Home   Impresszum   Kapcsolat   Facebook Budapest, Magyarország  
2023-02-06. hétfő
Ketyeg a nyugdíjbomba, sorra ébrednek fel az országok - Hol késik Magyarország?
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?

Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban:

Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg,
Kanadában egy új nyugdíjtervet vezetnének be,
Svájcban megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása,
Franciaország egységesítené a nyugdíjrendszerét,
Spanyolországban büntetnék az idő előtti nyugdíjba vonulást,
a törököknél és az íreknél pedig az automatikus nyugdíjtagság rendszerét reformálnák meg.


Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország.

Hollandia

Hollandiában folyamatban van a kvázi kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerek rendszerszintű reformja azáltal, hogy a tagokat a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokból (defined benefit, DB) a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokba (defined contribution, DC) helyezi át, amelyekben az egyéni választások korlátozottak mind a befektetés, mind a vagyonkivonás tekintetében, és a felhalmozott vagyont is csak éves járadékként fizetik ki.

Defined benefit vs defined contribution - Mi a különbség?

A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített.

Ez utóbbiakat általában a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukciók közé sorolják.

Mi az a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukció?

A Collective Defined Contribution (CDC) a munkavállalói nyugdíjbiztosítás új típusa, amelynek értelmében a munkaadók rögzített mértékű járulékot fizetnek a rendszerbe, a tagoknak pedig változó emeléssel fizetnek nyugdíjat.

2020 júliusában a holland kormány megállapodásra jutott a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat érintő reformokról, amelyek magukban foglalják a meglévő DB programok tagjainak áthelyezését a CDC-programokba, valamint az életkoron alapuló járulékkulcsok megszüntetését. A DB nyugdíjprogramoktól való eltávolodás fő mozgatórugója egyrészt ezen programok folyamatos fizetőképességi problémája, másrészt jelentős az ellenállás a DB-juttatások és nyugdíjkifizetések szükséges kiigazításával szemben, amire a társadalom öregedése és a tartósan alacsony kamatlábak miatt lenne szükség. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ig bevezeti az új jogszabályt, a DB alapokat 2027-ig CDC-vé kell alakítani, miután elérik a legalább 95%-os finanszírozási arányt.

Kanada

2020 decemberében a DB-ről a tisztán DC-rendszerekre való átállás korlátozása érdekében a kanadai quebeci kormány elfogadta a célzott járadékfizetési nyugdíjterv (TBPP) bevezetéséről szóló törvényt a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszereken belül.

A szabályozást még véglegesíteni kell, de az alapfelvetés szerint a TBPP-tervben az egyéni juttatások kiszámítása a DC- vagy a DB-szabályokat követné, amelyek az elért kereseten alapulnának, de a jogosultságok és a juttatások lehetséges kiigazításával, így az összes kockázatot együttesen viselnék a munkavállalók, miközben a járulék mértéke idővel változna, például alkalmazkodna a várható hozamokhoz és a várható élettartam emelkedéséhez az eredetileg kitűzött, nyugdíj-helyettesítési célráta elérése érdekében. Az Egyesült Királyságban 2021-ben egyébként már törvényi keretet fogadtak el a CDC nyugdíjrendszerek létrehozására, a Royal Mail azt tervezi, hogy 2022-ben az első olyan vállalat lesz, amely ilyen rendszert indít az Egyesült Királyságban.

Svájc

Svájcban folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának 64-ről 65 évre történő emelése, legkorábban 2023-tól lépnék ezt meg évente három hónappal, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát 2027 körül kiegyenlítsék. Kiegyenlítő intézkedésként az 58 éves vagy annál idősebb nők a törvény hatályba lépésekor nyugdíjkiegészítést kapnának az új nyugdíjkorhatárban való nyugdíjba vonuláskor, a kompenzációs csomag összege és fedezete azonban még vita tárgyát képezi.

