A főtanácsos elmesélte, hogyan halmozza a NER a jogsértéseket a műemlékvédelemben, és feljelentette Gulyás Gergelyt
A műemlékvédelem területén kialakult jogsértésekről és politikai befolyásoltságról beszélt egy friss interjúban Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt műemléki referens főtanácsosa. A szakember a Partizán riportjában három kiemelt műemléki épület bontásával kapcsolatos eljárásokat mutatott be, amelyek a politikai döntéshozók és vállalkozók szoros összefonódásáról tanúskodnak. A beszélgetés után Bátonyi feljelentést tett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Lánszki Regő országos főépítész ellen.
A kirúgás és a politikai döntések hatása a műemlékvédelemre
Bátonyi Péter a riport előtt, már a trailer megjelenését követően elveszítette pozícióját, amikor a minisztérium azonnali hatállyal kirúgta. A főtanácsos az interjúban arról beszélt, hogy az MNB Szabadság téri székházának tetőszerkezetét elbontották, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az épület tetejéről gyönyörködhessen a városi panorámában. Az elbontás szakemberek tiltakozása ellen történt, mégis, a politikai döntés eredményeként a terv megvalósult.
A műemléki bontások és a törvénytelenségek
Bátonyi a beszélgetésben három fontos műemlék épület bontási engedélyének kiadását tárgyalta. Az első ilyen a Kilián laktanya esete, amely egy kiemelkedően védett klasszicista épület Budapesten. A külföldi tulajdonos többször is próbálkozott a bontással, és az egyik javasolt terv a laktanya közel 90%-os lebontását írta elő. Bár a tervet a szakemberek nem támogatták, a műemléki tervtanács elé került, és végül egy olyan rendelet született, amely a védettséget visszasorolta. A rendelet azonban nem felelt meg a törvényes eljárásoknak, és a szakértők véleményét felülírták.
A Kossuth téri épület és a védettség visszaminősítése
Bátonyi beszélt a Kossuth téri Földművelési Minisztérium épületéről is, ahol a tervezett mélygarázs építése érdekében a hátsó traktust és belső udvarokat le akarták bontani. A védettség megőrzésére tett javaslatok ellenére a döntéshozók a védettség megszüntetését támogatták, és a műemléki értékkel rendelkező részeket eltávolították az értékleltárból.
A Heinrich-udvar és a dokumentáció manipulálása
A harmadik eset a józsefvárosi Heinrich-udvar épületegyüttesével kapcsolatos. Itt a védettséget 2019-ben törölték, ám a döntéshez szükséges eljárást nem folytatták le. A minisztérium háttérintézményei próbálták rávenni a dolgozókat, hogy a hiányzó dokumentációkat utólag készítsék el, és dátumozzák vissza.
Feljelentések és jogsértések
Bátonyi Péter az interjúban bejelentette, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Gulyás Gergely ellen, aki 2022-ig felelt a műemlékvédelemért, és Lánszki Regő országos főépítész ellen, aki jelenleg is a területért felelős tisztségviselő. A szakember szerint a politikai döntések és az érdekcsoportok összefonódása vezetett oda, hogy a műemlékek védelme helyett jogsértő, törvénytelen eljárások zajlanak. - számolt be róla a 24.hu
Összegzés
Bátonyi elmondása szerint a műemléki szakemberek munkája gyakran abba a helyzetbe kerül, hogy jogsértő terveket papíroznak le, hogy azok legalább a dokumentumok szintjén legálisnak tűnjenek. A műemlékvédelem területén kialakult helyzet erőteljes politikai befolyásoltságról és jogsértésekről tanúskodik, amit a szakember nem tudott tovább tolerálni, és feljelentette a felelős politikai döntéshozókat.
|
