Lázár Jánosék másodfokon is elvesztették a 252 milliós kártérítési pert, és 16 milliót még fizetnie is kell a teniszszövetségnek
A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, így a Magyar Tenisz Szövetség másodfokon is elveszítette a volt főtitkár ellen indított 252 millió forintos kártérítési pert – értesült az rtl.hu. A döntés értelmében a szövetség tartozik Richter Attilának 16 havi bérrel, így még fizetnie is kell nagyjából 16 millió forintot. A bíróság szerint hiába állították a volt főtitkárról, hogy kárt okozott, amikor aláírt egy torna rendezéséről szóló szerződést, valójában nem járt el gondatlanul. A tanúvallomások szerint a szövetség korábbi fideszes elnöke is jóváhagyta a döntést, arra hivatkozva, hogy ezt a kormányban is támogatták.
A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, és elutasította a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) több mint 252 millió forintos kártérítési igényét, amelyet a szervezet előző főtitkára, Richter Attila ellen nyújtottak be – tudta meg az rtl.hu. A részítélet ellen nem lehet fellebbezni.
Mint korábban megírtuk, az ügy előzménye, hogy az MTSZ előző elnöke, Szűcs Lajos (aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is) 2020-ban 3,5 milliárd forintos támogatást kért a kormánytól, mert állítása szerint olyan pénzügyi helyzet állt elő a szövetségnél, hogy már a béreket sem tudták kifizetni. A kormány végül 2,5 milliárd forintot adott a konszolidációra.
Az akkori elnök több tétellel is indokolta a pénzügyi gondokat, egyebek mellett azzal, hogy a szövetség az utolsó pillanatban lemondta a magyarországi WTA-torna rendezését, emiatt pedig a későbbiekben több százmillió forint értékű ellentételezést kellett kifizetni.
Miután kiderültek a pénzügyi gondok, Orbán Viktor felkérésére Lázár János fideszes képviselő vette át a szövetség irányítását, a későbbi miniszter pedig büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A szövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.
Ezt a követelést azonban a bíróság teljesen megalapozatlannak találta, az ítélet szerint ugyanis Richter Attila a korábbi elnök szóbeli felhatalmazása alapján, és az elnökség több tagjának tájékoztatása után járt el, amikor aláírta a rendezésről szóló szerződéseket, és az sem bizonyított, hogy nem volt anyagi fedezete a versenynek.
Gyakran előfordult ugyanis, hogy a kormány utólag finanszírozott egy-egy eseményt. (Az ügyről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)
Ugyanígy a torna lemondásáról sem Richter Attila döntött egyszemélyben, az ítélet szerint ugyanis előzőleg tájékoztatta az elnökséget, és még a lehetséges követkeményekről (a pénzfizetési kötelezettségről) is beszámolt. A végső döntést pedig nagyjából ugyanaz a kör hozta meg, mint amelyik a rendezési szerződésről döntött.
Érdekes pontja volt a bírósági pernek, hogy a tanúvallomások szerint, amikor kiderült, a kormány nem vállal pénzügyi garanciát a kérdéses versenyre, akkor az egyik elnökségi tag azt is felvetette, hogy állami támogatás nélkül, kizárólag szponzorokkal rendezzék meg a tornát. Ekkor viszont – az elsőfokú bírósági ítéletben foglalt tanúvallomás szerint – Szűcs Lajos azt mondta:
kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembemenni, és ezt a teniszversenyt nem lehet megrendezni, el kell engedni.
A másodfokú bíróság szerint egyébként az egész keresetet el lehetett volna utasítani arra hivatkozva, hogy valójában nem is érte kár a Magyar Tenisz Szövetséget. A jogtulajdonosnak kifizetett lemondási pénzt ugyanis a magyar állam által biztosított forrásból fizették ki, azaz a szövetséget végül nem érte kár, így értelemszerűen nem is indíthat kártérítési pert. Markovits László, a szövetség alelnöke az elsőfokú ítélet után ezzel kapcsolatban arról beszélt az Indexnek, hogy „természetesen ez egy abszurd helyzet, hiszen a károkozás ettől még megtörtént, ezt senki nem is vitatja, és azt valakinek, jelen esetben az adófizetőknek meg kellett fizetniük”.
A bíróság ugyanakkor annak ellenére, hogy jogilag már a kiindulópont miatt el lehetett volna utasítani a keresetet, érdemben vizsgálta meg az elsőfokú ítéletet, és annak megállapításait az indoklással együtt helybenhagyta.
Ezzel együtt tárgyalták Richter Attila viszonkeresetét, amelyben egyebek mellett 16 havi ki nem fizetett bérét követelte. Ezt a bíróság indokoltnak találta, így a szövetségnek 15,8 millió forintot kell fizetnie a volt főtitkárnak.
Az első pillanattól kezdve azt mondtam, hogy ez az egész ügy boszorkányüldözés, és nem szól semmi másról csak a kommunikációról.
A Magyar Tenisz Szövetség pontosan tudta, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság, mégis pert indított, hogy megfélemlítse a tenisztársadalmat” – mondta Richter Attila az rtl.hu-nak. Hozzátette: az az állítás sem igaz, hogy 3,5 milliárd forint volt a szövetség hiánya, amikor lemondott a tisztségéről.
A rendkívül szövevényes ügyben egyébként a szövetség két másik pert is indított a korábbi teniszversenyek lebonyolításáért felelős cégek ellen, információink szerint az MTSZ elsőfokon ezeket is elveszítette, de az ítéletek ellen fellebbezett. Az ügyben évek óta nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is, azonban ennek állásáról megkeresésünkre mindössze azt közölte a NAV, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A Magyar Tenisz Szövetség azt írta: „mind a Richter Attila elleni, mind az A-Z Tenisz Produkció Kft. ellen indított perek folyamatban vannak, így az eljárások lezárásáig nem kívánjuk kommentálni értesüléseit. Az MTSZ által tett feljelentések alapján indult büntetőeljárások egyesített ügyszámon nyomozati szakban tartanak”. |
