Orbán Viktor: "Ha Brüsszelre várnánk, nyakig állnánk a vízben" – Az árvízvédelem hazai és uniós kihívásai
A rendkívüli árvízi helyzet miatt Magyarország a hetedik napja küzd az emelkedő vízszintekkel, melyek az ország több pontján is tetőznek. Orbán Viktor miniszterelnök friss tájékoztatójában ismertette a jelenlegi helyzetet és a védekezési munkálatok menetét. A Lajta folyó Mosonmagyaróvárnál soha nem látott vízszintet ért el, míg a Duna árhulláma Dunaremeténél kezdett tetőzni. A kormányfő hangsúlyozta: a védekezés szervezett és hatékony, de megjegyezte, hogy az Európai Unió segítsége nélkül kell helyt állniuk.
Az árvízi helyzet kezelése: Folyamatos készenlét és új kihívások
Orbán Viktor szerint a legnagyobb kihívást jelenleg az osztrák eredetű árvíz és az ország területén lassan apadó vízszintek jelentik. Kiemelte, hogy bár az osztrák szakaszokon nem várható újabb eső, az apadás okozta veszélyek – mint a szivárgások és a buzgárok – a tetőzést követően is fennállnak. Ennek következtében továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a védekezésre, hiszen a gátak stabilitása a legfontosabb.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a Lajtánál 37 kilométeres szakaszon rendkívüli készültséget rendeltek el, és az ország árvízi védelem alá vont területeit összesen 70 kilométerrel bővítették. Budapest várhatóan a hétvégén éri el a tetőzést, de Karácsony Gergely főpolgármester döntésén múlik, hogy a rakpartok mikor szabadulhatnak fel a víz alól.
Az árvízvédelmi erőfeszítések: Tízezrek dolgoznak a gáton
A kormányfő arról is beszélt, hogy a védekezési munkálatokban folyamatosan bővítik az emberi erőforrásokat. A vízügyben további 200 embert vetettek be, így összesen 1472-en dolgoznak a vízügyi szektorban. Katonákból majdnem kétezer fő van jelen a védekezésben, és a rendőrök, polgárőrök, valamint önkéntes tűzoltók is folyamatosan részt vesznek a munkálatokban. Összesen több mint 15 ezer önkéntes regisztrált, és csak tegnap 4012 önkéntes dolgozott a gáton. Orbán szerint Magyarország már kitanulta a védekezés mesterségét, és az önkéntesek is pontosan tudják a feladatukat.
Eddig másfél millió homokzsákot állítottak elő és helyeztek ki a gátakra, amely a miniszterelnök szerint biztosítja a nyugodt, szervezett és hatékony védekezést. Budapest védelme is stabil, hiszen a főváros védművei már kiépültek, így akár 900 centiméteres vízmagasságot is el tudnak viselni, ami meghaladja a valaha mért legmagasabb vízállást.
Uniós támogatás: Brüsszel késlekedése és Magyarország önálló védekezése
Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy az árvízvédelmi kiadások fedezése jelenleg a magyar államra hárul, mivel az Európai Unió részéről késlekedés tapasztalható. Bár Magyarország aktiválta az EU katasztrófahelyzetekre vonatkozó segítségnyújtási mechanizmusát, az uniós támogatás még nem érkezett meg. A miniszterelnök ironikusan megjegyezte, hogy ha Brüsszelre várnának, akkor „nyakig állnánk a vízben”. Magyarország így saját költségvetéséből oldja meg a védekezést, amelyben már előre kalkuláltak a rendkívüli kiadásokkal. - számolt be róla a hvg
Az árvíz által okozott károk megtérítése szintén az állam feladata lesz, és az összeget a víz visszahúzódása után fogják kifizetni. Orbán ugyanakkor kritikát fogalmazott meg a vízügyi dolgozók bérével kapcsolatban, amit alacsonynak nevezett, és ígéretet tett arra, hogy a következő években rendezni fogják ezt a helyzetet, ahogyan a tanárok és orvosok bérezését is rendezték.
Fejlődő védelmi infrastruktúra: Az elmúlt évtized eredményei és jövőbeni feladatok
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a 2013-as árvíz után hozott intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években 150 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Bár még vannak hiányzó szakaszok, például Kismarosnál mobilgátra lesz szükség, az ország védelmi képességei jelentősen fejlődtek. Orbán szerint 4-5 évente kisebb, tízévente pedig nagyobb árvizek várhatók, ezért folyamatosan fejleszteni kell a gátakat és a védelmi infrastruktúrát.
Az árvízi védekezés tehát jól halad, de a következő napokban is fennáll a veszély, különösen a lassú apadás miatt. A kormányfő optimista, és bízik abban, hogy az ország továbbra is képes lesz megvédeni magát a természeti csapásoktól – akár uniós segítség nélkül is. |