A végleges parlamenti jóváhagyás 2021 végére várható, bár a törvényt valószínűleg népszavazásra fogják bocsátani (egy hasonló reformot 2017-ben a népszavazás már elutasított). Kiegészítő intézkedésként szóba került a nyugdíjak finanszírozása érdekében az áfaemelés, amihez alkotmánymódosításra, emiatt pedig ismét csak népszavazásra lenne szükség.

A svájci parlament alsóházának bizottsága új javaslatot is készít a hosszabb várható élettartamnak foglalkoztatói nyugdíjprogramokra gyakorolt ​​hatásának kezelésére. Ennek kertében a nyugdíjvagyon éves nyugdíkifizetéssé való alakítására használt ún. átváltási árfolyam 6,8%-ról 6,0%-ra csökkenne, ami minden egyéb tényező változatlansága esetén 12%-kal csökkentené a jövőbeni juttatásokat. A reform hatásának enyhítésére 15 évre célzott nyugdíjjuttatást vezetnének be.

Emellett kiterjesztenék a kötelező nyugdíjbiztosítást az alacsony keresetűekre és a fiatalokra. Ennek keretében az átlagkereset 12%-ára csökkenne a foglalkoztatói nyugdíjból kötelezően fedezendő minimálkereset küszöbértéke (ez csaknem fele az eddigi küszöbnek), a járulékfizetési kötelezettség pedig 20 éves kortól kezdődne, szemben a jelenlegi 25 éves kortól.

Franciaország

Franciaország megkísérelte egységesíteni nyugdíjrendszerét egy univerzális pontrendszer bevezetésével, amely kiterjed a magán- és közszférában dolgozókra, valamint az egyéni vállalkozókra. A javaslat 42 kötelező nyugdíjprogram összevonására terjedt volna ki, amelyek sok esetben nagyon eltérő szabályok alapján működnek. 2020 januárjában a parlament a jogi eljárás első szakaszában megszavazta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot, márciusban azonban a folyamatot felfüggesztették a COVID-19 világjárvány kitörése miatt.

Spanyolország

Spanyolországban a kormány és a társadalombiztosítási felek 2021-ben előzetes megállapodásra jutottak, aminek nyomán a kormány augusztusban reformjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottság kérésére a helyreállítási terv részeként. A javaslatot várhatóan 2023 végéig hajtják végre.

A javaslat jobban büntetné az idő előtti nyugdíjba vonulást, a korengedményes nyugdíjazás jövőbeni szankcióit a mostani évi 6–8%-ról 4,75–15,5%-ra emelnék. Ez persze függne a járulékfizetési időszaktól és a törvényben előírt nyugdíjba vonulás időpontjától, ami általában alacsonyabb szankciókat vonna maga után, de csak 23 vagy 24 hónappal a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén.

Ezen túlmenően a nyugdíjak elhalasztásának ösztönzőit is javítanák, halasztás esetén évenként 4%-kal nőnének az ellátások, szemben a mostani 1,5-4%-kal, a munkában töltött évek hosszától függően. Alternatív megoldásként lehetséges lenne a nyugdíjba vonulás elhalasztása után járó éves ösztönzők egyösszegű kifizetése, amely éves szinten 30-50%-os plusz éves juttatást eredményezne.

A megállapodás azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a pénzügyi fenntarthatóság kérdésének kezelésére. Tartalmazza ugyanakkor a nyugdíjak teljes mértékben az árakhoz való indexálását, és ezzel az indexálási kiigazítás (IRP) végleges megszüntetését, amely a nyugdíjak csökkenését eredményezte reálértéken 2017-ben és 2018-ban.

Emellett teljes mértékben megszűnne a felfüggesztett (és soha nem alkalmazott) fenntarthatósági tényező, amely az induló nyugdíjösszegeket a várható élettartam javulásával arányosan csökkentette volna. Ehelyett egy új mechanizmustól, az úgynevezett Intergenerational Equity Factotól várják majd a pénzügyi fenntarthatóság javulását, amely 2027-től lépne hatályba. Ezt a mechanizmust még homály fedi, de a megállapodás elismeri, hogy a nyugdíjfinanszírozás egyensúlyhiányának kezelésére további hozzájárulásra lenne szükség az állami költségvetésből. 2020-ban és 2021-ben egyébként nőtt a nyugdíjrendszerek állami támogatása.

