Home Impresszum Kapcsolat Facebook | Budapest, Magyarország |
|
Ketyeg a nyugdíjbomba, sorra ébrednek fel az országok - Hol késik Magyarország? |
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban: Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg, Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország. Hollandia Hollandiában folyamatban van a kvázi kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerek rendszerszintű reformja azáltal, hogy a tagokat a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokból (defined benefit, DB) a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokba (defined contribution, DC) helyezi át, amelyekben az egyéni választások korlátozottak mind a befektetés, mind a vagyonkivonás tekintetében, és a felhalmozott vagyont is csak éves járadékként fizetik ki. Defined benefit vs defined contribution - Mi a különbség? A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített. Ez utóbbiakat általában a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukciók közé sorolják. Mi az a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukció? A Collective Defined Contribution (CDC) a munkavállalói nyugdíjbiztosítás új típusa, amelynek értelmében a munkaadók rögzített mértékű járulékot fizetnek a rendszerbe, a tagoknak pedig változó emeléssel fizetnek nyugdíjat. 2020 júliusában a holland kormány megállapodásra jutott a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat érintő reformokról, amelyek magukban foglalják a meglévő DB programok tagjainak áthelyezését a CDC-programokba, valamint az életkoron alapuló járulékkulcsok megszüntetését. A DB nyugdíjprogramoktól való eltávolodás fő mozgatórugója egyrészt ezen programok folyamatos fizetőképességi problémája, másrészt jelentős az ellenállás a DB-juttatások és nyugdíjkifizetések szükséges kiigazításával szemben, amire a társadalom öregedése és a tartósan alacsony kamatlábak miatt lenne szükség. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ig bevezeti az új jogszabályt, a DB alapokat 2027-ig CDC-vé kell alakítani, miután elérik a legalább 95%-os finanszírozási arányt. Kanada 2020 decemberében a DB-ről a tisztán DC-rendszerekre való átállás korlátozása érdekében a kanadai quebeci kormány elfogadta a célzott járadékfizetési nyugdíjterv (TBPP) bevezetéséről szóló törvényt a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszereken belül. A szabályozást még véglegesíteni kell, de az alapfelvetés szerint a TBPP-tervben az egyéni juttatások kiszámítása a DC- vagy a DB-szabályokat követné, amelyek az elért kereseten alapulnának, de a jogosultságok és a juttatások lehetséges kiigazításával, így az összes kockázatot együttesen viselnék a munkavállalók, miközben a járulék mértéke idővel változna, például alkalmazkodna a várható hozamokhoz és a várható élettartam emelkedéséhez az eredetileg kitűzött, nyugdíj-helyettesítési célráta elérése érdekében. Az Egyesült Királyságban 2021-ben egyébként már törvényi keretet fogadtak el a CDC nyugdíjrendszerek létrehozására, a Royal Mail azt tervezi, hogy 2022-ben az első olyan vállalat lesz, amely ilyen rendszert indít az Egyesült Királyságban. Svájc Svájcban folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának 64-ről 65 évre történő emelése, legkorábban 2023-tól lépnék ezt meg évente három hónappal, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát 2027 körül kiegyenlítsék. Kiegyenlítő intézkedésként az 58 éves vagy annál idősebb nők a törvény hatályba lépésekor nyugdíjkiegészítést kapnának az új nyugdíjkorhatárban való nyugdíjba vonuláskor, a kompenzációs csomag összege és fedezete azonban még vita tárgyát képezi. A végleges parlamenti jóváhagyás 2021 végére várható, bár a törvényt valószínűleg népszavazásra fogják bocsátani (egy hasonló reformot 2017-ben a népszavazás már elutasított). Kiegészítő intézkedésként szóba került a nyugdíjak finanszírozása érdekében az áfaemelés, amihez alkotmánymódosításra, emiatt pedig ismét csak népszavazásra lenne szükség. A svájci parlament alsóházának bizottsága új javaslatot is készít a hosszabb várható élettartamnak foglalkoztatói nyugdíjprogramokra gyakorolt hatásának kezelésére. Ennek