„KDNP botrány: Semjénnél ott volt kinyomtatva a bizonyíték, hogy lájkolta Magyar Pétert”

Gál Gergely lemondása és a KDNP válsága

Gál Gergely, a KDNP korábbi alelnöke meglepő nyilatkozattal állt elő a Partizán műsorában: távozását a pártvezetés belső konfliktusaira, személyes fenyegetésekre és politikai elszigeteltségre vezette vissza. A politikus elmondása szerint már tavaly decemberben elkezdődött az a folyamat, amely végül lemondásához vezetett.

Semjén árulónak nevezte – egy lájk miatt

A lemondás hátterében egy különös incidens is áll. Gál szerint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke árulónak nevezte, miután a politikus „véletlenül” lájkolta Magyar Péter egyik Facebook-bejegyzését. Bár Gál állítása szerint ezt öt perc után visszavonta, Semjén erről nyomtatott bizonyítékot mutatott neki, és állítólag megfenyegette, hogy ezt több száz ember előtt is elmondja.

„Eltorzult vezetés” és belső hatalmi körök

Gál a Partizán interjúban arról is beszélt, hogy a KDNP vezetését egy szűk kör uralja: Semjén Zsolt, Latorczai János és fia, Latorczai Csaba. Szerinte ez a zárt struktúra ellehetetleníti a valódi politizálást és aláássa a párt demokratikus működését.

Nyomásgyakorlás és bomlasztási vádak

A politikus állítása szerint több alkalommal is fenyegették – közvetve és közvetlenül –, hogy ha nyilvánosan felszólal, korrupciós ügybe keverhetik. Egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy:

még pénteken is kapott olyan üzenetet a családján keresztül, hogy ha a sajtóhoz fordul, akkor korrupciós ügybe fogják keverni.

KDNP: láthatatlanság és elmosódás a Fidesz árnyékában

Gál szerint a párt egyik legnagyobb problémája, hogy az országos politikában szinte észrevehetetlen. A KDNP megkülönböztethetetlen a Fidesztől, mert a vezetés nem motivált a karakteres önálló arculat kialakításában. Ezt támasztja alá az is, hogy még a párttagság is alig látható a nyilvánosság előtt.

Összegzés

A KDNP-n belüli konfliktusok, Gál Gergely távozása és a pártvezetés centralizációja azt mutatják, hogy a kereszténydemokrata párt komoly identitásválsággal küzd. Az eset újabb példája annak, hogy a pártok belső működése és a nyilvánosság viszonya milyen érzékeny egyensúlyra épül – különösen, ha hatalmi pozíciók és személyes konfliktusok is terítékre kerülnek.