Csillogó cseréptetős csűr épül Budapesten, csak a tervezése 3,4 milliárdba kerül
A mázas cseréppel fedett gigacsűr a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új székhelye lesz. A kormány már 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé és kiemelten közérdekűvé nyilvánította a projektet. Az ígéretek szerint egyszerre templomra, csűrre és palotára is hajazó épületet az állami támogatásokkal és ajándék ingatlanokkal kitömött Magyar Művészeti Akadémia építteti a Városliget szomszédságában. Az ingatlan terveinek elkészítését a BIVAK Studio Kft., illetve Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. párosa nettó 3,4 milliárd forintért vállalta. A Művészeti Akadémiának nincs ennyi pénze, de bíznak abban, hogy a kormány megtámogatja a beruházást.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 1992-ben alakult meg magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fórumaként, elnöke, 2011-ben bekövetkezett haláláig, Makovecz Imre volt. Az Orbán-kormány abban az évben köztestületté nyilvánította a szervezetet, és azóta is gáláns közpénzösszegekkel, valamint ingyen átadott állami ingatlanokkal támogatja az MMA működését.
A 2011-17 között Fekete György elnökletével működő szervezet 2014 októberében kapta meg az államtól teljesen ingyen a Budapest XII. kerületében található Hild-villát, valamint a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét. Szintén 2014-ben megvették az Andrássy úton található Schanzer-villát, amit több milliárdért forintért újíttattak fel a székházuknak. Az azóta eltelt 10 évben pedig további ingatlanokkal gazdagodott az MMA.
Egy 2017-es kormányhatározat döntött arról, hogy az 1968-ban létrehozott, azóta állami fenntartásban lévő Magyar Építészeti Múzeum az MMA fenntartásában működik tovább Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) néven. Erre a célra az MMA megkapta ajándékba az államtól a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9-11. szám alatt található, egykori BM-kórház ingatlanegyüttesét, amely
„alkalmassá tehető az építészeti-építészettörténeti gyűjtemény és a műemléki tudományos gyűjtemények védelmére, szakszerű restaurálására, digitalizálására, feldolgozására, magyarországi és nemzetközi kiállításokra történő előkészítésére, kiállítások bemutatására, a gyűjtemény elhelyezéséhez hosszú távon szükséges raktározási infrastruktúra kialakítására, nyilvános kutatószolgálat működtetésére és az intézményt működtető, annak feladatait ellátó személyi állomány elhelyezésére”.
Egy 2020-as kormányrendelet a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló épületegyüttes rekonstrukcióját nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította. Ez az ügyintézés felgyorsítása mellett azt is jelenti, hogy „a beruházással összefüggésben településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint településképi bejelentési eljárásnak nincs helye”.
Templom, csűr és palota egyben
A Magyar Művészeti Akadémia 2021-ben bontásokat kezdett a Városligeti fasorban található telken: az egykori kórház szocializmus alatt épült ingatlanrészeit ledózerolták. Az MMA akkor azt nyilatkozta, hogy a lebontott épületek helyén egy mindenki által látogatható közpark, illetve egy, „a magyar építészetet hazai és nemzetközi szinten is méltó módon reprezentáló” kortárs épület születik majd a meghagyott régi épületek, az egykori Grünwald- és Herczel-szanatórium mellé/közé.
A szervezet abban az évben ki is írt egy közbeszerzést a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új épületének terveire, de a 2022-ben lezárult tender után újabb kiírást javasolt a bírálóbizottság, mert „összességében nem tudott olyan pályaművet találni, amely alkalmas volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása utáni továbbtervezésre”. Az MMA 2023 júniusában írta ki az újabb tervpályázatot, amelynek decemberben lett eredménye: a bírálók a BIVAK Studio Kft., illetve a Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. közös pályaművét választották a legjobbnak. A BIVAK akkor azt nyilatkozta, hogy
„Az új főépület szimmetrikus, mint egy templom, titokzatos, mint egy csűr, ragyog, mint egy palota.”
A robusztus épület tetejére ugyanis egyedi, égetett, lüsztermázas cserép héjazatot terveztek, melynek „plasztikus felületén a nap- és holdfény minden napszakban különleges és megismételhetetlen táncot lejt”.
