Az első osztályú magyar labdarúgó-bajnokságban a fizetések már az európai top 20-ba tartoznak, tavaly tovább híztak. A magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését a fizetések szempontjából: az európai bajnokságok sorában már a 18. helyet foglalja el a bérekre fordított kiadások alapján a maga 93 millió eurójával (35,6 milliárd forint) – írja az Mfor az UEFA pénzügyi riportja alapján.
A 20-as élmezőnybe már tavaly bejutott az OTP Bank Liga, ráadásul úgy, hogy a koronavírus-járvány idején is nőttek éves alapon a magyar bajnokságban osztott fizetések (akkor 82 millió euró szerepelt a jelentésben).
Ezzel a magyar bajnokságban többet költenek fizetésekre, mint az ukrán vagy a norvég bajnokság első osztályában.
Az átlag keretszámot nézve az Mfor kimutatása szerint az átlagos magyar focistafizetés 3,8 millió forint. Ez persze átlag, amit valószínűleg a top csapatok jócskán felhúznak. A FTC, a Mol Fehérvár vagy a Puskás Akadémia esetében a 8-10 milliós fizetések sem példa nélküliek, sőt.
A fizetésekre fordított összegek 14 százalékkal nőttek a magyar első osztályban, a növekedés üteme a tavalyihoz képest csökkent (de így is jócskán verte a 2021-es átlagosan 5,1 százalékos inflációt). Ha az európai összképet nézzük, erőteljesen nőttek a fizetések. Az UEFA megjegyzi, hogy a 2020-ban a pandémia miatti bizonytalanság miatt ki nem fizetett összegek egy részét 2021-ben fizették ki, ezért a nagy növekmény. Az elmúlt 10 év alapján kijelenthető, egyre nehezebb tartani a lépést az elszálló fizetésekkel Európában.
Nagyon fura a magyar adat
Az kifejezetten érdekes, hogy míg az összes bevétel 54 százaléka ment Magyarországon fizetésekre, ha csak a játékosfizetéseket nézzük, az 32 százalék. Magyarország ezzel a top 20-ban az utolsóelőtti helyen áll (arányaiban a svédeknél alacsonyabb, de nominálisan magasabb az érték). Ez azt jelenti, hogy arányaiban és értékében is igen komoly összeg, 37,9 millió euró ment olyan fizetésekre, amit nem focisták kaptak.
A nem játékos fizetésekbe tartozik az edzői stáb, orvosok, irodisták, a klub valamennyi alkalmazottja a takarítóktól a szurkolói boltban dolgozókig. A jelentésben brutális a Premier League (PL) fölénye, itt a nem játékos bérek azért is magasak, mert teltházzal működnek a viszonylag nagy befogadó kapacitású stadionok, ezekbe értelemszerűen több ember is kell. Csakhogy a magyar stadionokban alig van teltház.
A megoldás hátterében lehet egy kiemelt fizetés (lásd keretes írásunk) és az, hogy egészen egyszerűen a magyar top csapatok nagy és jól fizetett stábbal dolgoznak. (Hogy mást ne mondjunk, Magyarországon egy kiemelt klub orvosi stábjának a tagja is tud patinás labdarúgó klubot vásárolni.)
A magyar labdarúgásban nemcsak focistának éri meg lenni.
Egy kiemelt fizetés: A jelentés arról a szezonról szól, amikor a magyar bajnok Fradinak kimagaslóan sikeres éve volt, hiszen bejutott a Bajnokok Ligája (BL) csoportkörébe. A 2020/2021-es szezonban a kupatavaszt a Fradi nem élte meg ugyan, de a bevételek egy része vélhetően a 2021-es üzleti évben folyt be.
Ukrán lapértesülések szerint az FTC akkori edzője, Szerhij Rebrov komoly bónuszfeltételekkel kötött szerződést: a nemzetközi szereplésből befolyó összeg 20 százalékát tehette zsebre. Az FTC abban a szezonban 17,2 millió eurót kapott az UEFA-tól a sikeres BL-menetelésért, vagyis Rebrov 3,4 millió eurós bónuszt zsebelhetett be, miközben 1,7 millió euró volt az alapfizetése. A klub soha nem erősítette meg ezeket a számokat.
Amennyiben az ukrán edzőhöz közeli források helytálló információkkal rendelkeztek, Rebrov 5,1 millió eurót kereshetett a szezonban. Az FTC Labdarúgó Zrt. 2020-ban 7,8 milliárd forintot, egy évvel később 7 milliárdot költött bérekre, még 2019-ben csupán 4,6 milliárdot. Persze közben a Fradi egyre drágább futballistákat is tudott szerződtetni, vélhetően magasabb bérigénnyel.
Rebrov 2021 nyarán távozott a Fraditól, az Egyesült Arab Emírségekbe igazolt, az el-Ajn csapatához. A hírek szerint ő lehet az ukrán válogatott szövetségi kapitánya.
A bevételekhez viszonyított bérkiadások tekintetében az átlag alatt van a magyar bajnokság, ezek alapján azt is mondhatjuk, hogy egészséges az elsőosztályú klubok költségszerkezete (főleg a nyugat-európai ligákhoz képest). Más kérdés, hogy az állami tévés közvetítési díjaktól kezdve a TAO-rendszeren át a magyar labdarúgás elitjének legnagyobb finanszírozója maga az állam. Ez korántsem egészséges, és akkor még nem vettük ide az állami tendereken felhizlalt szponzori kört.
Módszertani nehézségek: A kluboknak a saját pénzügyi kimutatásaikba nem kell elválasztaniuk, hogy a bértömeg mekkora része ment játékosokra, de az UEFA már így kéri tőlük az adatot (sőt, a jövőben az edzői fizetéseket is külön fogják kérni). Így megbízható, a klubok által leadott számok alapján láthatjuk, hogyan alakultak a fizetések a játékosok és a klubok több alkalmazottjai között. A több mint 700 elsőosztályú klub adatai azonban nehezen összehasonlíthatóak. Az UEFA a 2021-es pénzügyi évet tünteti fel minden adatsorában. Csakhogy vannak klubok, amelyek nyáron zárják az üzleti évüket (vagyis a tavaszi-őszi szezont lefedő adatokat kapunk arról, hogy egy szezonban hogyan alakultak a pénzügyek). És vannak klubok, amelyek december 31-ével zárják a pénzügyi évüket (ilyenek a magyar klubok mögött álló gazdasági társaságok), ahol így egy-egy szezonról nem kaphatunk teljes pénzügyi képet (csak az előző év tavaszi és az új bajnoki szezon őszi idényéről).
|
