**A Kulturális Ismereti Vizsga és a Vendégmunkások Rendelettervezete: Megkérdőjelezett Szabályozás Magyarországon**
A hvg.hu által szemlézett rendelettervezet újabb vitát kavar Magyarországon, ezúttal a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás kapcsán. A tervezet szerint a vendégmunkásoknak, akik tartózkodási engedélyért folyamodnak, kulturális ismereti vizsgát kellene tenniük az engedély meghosszabbításához.
A rendelettervezet szerint a tartózkodási engedély alapesetben két évre szól, de egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható lenne, feltéve, hogy a jelentkező sikeresen teljesíti a kulturális ismereti vizsgát. Ez a vizsga többek között olyan témaköröket érintene, mint Magyarország helye a Kárpát-medencében és Európában, nemzeti jelképek és ünnepek ismerete, valamint a magyar történelem jelentős eseményei.
A lap szerint ez a megközelítés sok szempontból életszerűtlennek tűnik. A vendégmunkások többsége átmeneti időszakra érkezik Magyarországra, hogy munkát vállaljon, és az életük nagy részét munkával töltik. Ezért kérdéses, hogy miért lenne szükségük a Himnusz ismeretére vagy a magyar történelem mélyebb ismeretére az itt tartózkodásuk utolsó évében, amikor valószínűleg már készülnek a távozásra.
Ugyanakkor felmerülhet, hogy a kulturális ismereti vizsga inkább adminisztrációs akadály, mint komoly vizsga. Esetleg a kormány szándéka lehet az, hogy megmutassa, szigorúan ellenőrzi az országba érkező vendégmunkásokat, és csak azok maradhatnak, akik bizonyítják, hogy hajlandóak betartani a magyar kultúrára vonatkozó alapvető ismereteket. Ezt támaszthatja alá az a tény is, hogy azoknak, akik beruházás megvalósítása céljából kapnak tartózkodási engedélyt, nem kell megfelelniük a kulturális ismereti vizsga követelményeinek.
A rendelettervezet továbbá rendelkezik az elszállásolás módjáról is, amely szerint a vendégmunkásokat minél inkább elkülönítve kell elhelyezni a honos népességtől, lehetőség szerint a beruházás területén belül. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a munkásszállók az ipari parkokon belül találhatók lesznek.
- Magyarország helye a Kárpát-medencében, Európában és nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió),
- Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek),
- Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalás, államalapítás, az Árpád-ház kihalása, török uralom, Habsburg fennhatóság, 1848–49. évi forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, 1956. évi forradalom, 1990. évi rendszerváltoztatás),
- a képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő európai és magyar képviselői,
- az európai és a magyar irodalom meghatározó személyiségei,
- az Alaptörvény alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, kormány),
- alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, állampolgári kötelezettségek és az állampolgári jogok védelme),
- Európa és Magyarország a mindennapokban.
Mindezek fényében a rendelettervezet sok kérdést vet fel, és valószínűleg további vitákat fog generálni a magyar politikai és társadalmi körökben arról, hogy milyen szabályozás lenne igazságos és hatékony a vendégmunkások esetében.
|
