Az Emberi Jogok Európai Bíróságának(EJEB) ítélete szerint megsértette hat újságíró szólásszabadsághoz való jogát Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből, számolt be az Index.
Kitiltás az MNB-botrányról szóló kérdezősködésért
Hat újságírót tiltott ki a Parlamentből 2016. áprilisában Kövér László. Bakró-Nagy Ferenc és Fábián Tamás az index.hu-nak, Kaufmann Balázs a 24.hu-nak, Kovács Klára és Mándli Iván Szabolcs a nol.hu-nak, Fekete Norbert pedig a hvg.hu-nak dolgozva tudósított a Parlamentből április 25-én. Az újságírók a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül történő pénzosztásáról próbálták az országgyűlési képviselőket kérdezni, miután egy közérdekű adatigénylés után kiderült, hogy több milliárd forint közpénzt kaptak különböző, a kormánypárttal kapcsolatba hozható cégek. Az újságírók, hogy megszólaltathassanak kormánypárti képviselőt, megsértették az akkor érvényben lévő területi korlátozást, azaz olyan területre is beléptek, és próbáltak kérdezni politikusokat, ahol ezt a szabályok szerint nem tehetik.
Még aznap levelet kaptak az érintett újságírók szerkesztőségei, melyben az Országgyűlés sajtófőnöke közölte, hogy másnaptól kitiltották őket a Parlamentből, mert megszegték a házelnöki rendelkezésben előírtakat.
A hat újságíró 2016. szeptember 12-én tudósíthatott legközelebb a Parlamentből személyesen, annak ellenére, hogy kérvényezték, hogy júniusban ott lehessenek a Alaptörvény 6. módosításának vitáján, erre azonban nem kaptak lehetőséget. Mivel Magyarországon nem volt jogorvoslati lehetőség, az újságírók az EJEB-hez fordultak.
TASZ: sérült az újságírók szólásszabadsághoz való joga
Az ügyüket a strasbourgi bíróságon képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ezzel sérült a szólásszabadsághoz való joguk, azon belül is az a joguk, hogy a sajtó képviselőjeként közéleti eseményekről információt közvetítsenek a társadalom felé.
A magyar kormány képviselőinek azon érvelésével egyetértett a testület, miszerint a házelnöki rendelkezés a parlamenti munka háborítatlanságát szolgálja, és a rendelkezést tudatosan megszegő újságírók számolhattak azzal, hogy ezért szankció jár.
Az újságírók határozatlan időre szóló kitiltása viszont nem állt arányban a tettükkel, és nélkülözte az eljárási garanciákat, ezért adott a bíróság nekik igazat. Többek közt kiemelték, hogy Kövér nem vonta be az újságírókat a döntés meghozatalába, és hogy hiányoztak a jogorvoslati fórumok, ahol kifejthették volna az érveiket.
Ez alapján állapította meg a strasbourgi testület, hogy a kitiltásuk sértette az Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkében garantált szólásszabadsághoz való jogukat.
Az államnak nem vagyoni kártérítésként 4574 eurót (körülbelül 1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához fordulva fellebbezhetnek.
Változtatni kell a gyakorlaton
A strasbourgi bíróság döntése azt jelenti, hogy mostantól minden, a Parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságíró sikerrel perelhetné Magyarországot, írja az Index.
A bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának a része lesz a gyakorlat megváltoztatása - mondta a TASZ jogásza a lapnak.
A 2016-os ügy óta egyébként több ponton szigorítottak a szabályokon. |
