A rendőrség nem lát korrupciót az MCC közbeszerzéseiben, annak ellenére, hogy sorra zárják ki az olcsóbb ajánlatokat
A rendőrség elutasította Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének feljelentését, amely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közbeszerzéseinek esetleges korrupciós gyakorlatait kifogásolta. A vizsgálat során a Nemzeti Nyomozó Iroda arra jutott, hogy nem találhatók sem „vertikális”, sem „horizontális” kartellre utaló jelek. Azonban a határozat elismerte, hogy bizonyos összejátszások nem zárhatók ki teljesen, de ezek nem valósítanak meg bűncselekményt a büntető törvénykönyv szerint.
A tendereken ismételten kizárják az olcsóbb ajánlatokat
A Mathias Corvinus Collegium, amely állami támogatások révén jelentős pénzügyi forráshoz jut, az utóbbi időszakban számos felújítási projektet indított. Az Átlátszó tényfeltáró cikkéből azonban kiderül, hogy ezeken a közbeszerzéseken gyakran kizárják az olcsóbb ajánlatokat, különféle indokokkal, például „aránytalanul alacsony” ár miatt. Így a projektek végül magasabb áron kerülnek kivitelezésre, gyakran olyan cégekkel, amelyek közel állnak a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER).
Egy győri ingatlan felújítására kiírt, 2 milliárd forintos tender esetében például a négy ajánlattevőből kettőt „aránytalanul alacsony” árajánlat miatt, egyet pedig más okok miatt zártak ki.
Végül az ajánlatok közül a drágább, a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó ZÁÉV cég nyert.
Hasonlóan zajlott egy másik MCC beruházás is, ahol ugyancsak a ZÁÉV lett a kivitelező, miután a többi ajánlattevő kizárásra került. Az Átlátszó szerint ezek a közbeszerzések következetesen hasonló mintát követnek.
A feljelentés, a vizsgálat és annak elutasítása
Az ügy az Átlátszó nyomozására hivatkozva került Vadai Ágnes látókörébe, aki írásban fordult Polt Péterhez, Magyarország legfőbb ügyészéhez. Az ügyészség a feljelentést továbbította a rendőrségnek, de a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata során végül arra jutott, hogy bűncselekmény hiányában elutasítja azt. A rendőrség az úgynevezett „kartellbűncselekmény” meglétét vizsgálta, de nem találtak arra utaló jeleket, hogy a pályázók egymással összejátszottak volna („horizontális” kartell), vagy hogy a közbeszerzési eljárás alá- és fölérendelt szereplői (a kiíró és a pályázó) között „vertikális” kartellre utaló tevékenység zajlott volna.
A határozat azonban utalást tett arra, hogy amennyiben bármilyen egyeztetés történt a kiíró és a pályázó között, az nem minősül bűncselekménynek a büntető törvénykönyv alapján, és ezzel kapcsolatos lépések meghozatala más hatóság hatáskörébe tartozik.
Miért fontosak ezek az ügyek?
Az MCC, amely az állami vagyonjuttatásokból és támogatásokból származó jövedelmeket élvezi, évente jelentős összegeket költ felújításokra és beruházásokra. Ezen közbeszerzések átláthatósága különösen lényeges, mivel az intézmény az állami forrásokból évi tízmilliárdos nagyságrendű osztalék- és kamatjövedelmet termel. A tavalyi év során az MCC például 9 milliárd forintot költött csupán a fizetések fedezésére, a maradékot pedig különféle fejlesztési projektekre fordította. - számolt be róla a hvg
Az állami támogatással működő intézmények közbeszerzési gyakorlatai gyakran kerülnek a középpontba, különösen akkor, ha a tenderek eredményeként mindig a drágább ajánlatokat nyerik meg, és ezek az ajánlatok NER-közeli cégekhez köthetők. |