Írország

Írországban a kormány által 2019-ben bejelentett és eredetileg 2022-re tervezett, a dolgozók automatikus nyugdíjtagságának bevezetését legalább 2023-ra halasztották. A feltételezések szerint a minimális nyugdíj-hozzájárulási ráta fokozatosan eléri majd a 12%-ot, amely egyenlően oszlik el a munkáltatók és a munkavállalók között. Ha ezzel sikerül széles körű lefedettséget teremteni, mint például az Egyesült Királyságban, akkor a jövőbeni nyugdíjak jelentősen növekedni fognak. Jelenleg a járulékalapú alapnyugdíj az egyetlen elterjedt nyugdíjprogram Írországban, amely 2020-ban a bruttó átlagbér 28%-ának megfelelő ellátást biztosított.

Törökország

Törökország egy olyan új magánnyugdíj-program bevezetését tervezi, amely 2022-től kötelezővé tenné a munkaerőpiacra belépők számára a tagságot, míg a többiek számára ez továbbra is választható lehetőség maradna.

A programba 3%-os járulékkulccsal szállnának be a munkáltatók, 0,5% és 3% közötti hozzájárulással pedig a munkavállalók. Ez a reform a 2017-ben már bevezetett automatikus tagsági rendszert (OKS) követi a sorban, amelynek lefedettsége kiábrándító volt.

A jogalkotók abban bíznak, hogy egy további rendszer bevezetése és a teljes nyugdíjjárulék emelése nagy segítség lehet ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a népesség elöregedésének még korai szakaszában bekövetkező felgyorsulására. A jelenlegi állami járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogram nagyvonalú, ami 101%-os nettó helyettesítési arányt eredményez 65 éves korban.
Mi a helyzet Magyarországon?

Az OECD friss tanulmányából többek között kiderül, hogy:

Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről.
Az OECD országokban a 65 évnél idősebbek rendelkezésre álló jövedelme átlagosan a teljes népesség rendelkezésre álló jövedelmének 88%-át adta 2018-ban. 2000 óta a vizsgált 32 országon belül 10 százalékpontnál nagyobb növekedés volt ebben többek között Magyarországon is.


Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány).

A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg.

Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz,

a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd.

A nyugdíjkorhatárok emelése tehát itthon is egyre égetőbb kérdés, különösen, ami a nők korai nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ugyanis a fentiek szerint Svájc meglépi a nők nyugdíjkorhatárának emelését, akkor

az OECD országokon belül már csak Magyarországon, Izraelben és Lengyelországban tér el a jövőbeni normál nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők között.

Ha már nyugdíjreformok, itthon is felmerült már a lengyel példához hasonló, automatikus beléptetése a munkavállalóknak nyugdíjprogramokba. A jóléti alapok ötletével az MNB állt elő még 2019-ben, de érdemi előrelépés ebben azóta sem történt. Pedig a javaslat jelentős ösztönzőket tartalmazna a nyugdíjcélú megtakarításokat tekintve:

