Hadas Kriszta az egyik utolsó interjújában őszintén beszélt az állapotáról - „Elkezdett lelkileg összeroppantani..”
Ez vezetett idáig? Hadas Kriszta kimerültsége: az utolsó interjúkban őszintén beszélt az állapotáról
Az 53 éves Hadas Kriszta, a magyar televíziózás meghatározó alakja, október 31-én, vásárlás közben rosszul lett és elhunyt. Halála mindenkit megdöbbentett, és sokan elgondolkodtak azon, hogy a hosszú évek során felhalmozott kimerültség és az állandó leterheltség közrejátszhatott-e ebben a tragikus eseményben. Nem sokkal halála előtt maga Hadas is őszintén beszélt lelki és fizikai állapotáról egy interjúban.
Hadas Kriszta harminc évet töltött el a televíziós pályán, ahol elhivatottan dolgozott szerkesztőként és riporterként. A TV2-nél 2000-ben kezdett, ahol olyan műsorok köthetők a nevéhez, mint az *Igazi vészhelyzetben* és a *Gyerekkórház* dokumentumfilmek. Az Aktív és a Napló című műsorokat is ő szerkesztette, és később más tévécsatornákon is vezető szerepet töltött be. Munkája során gyakran mutatott be nehéz sorsú embereket, és ezek a találkozások mély nyomot hagytak benne. Bár elmondása szerint a történetek egyfajta hajtóerőt is jelentettek, idővel a sok fájdalommal teli életút megterhelővé vált számára.
„Soha nem pihentem ki magam igazán”
Az egyik utolsó interjújában, Szily Nóra *Vendégoldal* című műsorában Hadas őszintén mesélt a kimerültségéről és arról, hogy milyen nehézségeket élt át az évek során. Beszámolt róla, hogy sokszor éjszakánként felriadt, és a munkán gondolkodott, képtelen volt kikapcsolni. Hadas Kriszta leírta, hogy hiába próbálkozott pihenéssel, akár egy nyaralás során, nem tudott igazán megszabadulni a gondolatoktól és a lelki terhektől, mert állandóan mások sorsa járt a fejében.
Az állandó érzelmi megterhelés és az azzal járó felelősség – hogy az embereknek megmutassa az élet nehéz pillanatait – kimerítette. „Sosem gondolkodtam azon, hogyan bírom, egyszerűen arra koncentráltam, hogy olyan történeteket mutassak be, amelyek túlmutatnak a saját sorsukon” – mondta az interjúban. Ugyanakkor beismerte, hogy ennek megvolt az ára: a saját problémáit folyton háttérbe szorította, úgy érezte, hogy mások szenvedése mellett az övéi szinte jelentéktelenek.
„Ezt senki nem köszöni meg, főleg a családod nem”
Hadas Kriszta szavai egyfajta belső feszültségről tanúskodtak: tudta, hogy az évek alatt felhalmozott stressz, az állandó készenlét és az éjszakai nyugtalanság nem csupán neki, hanem a családjának is terhet jelentett. Megemlítette, hogy sokszor lelkiismeret-furdalást érzett, ha egy rövid időre jól érezte magát, mert úgy gondolta, hogy ennyi szomorú történet mellett nem „jár neki” a pihenés és a nyugalom.
Hadas Kriszta tragikus halála felveti a kérdést: a folyamatos kimerültség és az, hogy nem tudott időt adni magának a pihenésre, közrejátszhatott-e ebben a végzetes eseményben. Mindez rámutat arra, milyen fontos, hogy az emberek időt adjanak maguknak a mentális regenerálódásra, bármennyire is elkötelezettek a munkájuk iránt.
Közben elképesztő, hogy mennyi minden rakódott rám, néha úgy érzem, hogy effektíve lelkiismeretfurdalásom van, ha jól vagyok. Annyi olyan sorsot láttam, hogy mindig bagatellizáltam a saját problémáimat... Elkezdett lelkileg összeroppantani, mert soha nem adtam magamnak időt arra, hogy én, Hadas Kriszta egy kicsit csak legyek"
- magyarázta Szily Nóra Vendégoldal című műsorában Hadas Kriszta pár hónappal ezelőtt.