kertében a nyugdíjvagyon éves nyugdíkifizetéssé való alakítására használt ún. átváltási árfolyam 6,8%-ról 6,0%-ra csökkenne, ami minden egyéb tényező változatlansága esetén 12%-kal csökkentené a jövőbeni juttatásokat. A reform hatásának enyhítésére 15 évre célzott nyugdíjjuttatást vezetnének be. Emellett kiterjesztenék a kötelező nyugdíjbiztosítást az alacsony keresetűekre és a fiatalokra. Ennek keretében az átlagkereset 12%-ára csökkenne a foglalkoztatói nyugdíjból kötelezően fedezendő minimálkereset küszöbértéke (ez csaknem fele az eddigi küszöbnek), a járulékfizetési kötelezettség pedig 20 éves kortól kezdődne, szemben a jelenlegi 25 éves kortól. Franciaország Franciaország megkísérelte egységesíteni nyugdíjrendszerét egy univerzális pontrendszer bevezetésével, amely kiterjed a magán- és közszférában dolgozókra, valamint az egyéni vállalkozókra. A javaslat 42 kötelező nyugdíjprogram összevonására terjedt volna ki, amelyek sok esetben nagyon eltérő szabályok alapján működnek. 2020 januárjában a parlament a jogi eljárás első szakaszában megszavazta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot, márciusban azonban a folyamatot felfüggesztették a COVID-19 világjárvány kitörése miatt. Spanyolország Spanyolországban a kormány és a társadalombiztosítási felek 2021-ben előzetes megállapodásra jutottak, aminek nyomán a kormány augusztusban reformjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottság kérésére a helyreállítási terv részeként. A javaslatot várhatóan 2023 végéig hajtják végre. A javaslat jobban büntetné az idő előtti nyugdíjba vonulást, a korengedményes nyugdíjazás jövőbeni szankcióit a mostani évi 6–8%-ról 4,75–15,5%-ra emelnék. Ez persze függne a járulékfizetési időszaktól és a törvényben előírt nyugdíjba vonulás időpontjától, ami általában alacsonyabb szankciókat vonna maga után, de csak 23 vagy 24 hónappal a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén. Ezen túlmenően a nyugdíjak elhalasztásának ösztönzőit is javítanák, halasztás esetén évenként 4%-kal nőnének az ellátások, szemben a mostani 1,5-4%-kal, a munkában töltött évek hosszától függően. Alternatív megoldásként lehetséges lenne a nyugdíjba vonulás elhalasztása után járó éves ösztönzők egyösszegű kifizetése, amely éves szinten 30-50%-os plusz éves juttatást eredményezne. A megállapodás azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a pénzügyi fenntarthatóság kérdésének kezelésére. Tartalmazza ugyanakkor a nyugdíjak teljes mértékben az árakhoz való indexálását, és ezzel az indexálási kiigazítás (IRP) végleges megszüntetését, amely a nyugdíjak csökkenését eredményezte reálértéken 2017-ben és 2018-ban. Emellett teljes mértékben megszűnne a felfüggesztett (és soha nem alkalmazott) fenntarthatósági tényező, amely az induló nyugdíjösszegeket a várható élettartam javulásával arányosan csökkentette volna. Ehelyett egy új mechanizmustól, az úgynevezett Intergenerational Equity Factotól várják majd a pénzügyi fenntarthatóság javulását, amely 2027-től lépne hatályba. Ezt a mechanizmust még homály fedi, de a megállapodás elismeri, hogy a nyugdíjfinanszírozás egyensúlyhiányának kezelésére további hozzájárulásra lenne szükség az állami költségvetésből. 2020-ban és 2021-ben egyébként nőtt a nyugdíjrendszerek állami támogatása. Írország Írországban a kormány által 2019-ben bejelentett és eredetileg 2022-re tervezett, a dolgozók automatikus nyugdíjtagságának bevezetését legalább 2023-ra halasztották. A feltételezések szerint a minimális nyugdíj-hozzájárulási ráta fokozatosan eléri majd a 12%-ot, amely egyenlően oszlik el a munkáltatók és a munkavállalók között. Ha ezzel sikerül széles körű lefedettséget teremteni, mint például az Egyesült Királyságban, akkor a jövőbeni nyugdíjak jelentősen növekedni fognak. Jelenleg a járulékalapú alapnyugdíj az egyetlen elterjedt nyugdíjprogram Írországban, amely 2020-ban a bruttó átlagbér 28%-ának megfelelő ellátást biztosított. Törökország Törökország egy olyan új magánnyugdíj-program bevezetését tervezi, amely 2022-től kötelezővé tenné a munkaerőpiacra belépők számára a tagságot, míg a többiek számára ez továbbra is választható lehetőség maradna. A programba 