A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.
Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.
A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150 000 forintos limit leszállítható 100 000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.
További lehetőség a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.
Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.
A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Ezt olvassa mindenki:
Mint a nagyok: Tóth Gabi másnapra letiltatta a vele készült interjút 
A rendőrség lépett: egy év alatt egymilliárd forint értékű közbeszerzést nyert a fideszes képviselő barátja 
Bayer elmesélte Schiffer Andrásnak, hogy Orbán apja milyen példásan privatizálta a gánti bányát 
Durván odaszóltak Orbánnak: A lábadat ne csókoljam meg, te kis mini Putyin? 
A projekt, ahol Müller Cecíliáék 70000 (hetvenezer) forintot fizettek egy kávéért - de van még más is... 
Ingyenesen átadja az állam a kisvárdai kórházat az egyháznak 
Újabb magyar gyár csődölt be - állami hitelből felhúzott pénztemető, milliárdos adósság és rengeteg munkanélküli 
Én vagyok a román Orbán Viktor: elképesztő helyről kapott rajongót a miniszterelnökünk 
Nekimentek Orbánnak: A tolvajok normális helyen nem hálát kapnak, hanem bilincset.... 
Nem akármiket kapott ingyen Schmidt Mária alapítványa az államtól 
Volt lengyel külügyminiszter Deutschnak: Tényleg emlékeztetni akar minket arra, hogy Magyarország melyik oldalon harcolt a 2. világháborúban? 
Korábban Orbán teraszán cigizgetett, most felfüggesztett börtönt kapott korrupció miatt - változnak a dolgok 
Ajjj egy huncut magyar politikus 30 ezerért kiadta, majd 20 ezres óradíjért visszabérelte a saját konditermét TAO-pénzből 
Gulyás azt akarja, hogy ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni, a határon túliaknak is segíteni kell 
A jegyző magára íratta az ápolt vagyonát az önkormányzat helyett - enyhe büntetéssel megúszta - Magyarország 
Kemény videót tettek közzé NER-feleségek címmel - durvul a kampány - minden sikeres férfi mögött... 
A Fidelitas szerint Gyurcsány aki minden idők legrosszabb, legkorruptabb kormányzását vitte végig 2010 előtt 
Dopeman szólt: A problémáink okozójaként egyre kevésbé aposztrofálható Orbán 
Nagyon kemény levelet kapott Orbán Viktor Hongkongból - Ha megöregszem és visszanézek az életemre... 
Felvásárolják Tihanyt: nem akárki vett 800 millióért úszómedencésnek látszó mezőgazdasági területet... 
Az eddigi legnagyobb botrány: Nagyon jó úton jársz, hogy elássanak téged is.. 
A fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, de mintegy kétmillió forintért tankolt 
Kicsi ország ez és korrupt is picit, de azért a miénk: A fideszes képviselő állítólag kenőpénzt követelt a pályázatokon induló települések vezetőitől 
Döbbenet amit Ramil Safarov Budapesten művelt, most mégis szabadon sétálgathat - diplomáciai botrány 
A 294 millió EU-s pénzből jutott 3 kútra is - de van egy ici pici apró probléma.. 
Minden követ megmozgatnak - Washingtonból kért segítséget a fővárosi főügyész, hogy kiderüljön ki az Ördög Ügyvédje 
Nyilvánosságra hozta egy képviselő eltitkolt villáját, most őt marasztalták el 
Botrány: arra utasította a dolgozókat, ne beszéljenek magyarul egymás között 
Magyar vízummal fogták el Lukasenka bizalmi emberét - Bravó Magyarország..... 
Étel helyett fekáliát raktak a rászorulóknak kihelyezett ételdobozba Kecskeméten! 
A német tv viccet csinált Orbán Viktorból - tarol náluk a paródia videó 
Kórházakat Gyurcsány és a baloldal zárt be és vitt a csőd szélére a sorozatos pénzkivonással - állítja... 
2023-02-06. hétfő
  Home   Impresszum   Kapcsolat   Facebook 2018-2023 Minden jog fenntartva ©  
Home   Impresszum   Kapcsolat   Facebook
2023-02-06. hétfő
Ketyeg a nyugdíjbomba, sorra ébrednek fel az országok - Hol késik Magyarország?
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?

Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban:

Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg,
Kanadában egy új nyugdíjtervet vezetnének be,
Svájcban megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása,
Franciaország egységesítené a nyugdíjrendszerét,
Spanyolországban büntetnék az idő előtti nyugdíjba vonulást,
a törököknél és az íreknél pedig az automatikus nyugdíjtagság rendszerét reformálnák meg.


Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország.

Hollandia

Hollandiában folyamatban van a kvázi kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerek rendszerszintű reformja azáltal, hogy a tagokat a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokból (defined benefit, DB) a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokba (defined contribution, DC) helyezi át, amelyekben az egyéni választások korlátozottak mind a befektetés, mind a vagyonkivonás tekintetében, és a felhalmozott vagyont is csak éves járadékként fizetik ki.

