormány figyelmeztet, Kemény idők jöhetnek, veszélyben a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj
A jóléti kiadások drámai csökkenése
Bár az összes kiadás növekedett, a jóléti kiadások jelentős csökkenésen mentek keresztül. Míg 2010-ben a GDP 30,7%-a ment jóléti célokra, ez 2025-ben 24,6%-ra csökken. A nyugdíjkiadások is nagyot estek, 2,7%-ponttal, amely a korhatáremelések és az inflációhoz kötött nyugdíjemelések következménye. A nyugdíjemeléseket a jövőben csak az inflációval emelik, így míg a magyar bérek dinamikusan növekedtek, a nyugdíjak stagnáltak.
Oktatási és egészségügyi kiadások csökkenése
Az oktatásra és egészségügyre fordított kiadások is csökkentek. A Eurostat adatai szerint az EU országai átlagosan 4,9%-ot költöttek oktatásra 2019-2022 között, míg Magyarország ezen a területen 2025-ben a GDP 4,4%-át fogja költeni. 2010-ben ez az arány még 5,8% volt, vagyis jövőre évente mintegy 600–700 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az oktatásra, mint a Bajnai-kormány idején.
Forrás: kormany.hu
Az egészségügyre vonatkozó adatok sem kedvezőek: míg az EU-ban az egészségügyre a GDP 7,7%-át költötték, Magyarországon jövőre csak 4,2%-ot szánnak erre a célra. Azonban ezen a téren még 2010 előtt sem voltak túl rózsásak az arányok.
- Oktatási kiadások: 2025-ben 4,4% (2010-ben: 5,8%)
- Egészségügyi kiadások: 2025-ben 4,2% (EU átlag: 7,7%)
- Jóléti kiadások csökkenése: 30,7%-ról 24,6%-ra
- Nyugdíjkiadások csökkenése: 2,7%-ponttal
A költségvetés számai egyértelműen azt mutatják, hogy bár egyes területeken növekedtek a kiadások, a jóléti és közszolgáltatások területén jelentős csökkenés történt, amely a jövőben még nagyobb kihívásokat jelenthet Magyarország számára. |
