A Transparency International globális korrupciós listáján Magyarország a legutolsó helyen végzett az Európai Unió tagállamai között. A szervezet által készített korrupció érzékelési index (CPI) alapján Magyarországon az üzletemberek és szakértők ugyanolyan mértékű korrupciót észlelnek, mint Kínában, Bahreinben, Kubában vagy Észak-Macedóniában.
A CPI index 0 és 100 pont között mozog, és minél több pontot kap egy ország, annál jobbnak érzékelik ott a korrupciós helyzetet. Dánia a legmagasabb pontszámmal, 90 ponttal az első, míg Szíria, Venezuela és Szomália a lista végén 13, 13, és 11 ponttal. Magyarország pontszáma 49 pont, ami egy ponttal kevesebb, mint a globális átlag (43 pont).
Magyarország a Transparency International "Nyugat Európa és EU" országcsoportjába tartozik, ahol a 45 pontos Bulgária és a 46 pontos Románia mögött helyezkedik el. A nyugat-európai átlag 65 pont, de a régió összpontszáma általános romlást mutat, bár még mindig ez a világ legkevésbé korruptnak érzékelt része.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós, szerint a magyar helyzet változatlannak tekinthető 2023-ban, annak ellenére, hogy a kormány több jogállamisági reformot hozott az Európai Bizottság nyomására. Ligeti azt mondja, hogy a reformok nem meggyőzőek, késve érkeztek, és nem eléggé hatékonyak. A korrupciós helyzet érzékelése nem változott, és az új intézkedések nem hoztak érdemi előrelépést.
A jogállamisági reformok ellenére az üzleti titkok védelme megerősödött, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés akadályai továbbra is fennállnak, és az újabb nyilvánosságkorlátozó rendelkezések is életbe léptek. A közbeszerzések terén sem történt jelentős javulás, és a piaci verseny fokozása terén sem láthatóak komoly eredmények.
Ligeti említi, hogy az Országos Bírói Hivatal titkosította a vizsgálati jelentését arról, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke miről tárgyalt a korrupció miatt eljárás alatt álló személlyel, ami azt mutatja, hogy a kormány "a nyilvánossággal szemben táplált elutasító reflexei érdemben nem változtak."
A Transparency International Magyarország globális felmérése szerint az Integritás Hatóság, amelyet a kormány létrehozott, korlátozott hatáskörrel rendelkezik, és a kormány az üzleti és politikai érdekeltségeknek engedve kialakította az igazságügyi reformokat. Ligeti azt mondja, hogy a kormány szándékosan úgy alakította ki a reformokat, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) érdekeltek ne kelljenek tartaniuk változástól a jelenlegi rendszerben.
Ezenkívül Ligeti úgy véli, hogy a kormány olyan esetekkel ismerteti be a jogállamisági reformokat, amelyek azt mutatják, mintha változás történne, de a valóságban nem igazán hatékonyak vagy a NER érdekeit szolgálják. A Transparency International Magyarország pert indított az ügyben, és Ligeti úgy véli, hogy ez mutatja, hogy az új reformok ellenére szükség van a civil szervezetek által végzett ellenőrzésre.
|