3%-os járulékkulccsal szállnának be a munkáltatók, 0,5% és 3% közötti hozzájárulással pedig a munkavállalók. Ez a reform a 2017-ben már bevezetett automatikus tagsági rendszert (OKS) követi a sorban, amelynek lefedettsége kiábrándító volt. A jogalkotók abban bíznak, hogy egy további rendszer bevezetése és a teljes nyugdíjjárulék emelése nagy segítség lehet ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a népesség elöregedésének még korai szakaszában bekövetkező felgyorsulására. A jelenlegi állami járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogram nagyvonalú, ami 101%-os nettó helyettesítési arányt eredményez 65 éves korban. Mi a helyzet Magyarországon? Az OECD friss tanulmányából többek között kiderül, hogy: Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről. Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány). A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg. Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz, a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd. A nyugdíjkorhatárok emelése tehát itthon is egyre égetőbb kérdés, különösen, ami a nők korai nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ugyanis a fentiek szerint Svájc meglépi a nők nyugdíjkorhatárának emelését, akkor az OECD országokon belül már csak Magyarországon, Izraelben és Lengyelországban tér el a jövőbeni normál nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők között. Ha már nyugdíjreformok, itthon is felmerült már a lengyel példához hasonló, automatikus beléptetése a munkavállalóknak nyugdíjprogramokba. A jóléti alapok ötletével az MNB állt elő még 2019-ben, de érdemi előrelépés ebben azóta sem történt. Pedig a javaslat jelentős ösztönzőket tartalmazna a nyugdíjcélú megtakarításokat tekintve: A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően. |
Ezt olvassa mindenki: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Home Impresszum Kapcsolat Facebook | 2018-2024 Minden jog fenntartva © |
Home Impresszum Kapcsolat Facebook |
|
Ketyeg a nyugdíjbomba, sorra ébrednek fel az országok - Hol késik Magyarország? |
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban: Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg, Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország. Hollandia Hollandiában folyamatban van a kvázi kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszerek rendszerszintű reformja azáltal, hogy a tagokat a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokból (defined benefit, DB) a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramokba (defined contribution, DC) helyezi át, amelyekben az egyéni választások korlátozottak mind a befektetés, mind a vagyonkivonás tekintetében, és a felhalmozott vagyont is csak éves járadékként fizetik ki. Defined benefit vs defined contribution - Mi a különbség? A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített. Ez utóbbiakat általában a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukciók közé sorolják. Mi az a kollektív hozzájárulással meghatározott (CDC) konstrukció? A Collective Defined Contribution (CDC) a munkavállalói nyugdíjbiztosítás új típusa, amelynek értelmében a munkaadók rögzített mértékű járulékot fizetnek a rendszerbe, a tagoknak pedig változó emeléssel fizetnek nyugdíjat. 2020 júliusában a holland kormány megállapodásra jutott a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat érintő reformokról, amelyek magukban foglalják a meglévő DB programok tagjainak áthelyezését a CDC-programokba, valamint az életkoron alapuló járulékkulcsok megszüntetését. A DB nyugdíjprogramoktól való eltávolodás fő mozgatórugója egyrészt ezen programok folyamatos fizetőképességi problémája, másrészt jelentős az ellenállás a DB-juttatások és nyugdíjkifizetések szükséges kiigazításával szemben, amire a társadalom öregedése és a tartósan alacsony kamatlábak miatt lenne szükség. