Orosz kémek törték fel a magyar kamerákat az ukrán határon

Kibertámadások célkeresztben: Magyarország a célpontok között

Orosz katonai hekkerek egyre gyakrabban céloznak meg stratégiai infrastruktúrákat a NATO-tagállamokban. Egy nemzetközi biztonsági jelentés szerint Magyarország különösen érintett: a becslések alapján mintegy 280 kamerát törtek fel az orosz GRU 26165-ös egységéhez, közismertebb nevén a Fancy Bearhez köthető támadók. Ezek a kamerák főként az ukrán–magyar határ térségében találhatók, és a segélyszállítmányok, logisztikai mozgások megfigyelésére használták őket.

A harctérre irányuló támogatás azonosításán túlmenően az is érdekli a hekkereket, hogy megzavarják ezt a támogatást akár fizikai, akár kibernetikai eszközökkel, így ezek az incidensek további akciók előfutárai lehetnek

A GRU módszerei és a célzott infrastruktúra

A támadók az internetre kötött ipari kamerák sebezhetőségeit használták ki. A jelentés szerint az orosz hekkerek nemcsak katonai, hanem civil rendszereket is célba vettek – például önkormányzati közlekedési kamerákat. A támadások több fázisban történnek: először jelszószórással és adathalászattal jutnak be, majd jogosultságokat szereznek, és célzottan keresik az elérhető eszközöket. Magyarország a negyedik legtöbbet célba vett ország Ukrajna, Lengyelország és Románia után.

Az ilyen jellegű hírszerzési módszer több mint egy évtizede a GRU-csoport egyik alaptaktikája - számolt be róla a blikk

Szakértői vélemények a támadások következményeiről

Kis-Benedek József katonai hírszerzési szakértő szerint a behatolás egyáltalán nem meglepő, mivel a GRU évek óta alkalmaz hasonló taktikákat. A kamerák segítségével az orosz hírszerzés pontos képet kaphat a szállítmányokról, mennyiségekről és azok időzítéséről. A magyar katonai hírszerzés képes válaszlépésekre, legyen szó digitális támadások kivédéséről vagy akár megtévesztő információk küldéséről.

A kamerás hozzáférés segít annak megfigyelésében, hogy milyen árukat szállítottak, mikor, milyen mennyiségben, és ez támogatja akár fegyverek célba juttatását

A magyar titkosszolgálatok kihagyása a nemzetközi együttműködésből

A jelentés 10 NATO-ország és Ausztrália részvételével készült, azonban a magyar Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem vett részt benne. Ez többek szerint furcsa, figyelembe véve Magyarország stratégiai helyzetét és a célba vett infrastruktúrák számát. A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda annyit közölt: Megfigyelni olyan országokat érdemes, amelyek fegyverekkel támogatják Ukrajnát. Magyarország békepárti, nem szállított fegyvert és nem támogatta fegyverszállítmányokkal Ukrajnát

Tanulságok és védekezési lehetőségek

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint a támadások rámutatnak arra, hogy a civil logisztikai cégek és azok IT-rendszerei nincsenek felkészülve a nemzetközi hírszerzési célú támadásokra. Javaslata szerint a többfaktoros azonosítás, rendszeres jelszócsere, és a nyilvános rendszerek korlátozása lenne az alapvető védekezési lépés.

Nyitókép forrás: blikk / További részletek blikk

Kulcsszavak

orosz hekkerek, GRU, kibertámadás, ipari kamerák, magyar határ, kiberbiztonság, Fancy Bear, NATO jelentés, Kis-Benedek József, Krasznay Csaba