Itthon titkolják, de kiderült: közel egy évezred alatt térülne meg a Budapest-Belgrád vasútfelújítás
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza kilométerenként 1,4 milliárd forinttal drágább, mint a szerbiai szakasz, és a beruházás hatása a vártnál jóval szerényebb lesz. Az Investigate Europe oknyomozó riportja szerint az átalakítás csak minimális, mindössze 10-12%-os teherforgalom-növekedést generál majd, ami évente 766 millió forint vámbevételt hozhat a magyar államnak. Az 750 milliárd forintos beruházási költség mellett így a megtérülési időszak elérheti a 979 évet. Azonban egyes korábbi számítások szerint a megtérülés akár 2400 év is lehetett volna.
Kevés hivatalos adat áll rendelkezésre
A projekt megtérüléséről hivatalos információk szinte alig állnak rendelkezésre, mivel a magyar parlament 10 évre titkosította a kínai hitelszerződés részleteit. Az idén október 15-én elindult projekt várhatóan 2025-re készül el. A finanszírozást az Eximbank kínai állami hiteléből biztosítják, a projekt lebonyolítását pedig a kínai-magyar vegyesvállalat, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. végzi, több közbeszerzés keretében.
Miért ilyen drága?
A magyar szakasz sokkal drágább, mint a szerb rész. A szerb közlekedési minisztériumtól kapott adatok szerint a szerb szakasz (183 km) költsége 610 milliárd forint, míg a magyar szakasz (160 km) 750 milliárd forintra rúg. A különbség mögött részben a magyarországi magasabb munkaerő- és anyagköltségek állhatnak, de ez nem magyarázza teljesen a kiugró 1,4 milliárdos kilométerenkénti ártöbbletet.
A megtérülési számítás nehézségei
A szerb forgalomnövekedési előrejelzések azt mutatják, hogy 2040-re mindössze 12%-kal növekedne a teherforgalom az új infrastruktúra révén, ami évente csupán egy-két tehervonattal növeli a forgalmat. Az ebből származó vámbevételek alapján jön ki a 979 éves megtérülési idő, amely azonban a beruházás esetleges költségnövekedése esetén tovább nőhet. Az Investigate Europe elemzői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a kis többletbevételek fokozatos növekedésével valamelyest rövidülhetne, ám ennek ellenére is több száz évet jelentene.
Politikai és gazdasági indokok a háttérben
A projekt azért is került a kritikák kereszttüzébe, mert a magyar politikusok egy része szerint egy másik, Szabadkát, Szegedet és Kecskemétet is összekötő vonal fejlesztése gazdaságilag előnyösebb lett volna. Ezzel növelhető lenne a személyforgalom is, míg a Budapest-Belgrád útvonal elsősorban a kínai áruforgalmat segíti. A kínai beruházások a szerb és magyar kormány számára fontos politikai előnyöket is jelentenek, mivel kedvező hitelkereteket kínálnak, amelyek kevésbé szigorú feltételek mellett hozzáférhetők, mint az IMF vagy az EU hitelei.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a projekt elsődleges célja nem gazdasági megtérülés, hanem stratégiai előnyök biztosítása. |
