Lázár János rejtélyes jogi lehetőségekkel kerülné meg a kiemelt beruházásokról szóló népszavazást
Az építési és közlekedési miniszter, Lázár János, a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos népszavazás ügyében nyilatkozott a *Magyar Nemzet* hasábjain, ahol kijelentette, hogy a kiemelt beruházások szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke. Az LMP által kezdeményezett népszavazás viszont ezt veszélyeztetheti, ezért a minisztérium minden lehetséges jogi eszközt megvizsgál és alkalmaz, hogy a népszavazás ne gátolja a kiemelt jelentőségű infrastrukturális fejlesztések megvalósulását.
A népszavazás háttere
Az LMP (Lehet Más a Politika) már 2022 óta küzd azért, hogy népszavazás legyen a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások” ügyében. Az ellenzéki párt véleménye szerint a kiemelt beruházási törvény lehetőséget ad arra, hogy a kormány megkerülje a szakmai egyeztetéseket és a helyi közösségek véleményét, miközben a gazdasági érdekcsoportok és nagyvállalatok érdekeit szolgálja ki.
Az ügy előzményei között szerepel, hogy a Kúria 2023 novemberében zöld utat adott az LMP népszavazási kérdéseinek, azonban a kormány válaszul hatályon kívül helyezte az eredeti törvényt, amely a kiemelt beruházásokról szólt. Ennek főbb részeit később beépítették az új építésügyi törvénybe. Az LMP nem hátrált meg, és újrafogalmazott kérdéseket nyújtott be, amelyek végül a procedúra után zöld utat kaptak, így megkezdődhetett az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásához.
Lázár János álláspontja és a jogi manőverek
Lázár János a *Magyar Nemzetnek* adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kiemelt beruházások támogatására létrehozott új jogi keretrendszer fenntartása fontos stratégiai érdek, és garanciák vannak beépítve a rendszerbe annak érdekében, hogy a beruházók ne éljenek vissza a kiemelt státusszal. Az LMP népszavazási kezdeményezését viszont a kormány veszélyesnek tartja, mivel az gátolhatná a „jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések” megvalósulását.
A miniszter konkrétumokat ugyan nem árult el a népszavazás megakadályozására tervezett jogi lépésekről, de homályosan utalt arra, hogy „minden jogi lehetőséget megvizsgálnak és alkalmaznak”. Ez felveti a kérdést, hogy milyen jogi manőverekre készül a kormány annak érdekében, hogy a kiemelt beruházások ne kerüljenek a közvélemény fókuszába, illetve hogyan próbálják meg elkerülni a népszavazás következményeit.
Az LMP és az ellenzék kritikája
Az LMP és más ellenzéki pártok régóta bírálják a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, amely szerintük megfosztja a helyi közösségeket a beleszólási joguktól, és teljes mértékben a kormány akaratát érvényesíti. A népszavazás célja éppen az lenne, hogy visszaadják a helyi közösségeknek a döntés jogát, és biztosítsák a demokratikus ellenőrzést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek felett.
A kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a kiemelt beruházások gyors megvalósítása stratégiai érdek, és a hosszadalmas bürokratikus egyeztetések hátráltatnák az ország fejlődését. Az LMP szerint viszont ez nem indokolhatja azt, hogy a kormány megkerülje a demokratikus intézményeket és a helyi közösségek véleményét.
Következmények és kilátások
Bár egyelőre nem világos, hogy milyen konkrét jogi lépéseket tervez a kormány, Lázár János nyilatkozata arra utal, hogy továbbra is mindent megtesznek a kiemelt beruházások védelmében, még akkor is, ha ez a népszavazás akadályozását jelenti. Az LMP aláírásgyűjtési kampánya azonban folyamatban van, és ha sikerrel jár, a kormány számára komoly politikai kihívást jelenthet.
A kérdés az, hogy milyen hosszú távú hatása lesz ennek a jogi és politikai csatározásnak, valamint hogy a kormány milyen további eszközöket vet be a népszavazás elkerülése érdekében. Az ellenzék és a civil társadalom számára ez a harc nemcsak a kiemelt beruházásokról szól, hanem a demokratikus folyamatok védelméről és a helyi közösségek jogainak biztosításáról. |
