Nincs több tartozása a magyar miniszterelnöknek – derült ki Orbán Viktor 2021-es évről számot adó vagyonnyilatkozatából. A választásokra készülő kormányfő felcsúti háza és XII. kerületi lakása változatlanul megvan, ez utóbbinak csak felerészben ő a tulajdonosa.
Kifizették tehát a feleségével a 2002-ben felvett 20 millió forintos jelzáloghitelt, ezen túl azonban egy forint megtakarítása sincs.
Autója, hajója, repülője és egyebe továbbra sincs a miniszterelnöknek, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze. A miniszterelnöki és képviselői tiszteletdíján kívül más juttatást vagy ajándékot idén sem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában.
Tavaly egyébként Orbán még arról vallott, hogy ugyan pénze továbbra sem volt, de 2020-ban a lakáshiteléből 1,2 millió forintot már abban az évben is törlesztett. Megelőző évben fordult elő először olyan, hogy egy forintot se írt be a miniszterelnök a vagyonnyilatkozatába – itt a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó megtakarításokat kell feltüntetni.
Pedig 2018-at még 1,39 millió forinttal zárta Orbán, 2017 végén pedig 993 ezer forint volt a bankszámláján. Orbán vagyoni helyzetét 2020 annyiban is befolyásolta, hogy akkor Róza lánya elköltözött a szülői házból, már csak Flóra nevű lánya lakik vele és feleségével egy háztartásban, ő 2021-ben is velük élt a mostani nyilatkozat szerint.
Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők/kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra: a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához ugyanis kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esteleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.
De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet emellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban.
Összességében tehát a vagyonnyilatkozatok nem minden esetben, a hozzátartozói nyilatkozatok pedig egyáltalán nem nyilvánosak, míg a vagyonnyilatkozatok tartalmának az ellenőrzése puszta formalitás, és a nyilatkozatot szándékosan valótlanul, hamisan kitöltőket sem fenyegeti elrettentő erejű szankció. |