Defined benefit vs defined contribution - Mi a különbség?

A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített.

Ez utóbbiakat általában a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukciók közé sorolják.

Mi az a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukció?

A Collective Defined Contribution (CDC) a munkavállalói nyugdíjbiztosítás új típusa, amelynek értelmében a munkaadók rögzített mértékű járulékot fizetnek a rendszerbe, a tagoknak pedig változó emeléssel fizetnek nyugdíjat.

2020 júliusában a holland kormány megállapodásra jutott a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat érintő reformokról, amelyek magukban foglalják a meglévő DB programok tagjainak áthelyezését a CDC-programokba, valamint az életkoron alapuló járulékkulcsok megszüntetését. A DB nyugdíjprogramoktól való eltávolodás fő mozgatórugója egyrészt ezen programok folyamatos fizetőképességi problémája, másrészt jelentős az ellenállás a DB-juttatások és nyugdíjkifizetések szükséges kiigazításával szemben, amire a társadalom öregedése és a tartósan alacsony kamatlábak miatt lenne szükség. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ig bevezeti az új jogszabályt, a DB alapokat 2027-ig CDC-vé kell alakítani, miután elérik a legalább 95%-os finanszírozási arányt.

Kanada

2020 decemberében a DB-ről a tisztán DC-rendszerekre való átállás korlátozása érdekében a kanadai quebeci kormány elfogadta a célzott járadékfizetési nyugdíjterv (TBPP) bevezetéséről szóló törvényt a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszereken belül.

A szabályozást még véglegesíteni kell, de az alapfelvetés szerint a TBPP-tervben az egyéni juttatások kiszámítása a DC- vagy a DB-szabályokat követné, amelyek az elért kereseten alapulnának, de a jogosultságok és a juttatások lehetséges kiigazításával, így az összes kockázatot együttesen viselnék a munkavállalók, miközben a járulék mértéke idővel változna, például alkalmazkodna a várható hozamokhoz és a várható élettartam emelkedéséhez az eredetileg kitűzött, nyugdíj-helyettesítési célráta elérése érdekében. Az Egyesült Királyságban 2021-ben egyébként már törvényi keretet fogadtak el a CDC nyugdíjrendszerek létrehozására, a Royal Mail azt tervezi, hogy 2022-ben az első olyan vállalat lesz, amely ilyen rendszert indít az Egyesült Királyságban.

Svájc

Svájcban folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának 64-ről 65 évre történő emelése, legkorábban 2023-tól lépnék ezt meg évente három hónappal, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát 2027 körül kiegyenlítsék. Kiegyenlítő intézkedésként az 58 éves vagy annál idősebb nők a törvény hatályba lépésekor nyugdíjkiegészítést kapnának az új nyugdíjkorhatárban való nyugdíjba vonuláskor, a kompenzációs csomag összege és fedezete azonban még vita tárgyát képezi.

A végleges parlamenti jóváhagyás 2021 végére várható, bár a törvényt valószínűleg népszavazásra fogják bocsátani (egy hasonló reformot 2017-ben a népszavazás már elutasított). Kiegészítő intézkedésként szóba került a nyugdíjak finanszírozása érdekében az áfaemelés, amihez alkotmánymódosításra, emiatt pedig ismét csak népszavazásra lenne szükség.

A svájci parlament alsóházának bizottsága új javaslatot is készít a hosszabb várható élettartamnak foglalkoztatói nyugdíjprogramokra gyakorolt ​​hatásának kezelésére. Ennek kertében a nyugdíjvagyon éves nyugdíkifizetéssé való alakítására használt ún. átváltási árfolyam 6,8%-ról 6,0%-ra csökkenne, ami minden egyéb tényező változatlansága esetén 12%-kal csökkentené a jövőbeni juttatásokat. A reform hatásának enyhítésére 15 évre célzott nyugdíjjuttatást vezetnének be.

