Rekordot döntött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon – Egyre több képzetlen ázsiai munkás érkezik
A magyar kormány korábbi, bevándorlásellenes politikája jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Néhány évvel ezelőtt még figyelmeztető plakátok hirdették, hogy a gazdasági bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját. Ma viszont a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldről érkező munkavállalók, különösen azok, akik harmadik országból érkeznek. Orbán Viktor kormánya jelenleg már nem titkolja, hogy a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében az ázsiai országokból érkező munkásokra támaszkodik.
Jelentős növekedés a külföldi munkavállalók számában
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint 2023-ban soha nem látott mennyiségű külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási céllal. Összesen 106 377 ember kért tartózkodási engedélyt munkavégzés céljából, míg további 2333-an a jövedelemszerzést jelölték meg tartózkodásuk céljaként. Ez 25 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és 78 százalékos ugrás a 2020-as szinthez képest.
Ez a tendencia elsősorban a távol-keleti országokból érkező munkavállalók számának növekedésével magyarázható. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint 2022 végén már 87 661 érvényes munkavállalási engedély volt kiadva, ami szintén jelentős emelkedés az előző két évhez képest: 2021-ben ez a szám még csak 34 ezer volt, 2022-ben pedig 51 ezerre nőtt.
Ázsiai munkavállalók dominanciája
A munkavállalási engedélyek kiadásában egyértelmű dominanciát mutatnak az ázsiai országokból érkező munkások. Az érvényes engedélyek 82 százaléka ázsiaiak tulajdonában van, míg 9,4 százalék amerikai, 5,3 százalék európai (de nem uniós), és 3,3 százalék afrikai munkavállalókhoz köthető. Különösen kiemelkedik a vietnámi munkavállalók száma, akiket a Fülöp-szigetekiek, az indiaiak és a dél-koreaiak követnek. A mongol és kirgiz munkások szintén több ezres létszámban képviseltetik magukat a magyar munkaerőpiacon.
Szektorok és képzettségi szintek
A legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztratív és szolgáltatást támogató szektorban dolgozik, ahol több mint 24 ezren tevékenykednek. A második legtöbb külföldi dolgozót a feldolgozóipar foglalkoztatja, több mint 15 ezer főt. Ezen kívül jelentős számú külföldi munkás dolgozik a kereskedelem, a gépjárműjavítás, az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén is.
A munkavállalók demográfiai adatai szerint többségük 25 és 44 év közötti, de a képzettség terén jelentős eltérések mutatkoznak. A külföldi munkások több mint 40 százaléka, 35 399 fő, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg mindössze 8599 embernek van egyetemi diplomája.
A szomszédos országok munkavállalói is jelen vannak
Nemcsak távol-keleti munkások dolgoznak nagy számban Magyarországon, hanem a szomszédos országokból is sokan érkeznek. Tavaly 4789 szerb és közel 40 ezer ukrán állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, legtöbbjük a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban helyezkedett el. - számolt be róla a 444
A munkaerőhiány és a kormány gazdasági stratégiája
A külföldi munkavállalók növekvő jelenléte Magyarországon szorosan összefügg a munkaerőhiány problémájával. Az elöregedő társadalom és az alacsony születésszám miatt a magyar munkaerőpiac egyre inkább rászorul a külföldi munkásokra, különösen az alacsony képzettségű munkaerőre. Bár a kormány továbbra is hangoztatja, hogy a gazdasági bevándorlók nem veszik el a magyarok munkáját, a statisztikákból látható, hogy a külföldiek egyre nagyobb arányban vannak jelen olyan szektorokban, ahol hazai munkaerő hiányzik.
Összességében a magyar gazdaság egyre inkább függ a külföldi, főként ázsiai munkavállalóktól. A korábban elutasított gazdasági bevándorlás most a munkaerőpiac fenntartásának kulcsfontosságú elemévé vált. Az átalakuló kormányzati politika pedig egyértelműen tükrözi ezt a változó valóságot.
nyitókép illusztráció forrás google |