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ig bevezeti az új jogszabályt, a DB alapokat 2027-ig CDC-vé kell alakítani, miután elérik a legalább 95%-os finanszírozási arányt. Kanada 2020 decemberében a DB-ről a tisztán DC-rendszerekre való átállás korlátozása érdekében a kanadai quebeci kormány elfogadta a célzott járadékfizetési nyugdíjterv (TBPP) bevezetéséről szóló törvényt a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszereken belül. A szabályozást még véglegesíteni kell, de az alapfelvetés szerint a TBPP-tervben az egyéni juttatások kiszámítása a DC- vagy a DB-szabályokat követné, amelyek az elért kereseten alapulnának, de a jogosultságok és a juttatások lehetséges kiigazításával, így az összes kockázatot együttesen viselnék a munkavállalók, miközben a járulék mértéke idővel változna, például alkalmazkodna a várható hozamokhoz és a várható élettartam emelkedéséhez az eredetileg kitűzött, nyugdíj-helyettesítési célráta elérése érdekében. Az Egyesült Királyságban 2021-ben egyébként már törvényi keretet fogadtak el a CDC nyugdíjrendszerek létrehozására, a Royal Mail azt tervezi, hogy 2022-ben az első olyan vállalat lesz, amely ilyen rendszert indít az Egyesült Királyságban. Svájc Svájcban folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának 64-ről 65 évre történő emelése, legkorábban 2023-tól lépnék ezt meg évente három hónappal, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát 2027 körül kiegyenlítsék. Kiegyenlítő intézkedésként az 58 éves vagy annál idősebb nők a törvény hatályba lépésekor nyugdíjkiegészítést kapnának az új nyugdíjkorhatárban való nyugdíjba vonuláskor, a kompenzációs csomag összege és fedezete azonban még vita tárgyát képezi. A végleges parlamenti jóváhagyás 2021 végére várható, bár a törvényt valószínűleg népszavazásra fogják bocsátani (egy hasonló reformot 2017-ben a népszavazás már elutasított). Kiegészítő intézkedésként szóba került a nyugdíjak finanszírozása érdekében az áfaemelés, amihez alkotmánymódosításra, emiatt pedig ismét csak népszavazásra lenne szükség. A svájci parlament alsóházának bizottsága új javaslatot is készít a hosszabb várható élettartamnak foglalkoztatói nyugdíjprogramokra gyakorolt hatásának kezelésére. Ennek kertében a nyugdíjvagyon éves nyugdíkifizetéssé való alakítására használt ún. átváltási árfolyam 6,8%-ról 6,0%-ra csökkenne, ami minden egyéb tényező változatlansága esetén 12%-kal csökkentené a jövőbeni juttatásokat. A reform hatásának enyhítésére 15 évre célzott nyugdíjjuttatást vezetnének be. Emellett kiterjesztenék a kötelező nyugdíjbiztosítást az alacsony keresetűekre és a fiatalokra. Ennek keretében az átlagkereset 12%-ára csökkenne a foglalkoztatói nyugdíjból kötelezően fedezendő minimálkereset küszöbértéke (ez csaknem fele az eddigi küszöbnek), a járulékfizetési kötelezettség pedig 20 éves kortól kezdődne, szemben a jelenlegi 25 éves kortól. Franciaország Franciaország megkísérelte egységesíteni nyugdíjrendszerét egy univerzális pontrendszer bevezetésével, amely kiterjed a magán- és közszférában dolgozókra, valamint az egyéni vállalkozókra. A javaslat 42 kötelező nyugdíjprogram összevonására terjedt volna ki, amelyek sok esetben nagyon eltérő szabályok alapján működnek. 2020 januárjában a parlament a jogi eljárás első szakaszában megszavazta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot, márciusban azonban a folyamatot felfüggesztették a COVID-19 világjárvány kitörése miatt. Spanyolország Spanyolországban a kormány és a társadalombiztosítási felek 2021-ben előzetes megállapodásra jutottak, aminek nyomán a kormány augusztusban reformjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottság kérésére a helyreállítási terv részeként. A javaslatot várhatóan 2023 végéig hajtják végre. A javaslat jobban büntetné az idő előtti nyugdíjba vonulást, a korengedményes nyugdíjazás jövőbeni szankcióit a mostani évi 6–8%-ról 4,75–15,5%-ra emelnék. Ez persze függne a járulékfizetési időszaktól és a törvényben előírt nyugdíjba vonulás időpontjától, ami általában alacsonyabb szankciókat vonna maga után, de csak 23 vagy 24 hónappal a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás esetén. Ezen túlmenően a nyugdíjak elhalasztásának ösztönzőit is javítanák, halasztás esetén évenként 4%-kal nőnének az ellátások, szemben a mostani 1,5-4%-kal, a munkában töltött évek hosszától függően. Alternatív megoldásként lehetséges lenne a nyugdíjba vonulás elhalasztása után járó