Emellett kiterjesztenék a kötelező nyugdíjbiztosítást az alacsony keresetűekre és a fiatalokra. Ennek keretében az átlagkereset 12%-ára csökkenne a foglalkoztatói nyugdíjból kötelezően fedezendő minimálkereset küszöbértéke (ez csaknem fele az eddigi küszöbnek), a járulékfizetési kötelezettség pedig 20 éves kortól kezdődne, szemben a jelenlegi 25 éves kortól.

Franciaország

Franciaország megkísérelte egységesíteni nyugdíjrendszerét egy univerzális pontrendszer bevezetésével, amely kiterjed a magán- és közszférában dolgozókra, valamint az egyéni vállalkozókra. A javaslat 42 kötelező nyugdíjprogram összevonására terjedt volna ki, amelyek sok esetben nagyon eltérő szabályok alapján működnek. 2020 januárjában a parlament a jogi eljárás első szakaszában megszavazta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot, márciusban azonban a folyamatot felfüggesztették a COVID-19 világjárvány kitörése miatt.

Spanyolország

Spanyolországban a kormány és a társadalombiztosítási felek 2021-ben előzetes megállapodásra jutottak, aminek nyomán a kormány augusztusban reformjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottság kérésére a helyreállítási terv részeként. A javaslatot várhatóan 2023 végéig hajtják végre.

A javaslat jobban büntetné az idő előtti nyugdíjba vonulást, a korengedményes nyugdíjazás jövőbeni szankcióit a mostani évi 6–8%-ról 4,75–15,5%-ra emelnék. Ez persze függne a járulékfizetési időszaktól és a törvényben előírt nyugdíjba vonulás időpontjától, ami általában alacsonyabb szankciókat vonna maga után, de csak 23 vagy 24 hónappal a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén.

Ezen túlmenően a nyugdíjak elhalasztásának ösztönzőit is javítanák, halasztás esetén évenként 4%-kal nőnének az ellátások, szemben a mostani 1,5-4%-kal, a munkában töltött évek hosszától függően. Alternatív megoldásként lehetséges lenne a nyugdíjba vonulás elhalasztása után járó éves ösztönzők egyösszegű kifizetése, amely éves szinten 30-50%-os plusz éves juttatást eredményezne.

A megállapodás azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a pénzügyi fenntarthatóság kérdésének kezelésére. Tartalmazza ugyanakkor a nyugdíjak teljes mértékben az árakhoz való indexálását, és ezzel az indexálási kiigazítás (IRP) végleges megszüntetését, amely a nyugdíjak csökkenését eredményezte reálértéken 2017-ben és 2018-ban.

Emellett teljes mértékben megszűnne a felfüggesztett (és soha nem alkalmazott) fenntarthatósági tényező, amely az induló nyugdíjösszegeket a várható élettartam javulásával arányosan csökkentette volna. Ehelyett egy új mechanizmustól, az úgynevezett Intergenerational Equity Factotól várják majd a pénzügyi fenntarthatóság javulását, amely 2027-től lépne hatályba. Ezt a mechanizmust még homály fedi, de a megállapodás elismeri, hogy a nyugdíjfinanszírozás egyensúlyhiányának kezelésére további hozzájárulásra lenne szükség az állami költségvetésből. 2020-ban és 2021-ben egyébként nőtt a nyugdíjrendszerek állami támogatása.

Írország

Írországban a kormány által 2019-ben bejelentett és eredetileg 2022-re tervezett, a dolgozók automatikus nyugdíjtagságának bevezetését legalább 2023-ra halasztották. A feltételezések szerint a minimális nyugdíj-hozzájárulási ráta fokozatosan eléri majd a 12%-ot, amely egyenlően oszlik el a munkáltatók és a munkavállalók között. Ha ezzel sikerül széles körű lefedettséget teremteni, mint például az Egyesült Királyságban, akkor a jövőbeni nyugdíjak jelentősen növekedni fognak. Jelenleg a járulékalapú alapnyugdíj az egyetlen elterjedt nyugdíjprogram Írországban, amely 2020-ban a bruttó átlagbér 28%-ának megfelelő ellátást biztosított.

