Lánczi Tamás: Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud

A Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjében a külföldi finanszírozás

A Heti Naplóban adott interjút Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, amelyben arról beszélt, hogy a Magyarországon működő civil szervezetek és sajtóorgánumok közül csak néhány próbálja hisztérikusan beállítani a kormány új törvényjavaslatát.

Szerinte a törvény csak azok számára lehet kényelmetlen, akik külföldi forrásokból működnek, és ezek az érintettek „a leghangosabbak”. Ezzel szemben a többségre nem jelent veszélyt a jogszabály, csak átláthatóságot kíván teremteni a finanszírozási háttérben.

Partizán és a mikroadományok kérdése

Lánczi a Partizán nevű médiaplatform példáján keresztül érzékeltette a probléma lényegét. Mint mondta, ha a Partizán működését a törvény lehetetlenné teszi, azzal indirekt módon elismerik, hogy nem kizárólag hazai mikroadományokra épül a működésük.

Szerinte ez alátámasztja a gyanút, hogy külföldről származó forrásokat használnak fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek egyelőre feltételezések, és „külföldről direktben finanszíroznak újságírókat”.

Konkrétumok helyett általános megállapítások

Arra a kérdésre, hogy tudna-e neveket mondani az érintett újságírókról, Lánczi úgy válaszolt, hogy nem kíván személyiségi jogi perekbe bonyolódni. Ehelyett a törvény célját hangsúlyozta, amelynek révén átláthatóvá válna, hogy ki, milyen forrásból kap támogatást.

A hivatalvezető kijelentette: „Médiatermékeknek nevezzük őket, de valójában propagandatermékek”, majd hozzátette, hogy ezek a médiumok csak a függetlenség látszatát keltik, miközben külföldi érdekeket szolgálnak. - számolt be róla a telex

Újságírók, akik nem is tudják, hogy propagandát közvetítenek?

Az interjúban Lánczi azt is felvetette, hogy létezhet olyan helyzet, amikor maga az újságíró sincs tudatában annak, hogy propagandát közvetít. „Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud.” – fogalmazott.

Az állítás új szintre emeli a vitát: már nem csak szándékosság, hanem tudatlanság is lehet a külső befolyás terjedésének oka.

Tüntetés és társadalmi reakció

Az interjúval egy időben a Kossuth téren tüntetést tartottak a törvényjavaslat ellen, ahol több ezren jelentek meg. Az úgynevezett ellehetetlenítési törvényt akár a következő héten megszavazhatja az Országgyűlés.

A Heti Napló riportere a végén feltette a kérdést: „Szükség van-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalra?” Lánczi úgy reagált, ha a nézők többsége nemet mond, az azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben nem sikerült eléggé tudatosítani, miért fontos a szuverenitás védelme.

Kulcsszavak

szuverenitásvédelmi hivatal, lánczi tamás, partizán, külföldi finanszírozás, civil szervezetek, magyar sajtó, propaganda, tüntetés, ellenzéki média, heti napló