éves ösztönzők egyösszegű kifizetése, amely éves szinten 30-50%-os plusz éves juttatást eredményezne. A megállapodás azonban nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a pénzügyi fenntarthatóság kérdésének kezelésére. Tartalmazza ugyanakkor a nyugdíjak teljes mértékben az árakhoz való indexálását, és ezzel az indexálási kiigazítás (IRP) végleges megszüntetését, amely a nyugdíjak csökkenését eredményezte reálértéken 2017-ben és 2018-ban. Emellett teljes mértékben megszűnne a felfüggesztett (és soha nem alkalmazott) fenntarthatósági tényező, amely az induló nyugdíjösszegeket a várható élettartam javulásával arányosan csökkentette volna. Ehelyett egy új mechanizmustól, az úgynevezett Intergenerational Equity Factotól várják majd a pénzügyi fenntarthatóság javulását, amely 2027-től lépne hatályba. Ezt a mechanizmust még homály fedi, de a megállapodás elismeri, hogy a nyugdíjfinanszírozás egyensúlyhiányának kezelésére további hozzájárulásra lenne szükség az állami költségvetésből. 2020-ban és 2021-ben egyébként nőtt a nyugdíjrendszerek állami támogatása. Írország Írországban a kormány által 2019-ben bejelentett és eredetileg 2022-re tervezett, a dolgozók automatikus nyugdíjtagságának bevezetését legalább 2023-ra halasztották. A feltételezések szerint a minimális nyugdíj-hozzájárulási ráta fokozatosan eléri majd a 12%-ot, amely egyenlően oszlik el a munkáltatók és a munkavállalók között. Ha ezzel sikerül széles körű lefedettséget teremteni, mint például az Egyesült Királyságban, akkor a jövőbeni nyugdíjak jelentősen növekedni fognak. Jelenleg a járulékalapú alapnyugdíj az egyetlen elterjedt nyugdíjprogram Írországban, amely 2020-ban a bruttó átlagbér 28%-ának megfelelő ellátást biztosított. Törökország Törökország egy olyan új magánnyugdíj-program bevezetését tervezi, amely 2022-től kötelezővé tenné a munkaerőpiacra belépők számára a tagságot, míg a többiek számára ez továbbra is választható lehetőség maradna. A programba 3%-os járulékkulccsal szállnának be a munkáltatók, 0,5% és 3% közötti hozzájárulással pedig a munkavállalók. Ez a reform a 2017-ben már bevezetett automatikus tagsági rendszert (OKS) követi a sorban, amelynek lefedettsége kiábrándító volt. A jogalkotók abban bíznak, hogy egy további rendszer bevezetése és a teljes nyugdíjjárulék emelése nagy segítség lehet ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a népesség elöregedésének még korai szakaszában bekövetkező felgyorsulására. A jelenlegi állami járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogram nagyvonalú, ami 101%-os nettó helyettesítési arányt eredményez 65 éves korban. Mi a helyzet Magyarországon? Az OECD friss tanulmányából többek között kiderül, hogy: Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről. Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány). A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg. Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz, a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd. A nyugdíjkorhatárok emelése tehát itthon is egyre égetőbb kérdés, különösen, ami a nők korai nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ugyanis a fentiek szerint Svájc meglépi a nők nyugdíjkorhatárának emelését, akkor az OECD országokon belül már csak Magyarországon, Izraelben és Lengyelországban tér el a jövőbeni normál nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők között. Ha már nyugdíjreformok, itthon is felmerült már a lengyel példához hasonló, automatikus beléptetése a munkavállalóknak nyugdíjprogramokba. A jóléti alapok ötletével az MNB állt elő még 2019-ben, de érdemi előrelépés ebben azóta sem történt. Pedig a javaslat jelentős ösztönzőket tartalmazna a nyugdíjcélú megtakarításokat tekintve: A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően. |
Egy magyarul kezdő szinten beszélő férfit neveztek ki miniszteri biztosnak | |
„Jól fizet Tóni?” - nyilvánosan tört ki a botrány az egyik poszt alatt | |
Megkerülték akit kellett, majd Mészáros Lőrinc bankjára cserélték az OTP-t | |
Hangosan hallgatták Magyar Péter beszédét, amikor megjelent a rendőrség | |
A legnagyobb magyar Offshore botrány: ismert magyar milliárdoshoz kötődő svájci bankszámla került elő | |