Csak a tervezése 3,4 milliárd forint lesz
Miután az MMA kiválasztotta a nyertes pályaművet, egy újabb eljárásban felkérték az azt benyújtó BIVAK – Tér és Forma párosát az épület hivatalos (koncepció-, vázlat-, műszaki, engedélyezési és kivitelezési) terveinek elkészítésére. A tervezési területbe beletartozik az új múzeum és központ összes létesítménye, a működéshez szükséges telken belüli utak és közművek, a kültéri zöld és burkolt felületek. Emellett a csatlakozó közvetlen közterületek projekthez kapcsolódó komplex tervezése (út, közmű, közlekedés, akadálymentesítés stb.) is a feladat részét képezi.
A tender eredménye néhány napja jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, de a dokumentum szerint a döntés már egy hónapja, február 20-án megszületett. A munka értékét előzetesen nettó 2,9 milliárd forintra becsülte a Művészeti Akadémia, de ennél 500 millió forinttal drágábban,
nettó 3,4 milliárdért vállalta a megbízást a tervezőpáros.
Igaz, a dokumentumban kifejtik, hogy ez az összeg több részből tevődik össze: a „Tervezési Díjrész” vonatkozásában az ajánlati ár nettó 3,125 milliárd forint, a „Koncepcionális Változtatások” fedezete nettó 150 millió forint (ez a „Diszpozíciós Keretösszeg”), a helyszíni Tervezői Művezetés keretösszege pedig maximum nettó 125 millió forint.
Az is szerepel az eredményhirdetésről szóló iratban, hogy az összeg „teljes egészében nem áll az Ajánlatkérő rendelkezésére”, ezért az MMA feltételes közbeszerzést indít(ott). Emiatt a tervezőpárossal kötött szerződés hatályba lépésének feltétele – egyes teljesítési szakaszok vonatkozásában – „a forrás rendelkezésre bocsátása”.
Az új épület méreteiről nincsenek nyilvános hivatalos információk: a második tervezési pályázaton az MMA annyit közölt, hogy a telek mérete 17 050 négyzetméter, a tervezett új ingatlan becsült bruttó szintterülete pedig körülbelül 8 000 négyzetméter (lesz). Az eredményhirdetésben méret nem szerepel, a BIVAK honlapján azonban 25 ezer négyzetméter áll az épület tervei alatt.
Közpénzből lesz, ha ad rá a kormány
Az pedig egyértelmű, hogy kitől várja a Művészeti Akadémia a szükséges pénzt. Az új múzeummal kapcsolatos építési és beruházási költségeket az adófizetők állják: a 2017-es kormányhatározat ugyanis megbízta „a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon az Ingatlan felújításával és átalakításával összefüggő építési beruházás lebonyolításához szükséges forrás biztosításáról”. Vagyis a kormány közpénzt ad az MMA újabb többmilliárdos projektjének megvalósítására.
Az Építészeti Múzeum jelenleg a beruházással érintett terület szomszédságában, a Bajza utcai Walter Rózsi-villában működik. Az intézmény igazgatója, Almássy Kornél, tavaly nyáron a tervezett építkezés kapcsán azt mondta az Indexnek, hogy többször egyeztettek az Építési Minisztériummal a Városligeti fasori fejlesztésről, és „a kormányzati támogatást illetően bizakodók vagyunk”.
Almássy arról is beszélt abban az interjúban, hogy „2019 és 2022 között 940 millió és 1,016 milliárd forint között változott a MÉM–MDK központi költségvetési támogatása”, ám ez az összeg 2023-ban 715 millióra csökkent, ami nehéz helyzetbe hozta őket, hiszen közben a költségeik drasztikusan nőttek a magas energiaárak és az emelkedő szolgáltatási díjak miatt. „Biztos, hogy mind a működési, mind az előkészítési és majdani kivitelezési költségek tekintetében szükség lesz pluszforrásra, és őszintén reméljük, hogy a javuló költségvetési mutatók lehetővé fogják tenni a megfelelő kormányzati forrásbevonást” – zárta mondandóját a MÉM–MDK vezetője.
|
