Észak-Korea Orbán Viktor „imperializmus elleni harcát” méltatta
Az október 23-ai ünnepi beszéde során elhangzott szavai nem csak Magyarországon és az Európai Unióban keltettek visszhangot: Észak-Korea külügyminisztériuma is felfigyelt Orbán Viktor megnyilatkozásaira. Az észak-koreai külügy egy közleményben méltatta a magyar miniszterelnök unióval szembeni kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy Magyarország szuverenitása melletti kiállásában egy közös „imperializmus elleni harc” formálódik.
A Kim Dzsongun vezette ország diplomatái a beszéd európai unióval kapcsolatos kritikus megjegyzéseit emelték ki. Kiemelték, hogy Orbán Viktor élesen bírálta Brüsszel központosító politikáját, amely szerintük veszélyezteti a tagállamok szuverenitását. Az észak-koreaiak közleménye szerint Orbán „összeesküvést” emlegetett, amelyet az EU a magyar kormány megbuktatására szőtt. Bár Orbán beszédében az „imperializmus” szó nem szerepelt, Észak-Korea saját értelmezése alapján használta ezt a kifejezést.
Az észak-koreai diktatúra elismerő szavai kapcsán az is érdekes, hogy Észak-Korea „megemlékezésként” hivatkozott az október 23-ai budapesti Fidesz-rendezvényre, amelyen a magyar kormányfő mondott beszédet. Ezzel szemben Magyarországon ez a nap az 1956-os forradalomra való megemlékezés, mely során Magyarország a Szovjetunió megszálló erőivel szemben vívta szabadságharcát. Az észak-koreai külügyi közlemény erre nem tért ki, ehelyett az EU és a Szovjetunió párhuzamba állítása került előtérbe, amelyet Orbán szavai ihlettek.
Belső kritika és nemzetközi visszhang
Orbán Viktor beszéde vegyes fogadtatásra talált Magyarországon és külföldön egyaránt. A miniszterelnök szavait sokan kifogásolták, mivel egyesek szerint túlzásba vitte az EU és a Szovjetunió közötti párhuzamot. Orbán azzal érvelt, hogy Brüsszel egyre erőteljesebben gyakorol nyomást a független magyar politikára, és kijelentette, hogy a „birodalom” zsarolással próbálja elérni céljait.
Orbán beszédében különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Magyarország nem kíván idegen érdekek bábállama lenni, és hogy Brüsszel célja egy „bábkormány” felállítása Magyarországon, amely kiszolgálná az EU érdekeit. Továbbá utalt arra, hogy az Európai Unió gazdasági és politikai eszközökkel próbálja a tagállamok szuverenitását korlátozni, és kényszeríteni őket a brüsszeli döntések támogatására.
A miniszterelnök beszédében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországot migrációs kérdésekben is külső nyomás alá helyezik. Kijelentette: „Nem ijedünk meg, ha az aktuális birodalom zsarol minket, tudjuk, hogy háborúba akarnak vinni minket, ránk akarják sózni a migránsaikat.” Továbbá arról is beszélt, hogy már megvan a „kiszemelt bábkormány”, amelyik a brüsszeli akaratot követné.
A kritikusok véleménye
A miniszterelnök beszéde nemcsak pozitív visszajelzéseket váltott ki. Számos politikai és társadalmi szereplő bírálta Orbán szavait, mondván, hogy túldramatizálja az EU és Magyarország viszonyát, valamint megalapozatlan félelmeket kelt. Kritikusai szerint a Szovjetunióval való párhuzam erős túlzás, hiszen az EU tagsága egy szabadon választott uniós tagság, amelynek feltételeit a tagállamok maguk választották, és amely biztosítja a tagállamok számára a döntéshozatalban való részvételt.
Orbán Viktor október 23-ai beszéde tehát nemcsak belföldön, de nemzetközileg is figyelmet keltett, különösen Észak-Korea érdeklődését és támogatását váltva ki. Az észak-koreai külügyi közlemény nem csak a magyar miniszterelnök szavait méltatta, hanem egyben politikai üzenetet is hordozott, kiemelve az ország szuverenitásának és az „imperializmus elleni harc” közös értékeit. Ez az érdeklődés azonban ismét rávilágít arra, hogy Magyarország és az Európai Unió közötti politikai feszültségek nem csak Európában, hanem világszerte rezonálnak. |