Elképesztő videó: 12 év kényszermunkára ítélnek két észak-koreai diákot, az ok megdöbbentő | |
Milliárdos állami megrendelés után eltűnő haveri cég: látnod kell, hogy elhidd mi történt | |
Mutatjuk mi épül közel 20 milliárd forintért - (a becsült ár kétszereséért) | |
Jegybank botrány: előkerült egy luxusnyaraló aminek csak a textiljeire 200 millió is elmehet | |
Robbant a hír: Finnországban jelent meg Szijjártó testvére, nem akárminek lesz a tulajdonosa | |
Nem akármit szerzett meg Tiborcz István - Magyar Péter szerint családi részvénytársaság lesz az ország | |
Népszava: Novák kitüntetett egy lelkészt, aki 62 millió forinttól fosztott meg egy iskolát | |
Mészáros Lőrinc váratlanul megszólalt Magyar Péterről | |
Háború indul: Nem akárki fordult a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hogy nézzen a baloldali EP-képviselők körmére | |
Megint nem akadt kihívója Rogán Antal testvérének - már meg is nyerte a választásokat | |
Magyar Péter: a titkosszolgálat blokkolja az internetet a TISZA Párt eseményein | |
Gulyás ismét nekiment Magyar Péternek: valaki arra képes, hogy a saját feleségét, a saját feleségével folytatott magánbeszélgetését magnóra vegye | |
Kiderült melyik magyar vagyonára bukkantak New York-ban: luxuslakás, Porschék és egy Ferrari | |
Az eddigi legdurvább esetre bukkantak: 20,86 milliárdos program és egy mosógép borzolja a kedélyeket....... | |
Óriási botrány: nem akárkik jelentek meg Mészárosék villája előtt, ajándékot is vittek | |
230 milliós állami támogatásból készül Ákosról film | |
Hivatalos: mától Kína garantálja hazánk biztonságát - Orbán védelmi megállapodást kötött velük | |
Mutatjuk mennyi pénzébe került a magyaroknak a képen látható gazzal benőtt focipálya! - kapaszkodj meg! | |
Brutális támadásokra készül Deutsch Tamás | |
Kiderült kinek írt érdekes SMS-t Tóth Gabi: "Gyere el, aztán olyat adunk neked......" | |
Óriási balhé: botránnyal indult a Schadl–Völner-ügy tárgyalása | |
Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd forint közpénzből újíthat fel két budai villát, amiket ajándékba kapott az államtól | |
Bayer Zsolt több empátiát és tisztességet várna mindenkitől! - közeleg a botrány | |
Kitört a háború: egymásnak esett Menczer Tamás és Márki-Zay Péter | |
Robbant a hír: Miniszteri biztos lett Orbán Ráhel barátnője | |
Hivatalos bejelentés: Videókat kezdett el vizsgálni a Szuverenitásvédelmi Hivatal | |
Magyar bank botrány: óriási büntetés jogsértések miatt, itt a teljes lista | |
Ilyen nincs: Stikában Magyarországra jön egy újabb akkumulátorgyár az eddigieken kívül | |
Mi jöhet még? Kiderült mit keresett Felcsút környékén K. Endre aki kegyelmet kapott | |
Robbant a hír: reagáltak a híresztelésekre amelyek szerint Orbán Gáspár meghalt - elárulták hol szolgál most | |
Kemény dolgokat mondott Dobrev Klára Magyar Péterről | |
Kiderült kinek az utasítására törölhették Orbán Ráhel tokaji földjeiről az állam elővásárlási jogát - rendőrségi nyomozás indult | |
Óriási átalakításba kezdett Orbán: meglehet a terve hogyan vágjon vissza | |
Nem akármit szerzett meg Tiborcz István külföldön - a térség legnagyobb tranzakciója | |
Óriási botrány: durva dolgokat találtak a lélegeztetőgépeket beszerző cég mérlegében - de ez még nem minden | |
Páros lábbal szállt bele Magyar Péterbe Schmidt Mária | |
Megfagyott a levegő a stúdióban: állítólag csak a szerencsén múlt, hogy nem mészárolták le Krausz Gábor húgát | |
Havi közel 5 milliót kapott Schmidt Mária Történelem és Társadalom Kutatásért | |
Kiderült ki ad 24 milliárd forintért tanácsokat a kormánynak | |
Milliárdokból rendezhet gigarendezvényt Áder János alapítványa - mutatjuk | |
A felcsúti futballbevételek meghaladták a 100 milliárd forintos határt - tao-pénzek, állami támogatások és vállalati adományok ... | |
Több mint 100 milliót vert el a református gyülekezet valamire amit sokan alig hisznek el - törvényes de etikus is? | |
Kínai nyelvű, fideszesnek látszó plakátok tűntek fel az utcákon | |
Hivatalos: nem akármelyik hatóság felett vette át a hatalmat Müller Cecília | |
|
Home Impresszum Kapcsolat Facebook |
2018-2024 Minden jog fenntartva © |