Nyilvánosságra hozták a 2021-es népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait Szlovákiában. Az ország 422 ezer lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de további 34 ezer személy szintén a magyart jelölte meg arra a kérdésre, hogy „egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja-e magát”.
A Szlovák Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére kapott válaszokból nyertek – írja az Új Szó.
Az országban tízévente rendeznek népszámlálást, azonban a tavalyi volt az első, amikor két, nemzetiségre vonatkozó kérdést is tartalmazott a kérdőív. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett.
Szlovákia 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben, magyarnak 7,75 százalék vallotta magát úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdést nem töltötte ki. Ez összesen 422.065 személyt jelent.
A második nemzetiségre vonatkozó kérdésről heves vita alakult ki, ezt az Új Szó cikke részletezi is. Az aggály az volt, hogy sok kisebbségi válaszadó az első helyen jelölné be, hogy szlovák, és csak második lehetőségként nyilatkozna arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozik. Végül, mindössze 12 nappal a népszámlálás kezdete előtt az államfő, Zuzana Čaputová is megszólalt a témában. Egyértelműen amellett foglalt állást, hogy tartsák meg a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Azzal érvelt, ilyen rövid idővel a felmérés kezdete előtt nem lenne helyes változtatni azon a kérdőíven, amelyet évekig készítettek elő. A népszámlálás során a második nemzetiségre vonatkozó kérdést összesen 306.175 személy töltötte ki, ez az ország 5,6 százalékát jelenti. Magyarnak itt 34 ezer válaszadó vallotta magát.
Nem véletlenül vetett ekkora hullámokat a nemzetiségre vonatkozó második kérdés – tudjuk meg a cikkből. A felmérés kezdetekor, s azóta sem sikerült rögzíteni, miként értelmezik a két kérdésre érkező válaszokat. Így például nem világos, miként számolják ki egy település nemzetiségi lakosságára vonatkozóan a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szereplő 15 százalékos küszöböt. Ez pedig hatással lehet a helyben hatályos kisebbségi nyelvhasználati jogokra. A Kisebbségi Kulturális Alapban lévő pénznek a nemzetiségek közötti elosztása, az egyes kisebbségekhez tartozó százalékok megállapítása során is figyelembe vették a népszámlálás adatait. A kisebbségek számára nyilvánvalóan az a kedvezőbb értelmezés, ha a népszámlálásban a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésben adott válaszokat egyszerűen összeadják. |