Törökország

Törökország egy olyan új magánnyugdíj-program bevezetését tervezi, amely 2022-től kötelezővé tenné a munkaerőpiacra belépők számára a tagságot, míg a többiek számára ez továbbra is választható lehetőség maradna.

A programba 3%-os járulékkulccsal szállnának be a munkáltatók, 0,5% és 3% közötti hozzájárulással pedig a munkavállalók. Ez a reform a 2017-ben már bevezetett automatikus tagsági rendszert (OKS) követi a sorban, amelynek lefedettsége kiábrándító volt.

A jogalkotók abban bíznak, hogy egy további rendszer bevezetése és a teljes nyugdíjjárulék emelése nagy segítség lehet ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a népesség elöregedésének még korai szakaszában bekövetkező felgyorsulására. A jelenlegi állami járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogram nagyvonalú, ami 101%-os nettó helyettesítési arányt eredményez 65 éves korban.
Mi a helyzet Magyarországon?

Az OECD friss tanulmányából többek között kiderül, hogy:

Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről.
Az OECD országokban a 65 évnél idősebbek rendelkezésre álló jövedelme átlagosan a teljes népesség rendelkezésre álló jövedelmének 88%-át adta 2018-ban. 2000 óta a vizsgált 32 országon belül 10 százalékpontnál nagyobb növekedés volt ebben többek között Magyarországon is.


Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány).

A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg.

Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz,

a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd.

A nyugdíjkorhatárok emelése tehát itthon is egyre égetőbb kérdés, különösen, ami a nők korai nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ugyanis a fentiek szerint Svájc meglépi a nők nyugdíjkorhatárának emelését, akkor

az OECD országokon belül már csak Magyarországon, Izraelben és Lengyelországban tér el a jövőbeni normál nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők között.

Ha már nyugdíjreformok, itthon is felmerült már a lengyel példához hasonló, automatikus beléptetése a munkavállalóknak nyugdíjprogramokba. A jóléti alapok ötletével az MNB állt elő még 2019-ben, de érdemi előrelépés ebben azóta sem történt. Pedig a javaslat jelentős ösztönzőket tartalmazna a nyugdíjcélú megtakarításokat tekintve:

