A nyugdíjban is utolsók vagyunk, pénz nélkül maradhatunk időskorunkra
Aggasztó képet mutat hazánk nyugdíjhelyzete, hiszen a lakosság mindössze 20 százaléka takarékoskodik megfelelően az időskorra, miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdéses. A Lightyear kalkulációja szerint már 56 évesen nyugdíjba mehetne egy átlag magyar, ha időben elkezdi az öngondoskodást. A romló demográfiai trendek és a csökkenő állami nyugdíjak miatt felértékelődik a magánmegtakarítások szerepe.
Demográfiai változások és nyugdíjhelyzet
A demográfiai változások és az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósági kihívásai ellenére a magyarok túlnyomó többsége nem tud vagy nem akar félretenni eleget a nyugdíjas éveire. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi felmérése szerint a lakosság mindössze 20 százaléka takarékoskodik megfelelő mértékben az időskori évekre a kötelező járulékokon felül. Ez a tendencia komoly aggodalomra ad okot, hiszen az európai – és különösen a magyar – nyugdíjrendszer szörnyű helyzetben van.
2070-re az Európai Unió (EU) népességének több mint 30 százaléka várhatóan 65 évesnél idősebb lesz, ezért az időskorhoz kapcsolódó közszolgáltatásokra, például a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások terén jelentős növekedés várható. Az elöregedő társadalom problémája nem új keletű, ám a helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a megoldások keresését.
Magyarország ebben is hátul kullog
Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.
Bár a magyarok elsődleges megtakarítási célja a nyugdíjas pénzügyi biztonság megteremtése, az egyéni nyugdíjbefizetések mindössze az alkalmazottak bruttó bérének 19 százalékát teszik ki, ami lényegesen alacsonyabb az EU-s országok átlagos teljes, 22 százalékos járulékkulcsánál.
A legutóbbi magánnyugdíjpénztári jelentések sem adnak okot a bizakodásra, a Lightyear befektetési platform nem reprezentatív összesítése szerint például az első elérhető eredmények alapján visszaesés figyelhető meg az ügyfélszámban 2022-ről 2023-ra.
Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága
Magyarországon és Európában is az államra támaszkodnak az időskori jövedelmük tekintetében az emberek, ám a realitások pont az ellenkező irányba mutatnak. A jövő anyagi biztonságának megalapozását és a jólét megteremtését kizárólag önmagunktól várhatjuk. A pénzünk növelésének, gyarapításának legegyszerűbb módja, ha befektetünk a tőzsdén, amely hosszú távú növekedési tendenciát mutat.
Ennyi kell a gondtalan nyugdíjas élethez
Egy átlagos magyarnak évente körülbelül 6 millió forintra van szüksége a kényelmes élethez. A Lightyear új kalkulátora alapján az átlagos havi fizetésnek 15 százalékát befektetve és 5 millió forintos tőkével indulva akár 56 évesen is nyugdíjba lehet vonulni. Ehhez azonban fontos kitétel, hogy a befektetések 80 százalékát részvényekben és ETF-ekben, 20 százalékát pedig fix kamatozású kötvényekben kell tartani.
A jövő nyugdíjai
2045-ben a nyugdíj fele akkora lesz, mint azoké, akik most mennek nyugdíjba. Ha ennél optimistábbak vagyunk, akkor is maximum a jelenlegi nyugdíj kétharmadára számíthat az 50 éves vagy annál fiatalabb korosztály. Az öregségi nyugdíj az átlag 153 800 forintra, míg a medián 136 200 forintra csökkenhet; az életkoron alapuló ellátás az átlag 225 933 forintra, míg a medián 211 267 forintra csökkenhet.
A pénztárak helyzete
A nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket is az egyéni befizetések működtetik, ezért a jövőben fontos feladata a szektornak, hogy a munkáltatókat még inkább bevonják. A legnagyobb probléma a korosztályi megoszlásban látszik: a 25 év alattiak mindössze 3 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítási formával, de még a 40-es korosztályról is viszonylag alacsony számokat mutat a jegybanki statisztika.
Nyugdíj vagy egészség?
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, és a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).
Mire elég az állami nyugdíj?
Magyarország csatlakozásakor az EU-hoz az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, 2023-ban pedig 208 ezer forint. Ez 241 százalékos emelkedést jelent, persze a nominális növekedés jó részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben. Ugyanakkor a GDP nyugdíjakra fordított aránya csökkent: 2004-ben 9,7 százalék, 2022-ben már csak 8 százalék volt.
Romló helyzet európai viszonylatban
Az euróban mért magyar nyugdíjak növekedése elmaradt az uniós átlagtól. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, és Románia is közelít hozzánk. Jelenleg a 27 uniós tagállam közül a 24. helyen állunk: már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk.
Megoldások és teendők
A jelenlegi helyzet komoly aggodalomra ad okot a magyarok jövőbeli anyagi biztonsága szempontjából. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásai és a lakosság alacsony megtakarítási hajlandósága együttesen egy potenciális időzített bombát jelentenek.
A megoldás kulcsa a pénzügyi tudatosság növelése, a befektetési kultúra fejlesztése és az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása. Csak így biztosítható, hogy a jövő nyugdíjasai ne szembesüljenek súlyos anyagi nehézségekkel időskorukban. Ezek elsősorban egyéni erőfeszítést igényelnek, ugyanakkor itt fontos kiemelni, hogy a nemzetállamoknak is kiemelt szerepe van: megoldást kell találniuk az elöregedő korfára. |
