Hiába fenyegetőzött a magyar kormány vétóval, Norvégia szerint az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre – tudta meg a Népszava a norvég külügytől.
A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy 2022-ben a Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, ezt pedig a magyar kormány megvétózhatja. Mindez azok után merült fel, miután a magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával a Norvég Alapról és így lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról.
Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein formális tagság nélkül lett része az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak. Ez a három ország cserébe azt vállalta, hogy az uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva hétévente meghatározott pénzösszeget bocsátanak az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap. Ezt 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesen beszámoltunk, a magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával arról, hogy ki ossza szét a 77 milliárd forintnak azt az 5 százalékát, amit civil támogatásokra kell fordítani. Amikor a sikertelen egyeztetések után nem kapták meg a pénzt, a magyar kormány meglepődött: még a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, illetve arról beszéltek, jogi lépéseket tesznek az alap megszerzéséért.
A norvég külügyminisztérium azt már korábban közölte, hogy Norvégia szerint Magyarországnak nincs semmi jogi alapja beperelni Norvégiát a Norvég Alap miatt. Norvégia most a Népszava kérdésére azt is megerősítette, hogy álláspontjuk szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014–2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára. |