Hadas Kriszta az egyik utolsó interjújában őszintén beszélt az állapotáról - „Elkezdett lelkileg összeroppantani..”
Ez vezetett idáig? Hadas Kriszta kimerültsége: az utolsó interjúkban őszintén beszélt az állapotáról
Az 53 éves Hadas Kriszta, a magyar televíziózás meghatározó alakja, október 31-én, vásárlás közben rosszul lett és elhunyt. Halála mindenkit megdöbbentett, és sokan elgondolkodtak azon, hogy a hosszú évek során felhalmozott kimerültség és az állandó leterheltség közrejátszhatott-e ebben a tragikus eseményben. Nem sokkal halála előtt maga Hadas is őszintén beszélt lelki és fizikai állapotáról egy interjúban.
Hadas Kriszta harminc évet töltött el a televíziós pályán, ahol elhivatottan dolgozott szerkesztőként és riporterként. A TV2-nél 2000-ben kezdett, ahol olyan műsorok köthetők a nevéhez, mint az *Igazi vészhelyzetben* és a *Gyerekkórház* dokumentumfilmek. Az Aktív és a Napló című műsorokat is ő szerkesztette, és később más tévécsatornákon is vezető szerepet töltött be. Munkája során gyakran mutatott be nehéz sorsú embereket, és ezek a találkozások mély nyomot hagytak benne. Bár elmondása szerint a történetek egyfajta hajtóerőt is jelentettek, idővel a sok fájdalommal teli életút megterhelővé vált számára.
„Soha nem pihentem ki magam igazán”
Az egyik utolsó interjújában, Szily Nóra *Vendégoldal* című műsorában Hadas őszintén mesélt a kimerültségéről és arról, hogy milyen nehézségeket élt át az évek során. Beszámolt róla, hogy sokszor éjszakánként felriadt, és a munkán gondolkodott, képtelen volt kikapcsolni. Hadas Kriszta leírta, hogy hiába próbálkozott pihenéssel, akár egy nyaralás során, nem tudott igazán megszabadulni a gondolatoktól és a lelki terhektől, mert állandóan mások sorsa járt a fejében.
Az állandó érzelmi megterhelés és az azzal járó felelősség – hogy az embereknek megmutassa az élet nehéz pillanatait – kimerítette. „Sosem gondolkodtam azon, hogyan bírom, egyszerűen arra koncentráltam, hogy olyan történeteket mutassak be, amelyek túlmutatnak a saját sorsukon” – mondta az interjúban. Ugyanakkor beismerte, hogy ennek megvolt az ára: a saját problémáit folyton háttérbe szorította, úgy érezte, hogy mások szenvedése mellett az övéi szinte jelentéktelenek.
„Ezt senki nem köszöni meg, főleg a családod nem”
Hadas Kriszta szavai egyfajta belső feszültségről tanúskodtak: tudta, hogy az évek alatt felhalmozott stressz, az állandó készenlét és az éjszakai nyugtalanság nem csupán neki, hanem a családjának is terhet jelentett. Megemlítette, hogy sokszor lelkiismeret-furdalást érzett, ha egy rövid időre jól érezte magát, mert úgy gondolta, hogy ennyi szomorú történet mellett nem „jár neki” a pihenés és a nyugalom.
Hadas Kriszta tragikus halála felveti a kérdést: a folyamatos kimerültség és az, hogy nem tudott időt adni magának a pihenésre, közrejátszhatott-e ebben a végzetes eseményben. Mindez rámutat arra, milyen fontos, hogy az emberek időt adjanak maguknak a mentális regenerálódásra, bármennyire is elkötelezettek a munkájuk iránt.
Közben elképesztő, hogy mennyi minden rakódott rám, néha úgy érzem, hogy effektíve lelkiismeretfurdalásom van, ha jól vagyok. Annyi olyan sorsot láttam, hogy mindig bagatellizáltam a saját problémáimat... Elkezdett lelkileg összeroppantani, mert soha nem adtam magamnak időt arra, hogy én, Hadas Kriszta egy kicsit csak legyek"
- magyarázta Szily Nóra Vendégoldal című műsorában Hadas Kriszta pár hónappal ezelőtt.