A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.
Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.
A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150 000 forintos limit leszállítható 100 000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.
További lehetőség a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.
Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.
A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Mint a nagyok: Tóth Gabi másnapra letiltatta a vele készült interjút
A rendőrség lépett: egy év alatt egymilliárd forint értékű közbeszerzést nyert a fideszes képviselő barátja
Bayer elmesélte Schiffer Andrásnak, hogy Orbán apja milyen példásan privatizálta a gánti bányát
Durván odaszóltak Orbánnak: A lábadat ne csókoljam meg, te kis mini Putyin?
A projekt, ahol Müller Cecíliáék 70000 (hetvenezer) forintot fizettek egy kávéért - de van még más is...
Ingyenesen átadja az állam a kisvárdai kórházat az egyháznak
Újabb magyar gyár csődölt be - állami hitelből felhúzott pénztemető, milliárdos adósság és rengeteg munkanélküli
Én vagyok a román Orbán Viktor: elképesztő helyről kapott rajongót a miniszterelnökünk
Nekimentek Orbánnak: A tolvajok normális helyen nem hálát kapnak, hanem bilincset....
Nem akármiket kapott ingyen Schmidt Mária alapítványa az államtól
Volt lengyel külügyminiszter Deutschnak: Tényleg emlékeztetni akar minket arra, hogy Magyarország melyik oldalon harcolt a 2. világháborúban?
Korábban Orbán teraszán cigizgetett, most felfüggesztett börtönt kapott korrupció miatt - változnak a dolgok
Ajjj egy huncut magyar politikus 30 ezerért kiadta, majd 20 ezres óradíjért visszabérelte a saját konditermét TAO-pénzből
Gulyás azt akarja, hogy ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni, a határon túliaknak is segíteni kell
A jegyző magára íratta az ápolt vagyonát az önkormányzat helyett - enyhe büntetéssel megúszta - Magyarország
Kemény videót tettek közzé NER-feleségek címmel - durvul a kampány - minden sikeres férfi mögött...
A Fidelitas szerint Gyurcsány aki minden idők legrosszabb, legkorruptabb kormányzását vitte végig 2010 előtt
Dopeman szólt: A problémáink okozójaként egyre kevésbé aposztrofálható Orbán
Nagyon kemény levelet kapott Orbán Viktor Hongkongból - Ha megöregszem és visszanézek az életemre...
Felvásárolják Tihanyt: nem akárki vett 800 millióért úszómedencésnek látszó mezőgazdasági területet...
Az eddigi legnagyobb botrány: Nagyon jó úton jársz, hogy elássanak téged is..
A fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, de mintegy kétmillió forintért tankolt
Kicsi ország ez és korrupt is picit, de azért a miénk: A fideszes képviselő állítólag kenőpénzt követelt a pályázatokon induló települések vezetőitől
Döbbenet amit Ramil Safarov Budapesten művelt, most mégis szabadon sétálgathat - diplomáciai botrány
A 294 millió EU-s pénzből jutott 3 kútra is - de van egy ici pici apró probléma..
Minden követ megmozgatnak - Washingtonból kért segítséget a fővárosi főügyész, hogy kiderüljön ki az Ördög Ügyvédje
Nyilvánosságra hozta egy képviselő eltitkolt villáját, most őt marasztalták el
Botrány: arra utasította a dolgozókat, ne beszéljenek magyarul egymás között
Magyar vízummal fogták el Lukasenka bizalmi emberét - Bravó Magyarország.....
Étel helyett fekáliát raktak a rászorulóknak kihelyezett ételdobozba Kecskeméten!
A német tv viccet csinált Orbán Viktorból - tarol náluk a paródia videó
Kórházakat Gyurcsány és a baloldal zárt be és vitt a csőd szélére a sorozatos pénzkivonással - állítja...
Kocsis Máté: Az ilyen hülyékkel nem kell foglalkozni
Megtért behajtók számoltak be a trükkökről: Így húznak le a behajtók!
Végrehajtó-maffia: 145 ezer forintért árverezte el a végrehajtó az 1,2 milliós kocsit, amit aztán...
Pataky: valaki, aki olyan bűnöket és gonoszságokat tett, mint Gyurcsány, az hogyan lehet még mindig szabadlábon...
Deutsch: Az EU a hibás, amiért az Orbán-kormány gigaméretű kínai és orosz hitelt vesz fel a vasútra és Paksra
Megszólalt a vadász aki véletlenül lelőtt egy két kilométerrel arrébb a kertjében beszélgető férfit - elképesztő amit mond
Bedrogozva, 180-nal, gyerekkel a hátsó ülésen menekült a rendőrök elől - szülő az ilyen?
Durva matricák lepték el az országot- óriási szégyen a Fidesznek
Újabb hálapénz fogás Debrecenben - de itt már a beteget is elővették..
Kitüntette Schmitt Pál feleségét a Fidesz pártalapítványa - elképesztő amit erről Kövér László mondott ...
Bemutatták a magyar zsaruk legújabb eszközét - a rendőri intézkedésnek történő ellenszegülést megtörje..
74 éves volt a férfi aki egy magyar kormányhivatalban felgyújtotta magát
Orbán meglépte: Megalakult a cég, ami összegyűjti a lejárt élelmiszert
Erős videót tett közzé a rendőrség egy magyar bűncselekményről - alig hisszük el amit látunk...
Elképesztő hogy ebbe nem bukott bele a kormány: egy bajba jutott iskoláig ér a Völner–Schadl-botrány
Rekord bukta: Nyíregyházának 1,7 milliárdot kell visszafizetnie az uniónak
Szijjártó mint vasember - olyan videót posztolt amiről elsőre azt hittük, hogy vicc, aztán kiderült, hogy komoly..
2023-02-06. hétfő
Home   Impresszum   Kapcsolat   Facebook
2018-2023 Minden jog fenntartva ©