Orbán Viktor beszéde: Brüsszel bábkormánya és Magyar Péter
Október 23-án, a nemzeti ünnepen, Orbán Viktor miniszterelnök a Millenáris Parkban tartott beszédében újra a nemzeti szuverenitás és Brüsszel befolyása közötti konfliktust helyezte középpontba. Beszédében keményen bírálta a magyar ellenzéket, különösen Magyar Pétert, akit „brüsszeli bábként” jellemzett, bár nevét nem mondta ki.
Brüsszel és a nemzeti kormány elleni támadás
Orbán szerint Brüsszel számára a független magyar politika elfogadhatatlan, és ennek érdekében szándékukban áll megdönteni Magyarország nemzeti kormányát. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától,” sőt, hozzátette, hogy egy bábkormányt akarnak hatalomra juttatni az országban. Ezzel világossá tette, hogy Magyar Pétert – aki a Tisza Párt elnöke – látja az ellenzéki összefogás vezetőjeként, bár beszédében folyamatosan bírálta anélkül, hogy nevét kimondta volna.
Bábkormány és hazaárulás vádjai
Orbán úgy vélte, hogy már megvan Brüsszel kiszemeltje egy új kormány élére, akit "aláíró típusnak" nevezett, aki szerinte ideális jelölt egy bábkormány számára. Ezt követően a kormányfő egyértelműen hazaárulónak minősítette Magyar Pétert és a mögötte álló politikai erőket, akik szerinte külföldi befolyás alatt állnak.
„Nem a ruha teszi a szabadságharcost,” jegyezte meg, utalva ezzel arra, hogy nem elegendő szimbolikus tettekkel demonstrálni, hanem a cselekedetek beszélnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar ellenzék – akiket szerinte Brüsszel támogat – az európai birodalmak kiszolgálóiként működnek.
Brüsszeli gazda és a kutya metaforája
Az egyik legemlékezetesebb pont a beszédében, amikor Orbán egy humoros, de éles metaforát használt. „A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta – csak úgy áradt a szerelem.” Ezzel arra utalt, hogy a magyar ellenzék Brüsszel kiszolgálója, amely Orbán szerint kész elárulni a magyar nemzeti érdekeket.
Dávid és Góliát: A történet, ami mindig ismétli önmagát
Orbán beszédének záró szakaszában visszatérően hivatkozott a Dávid és Góliát történetre, melyet a jelenlegi politikai helyzet analógiájának tartott. Szerinte az ellenzék mindig „Góliát oldalára áll”, vagyis a nagyobb hatalmakat szolgálja, azonban a történet mindig ugyanúgy végződik: Dávid győz. Utalásai szerint az 1956-os forradalom elnyomóival való hasonlatot is felhozta, amikor kijelentette: „Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe” fognak menekülni.
Orbán beszéde tehát ismét a nemzeti szuverenitás és Brüsszel befolyása közötti ellentétet hangsúlyozta, amelyben Magyar Pétert, az ellenzék vezetőjét „bábkormánynak” tekinti, akit a „brüsszeli gazdák” irányítanak. |
