Ezrével árverezik el a végrehajtók a legszegényebbek házait - volt 10 ezer forintos ház is
Megjelenés:
Magyarországon ma tömegesen zajlanak az ingatlanárverések végrehajtók által. A folyamat főként a szegényebb településeken élőket érinti, akik az értéktelen ingatlanjaik elárverezésekor alig vagy semmit nem kapnak. Még a korábbi végrehajtók elnökének, Schadl Györgynek a letartóztatása és évek óta tartó beszédek a végrehajtási rendszer reformjáról sem hozott változást.
Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlanárverés zajlott le Magyarországon, az ingatlanok összértéke meghaladja a 199 milliárd forintot. Az épületek túlnyomó része 5 millió forintnál kevesebb értékű. A Covid idején az árveréseket szüneteltették, de tavaly szeptemberben újraindultak, és az eltelt év alatt úgy folytatódtak, mintha a leállás nem is történt volna. A végrehajtásokhoz kapcsolódó árveréseknél sikeres és sikertelen liciteket egyaránt figyelembe vettek, de a rendszerbe bekerült az is, ha egy ingatlant sikertelen árverés után másodszor is licitre tűztek.
Az árveréseken tapasztalható alacsony keresletet mutatja, hogy a licitek majdnem felében nem érkezik ajánlat az ingatlanokra. A sikeres ajánlatoknak is csak közel fele éri el a kikiáltási árat. Az ilyen alacsony áron történő értékesítés az adósoknak jelentős kárt okoz, mivel elvesztik az ingatlanok becsült értékét.
Az árverések országos eloszlásában Budapest kiemelkedik, mivel ezer lakosra csak egy árverés jut, és a kikiáltási ár átlagosan 29,8 millió forint. A licitek közel 30 százalékánál érkezik ajánlat a kikiáltási ár felett, ami az országos átlagot meghaladja.
A végrehajtás árverési szakaszában 60 napig lehet licitálni az ingatlanokra. Ha nincs érvényes ajánlat, következik egy második 60 napos árverés. Sikertelen licit esetén kezdődik az ötéves folyamatos árverés. Az árverés mindig a becsült értéken indul, de sikertelen fordulók után annak a felére is le lehet menni. Az elárverezett ingatlanból származó összeget először a végrehajtó kapja meg, majd a végrehajtást kérők követeléseit fizetik ki belőle, és a hátramaradó összeg kerül az ingatlan tulajdonosához.
Nyitókép illusztráció forrás google
Egy év alatt több mint 21 ezer ingatlanárverés zajlott le Magyarországon, az ingatlanok összértéke meghaladja a 199 milliárd forintot. Az épületek túlnyomó része 5 millió forintnál kevesebb értékű. A Covid idején az árveréseket szüneteltették, de tavaly szeptemberben újraindultak, és az eltelt év alatt úgy folytatódtak, mintha a leállás nem is történt volna. A végrehajtásokhoz kapcsolódó árveréseknél sikeres és sikertelen liciteket egyaránt figyelembe vettek, de a rendszerbe bekerült az is, ha egy ingatlant sikertelen árverés után másodszor is licitre tűztek.
Az árverésre ítélt ingatlanok kikiáltási árát a végrehajtó vagy az igazságügyi szakértő, illetve a jegyzői értékbizonyítvány alapján határozza meg.
A tanulmány szerint az ingatlanok többsége ötmillió forint alatti értékű, de előfordulnak olyanok is, amelyeknek a kikiáltási ára csak 10 ezer forint. Az árveréseket leginkább a legszegényebb háztartások lakói érintik.
Az árveréseken tapasztalható alacsony keresletet mutatja, hogy a licitek majdnem felében nem érkezik ajánlat az ingatlanokra. A sikeres ajánlatoknak is csak közel fele éri el a kikiáltási árat. Az ilyen alacsony áron történő értékesítés az adósoknak jelentős kárt okoz, mivel elvesztik az ingatlanok becsült értékét.
Az elmúlt 21 ezer végrehajtási ügy közül néhány 1995-ben, mások pedig a 2008-as válság után kezdődtek. A legtöbb azonban az utóbbi években történt, különösen sok 2020-ban és 2021-ben.
Az árverések országos eloszlásában Budapest kiemelkedik, mivel ezer lakosra csak egy árverés jut, és a kikiáltási ár átlagosan 29,8 millió forint. A licitek közel 30 százalékánál érkezik ajánlat a kikiáltási ár felett, ami az országos átlagot meghaladja.
A végrehajtás árverési szakaszában 60 napig lehet licitálni az ingatlanokra. Ha nincs érvényes ajánlat, következik egy második 60 napos árverés. Sikertelen licit esetén kezdődik az ötéves folyamatos árverés. Az árverés mindig a becsült értéken indul, de sikertelen fordulók után annak a felére is le lehet menni. Az elárverezett ingatlanból származó összeget először a végrehajtó kapja meg, majd a végrehajtást kérők követeléseit fizetik ki belőle, és a hátramaradó összeg kerül az ingatlan tulajdonosához.
Nyitókép illusztráció forrás google
