Az MTI kiadta Magyar Péter válaszát, amit a vidék elárulását emlegető agrárminiszternek címzett
Magyar Péter kemény válasza Nagy István agrárminiszter vidékpolitikájára
Vasárnap délelőtt komoly politikai csatározás vette kezdetét, amikor Nagy István agrárminiszter a magyar vidék elárulásával vádolta meg a Tisza Pártot. Az agrárminiszter azzal érvelt, hogy a Tisza Párt, és annak elnöke, Magyar Péter, az uniós támogatás megvonását szeretnék a gabonatermelőktől, ezzel elbizonytalanítva a mezőgazdaságot. Magyar Péter válasza nem késett sokat: az MTI vasárnap közzétette nyilatkozatát, amelyben súlyos kritikákkal illette a jelenlegi kormány agrárpolitikáját és Nagy István miniszterségének eredményeit.
Vidékpolitika vagy oligarchapolitika?
Magyar Péter a kormány vidékpolitikáját éles szavakkal illette, és úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány már tizennégy éve azon dolgozik, hogyan juttathatná saját oligarcháit előnyökhöz és pénzügyi támogatáshoz. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar földek jelentős részét az állam szisztematikusan átjátszotta oligarcháinak, továbbá hangsúlyozta, hogy a legjobb minőségű területekre nem mezőgazdasági beruházások érkeztek, hanem ázsiai akkumulátorgyárak települtek.
Magyar rámutatott arra is, hogy a jelenlegi agrárpolitika mellett egyre kevesebb fiatal és családi gazdálkodó képes talpon maradni, sőt, egyre többen kénytelenek külföldön boldogulni. A támogatásokat hiányolja, amelyek szerinte nélkülözhetetlenek lennének a magyar agrárszektor fellendítéséhez, különösen az elszabaduló alapanyag- és energiaköltségek mellett.
Az infláció és az agrárszektor kihívásai
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Nagy István minisztersége alatt Magyarország élelmiszer-inflációja rekordmagas, 62 százalékos szintet ért el, míg a gazdák támogatások hiányában képtelenek ellensúlyozni a költségnövekedéseket. Emellett Magyar arra is kitért, hogy bár a kormány folyamatosan az önellátás és a hazai élelmiszertermelés jelentőségéről beszél, az ország mégis nagymértékben függ az alapvető tej- és hústermékek importjától.
Egy konkrét példát is említett: a világ egyik egykori almatermesztő központjában, Szabolcsban már inkább lengyel almával találkozhatunk a boltok polcain, és olyan hagyományos állattartó településeken, mint Battonya, szinte teljesen eltűnt az állattartás. Kritikája különösen szarkasztikussá vált, amikor felidézte, hogy Nagy István, aki maga is hobbi méhész, nem tudta megvédeni a magyar méhészeket a beáramló hamisított kínai mézzel szemben.
Tisza Párt tervei a vidéki gazdaság megmentésére
Magyar Péter kijelentette, hogy a Tisza Párt komplex falurehabilitációs és agrárreformprogramot hirdetett meg. A párt célja a családi gazdaságok támogatása, valamint a magyar vidék helyreállítása, amelyet egy korszerű öntözőrendszer felújítása és fejlesztése is támogatna. Magyar felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány az öntözőrendszerek karbantartását és bővítését teljesen elhanyagolta, pedig az aszály évi 500 milliárd forint kárt okoz a magyar mezőgazdaságban.
A lengyel és magyar agrárexport különbségei
A Tisza Párt elnöke azt is felidézte, hogy 1990-ben a lengyel és a magyar agrárexport hasonló szinten, 3,5 milliárd dolláron állt. Ma ez az összeg a magyar export esetében 11 milliárd dollár, míg a lengyelek agrárexportja több mint 50 milliárd dollárra nőtt. Magyar Péter szerint ez a különbség rámutat arra, hogy a jelenlegi magyar kormány vidékpolitikája nem képes elősegíteni az agrárium valódi fejlődését, és egyértelműen alulmarad a nemzetközi versenyben.
A konfliktus jól mutatja, hogy a vidékfejlesztés kérdése egyre élesebb viták tárgyává válik a politikai palettán. A következő hónapok során a Tisza Párt és a kormány közötti feszültségek várhatóan tovább fokozódnak, különösen, ha a vidék helyzete és a mezőgazdaság megmentése a kampányok központi témájává válik.
|
