Nem találtak szavakat arra, amit tapasztaltak.
Megírtuk, hogy Magyarországra látogatott a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT), hogy megvizsgálják: mi történt a hazánk részére kiosztott uniós forrásokkal. A delegációt az Európai Néppárt tagja, Monika Hohlmeier vezette.
A delegációnak magyar képviselői is voltak,
a Facebookon szólalt meg a vizsgálat eredményéről a momentumos Cseh Katalin és a DK-s Rónai Sándor.
Cseh Katalin szerint
a bizottság tagjai megdöbbentek
azon, hogy „a kormány a kétharmados parlamenti többséggel visszaélve egyik napról a másikra fogad el olyan jogszabályokat, amelyek torzítják a piaci versenyt”, továbbá azt is sérelmezték a nyugati politikusok, hogy a magyar állami hatóságok vegzálják a vállalkozásokat és büntetőadókkal, illetve diszkriminatív ellenőrzésekkel torzítják a piaci versenyt.
Cseh Katalin Facebook-posztját változtatások nélkül tesszük közé:
„Lezártuk a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság budapesti munkáját!
A mai nappal lezárult a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság budapesti delegációjának munkája.
A Bizottság – amelyet a jobboldali Európai Néppárt tagja, Monika Hohlmeier vezetett, és amely bizottságnak én is tagja voltam – azért érkezett Budapestre, hogy ellenőrizze, hogyan áll a jogállamisági mechanizmus Magyarországot.
Ez az egyetlen bizottság, amely az uniós források elköltése fölötti demokratikus kontrollt gyakorolja. Magyarország pedig sajnálatos módon az az első ország, ahol az Európai Bizottság kénytelen volt beindítani a jogállamisági eljárást, amelynek jól ismert eredménye az uniós források egy részének befagyasztása lett.
A küldöttség tagjaként három napon keresztül folytattunk találkozókat
az EU forrásainak kezeléséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős érintettekkel.
A bizottság tagjai igyekeztek minden oldalról tájékozódni: így találkoztunk a Fidesz-kormány képviselőivel, az ellenzék tagjaival, önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és a sajtó munkatársaival is.
Minden találkozón egyetlen kérdés állt a középpontban: hogyan érhetjük el, hogy az uniós pénzek valóban eljussanak a magyar állampolgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz átlátható, méltányos és pártatlan módon?
Hogyan lehet biztosítani, hogy minden önkormányzat, állampolgár és vállalkozás egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen az EU forrásokhoz, diszkrimináció és politikai elfogultság nélkül?
A kérdések Magyarországon költőinek hatnak, de egyáltalán nem evidens, hogy egyelten szűk politikai klientúra osztogassa saját tagjai között az eurómilliárdokat.
Mi több, ez ellentétes az uniós jogszabályokkal és szerencsére már a politikai akarattal is.
A Bizottság tagjai – ahogy ezt a jobboldali Monika Hohlmeier ma kiadott részletes sajtóközleménye is ismerteti – megdöbbenten vették tudomásul, hogy a felelős állami gazdálkodást (elvben) ellenőrző Állami Számvevőszék elnöke még csak meg sem próbált válaszolni azokra a Bizottság pályázati manipulációkkal, visszaélésekkel, csalásokkal kapcsolatos kérdéseire.
A Bizottság tagjai megdöbbentőnek tartják, hogy a kormány a kétharmados parlamenti többséggel visszaélve
egyik napról a másikra fogad el olyan jogszabályokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, hogy a kormányközeli üzleti körök komplett ágazatokat sajátítanak ki, és hogy a kormány rendszeresen megfélemlíti civileket, a “baráti” cégek versenytársait.
Szintén sérelmezték, hogy a magyar állami hatóságok a vállalkozásokat vegzálják és diszkriminatív ellenőrzésekkel, büntetőadókkal, betarthatatlan szabályokkal torzítják a piaci versenyt.
Számomra meglepő volt, hogy a fentiek ellenére egyes kormánypárti képviselők még azt várták el, dícsérjék meg a magyar kormányt, amiért néhány törvényt módosított az uniós kéréseknek megfelelően.
Ez utóbbi számomra nagy siker, hiszen Brüsszelből, az én munkámnak is köszönhetően sikerült valamivel demokratikusabbá tennünk Magyarországot (megerősítve például a bíróságok függetlenségét), ugyanakkor a delegáció számára világos volt: Magyarország a jelenlegi állapotában nem egy jól működő, jogállami, demokratikus piacgazdaság.
Az Európai Parlament célja, hogy az uniós pénzek kedvezményezett üzleti körök, kormányközeli milliárdosok helyett magyar emberekhez jussanak el.
Akkor fogják támogatni az uniós források felszabadítását, ha ezt legalább többé-kevésbé biztosítottnak látják.
Jelenleg sajnos aligha ez a helyzet.”
|
