UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
Állami támogatással épül a Kitörés-emléktúra! 
Most szombaton (mint minden évben), tucatnyi kisebb-nagyobb rendezvénnyel emlékeznek országszerte a Budapest második világháborús ostromának legvégén a budai várban többszörös szovjet ostromgyûrûbe zárt német és magyar katonai csapattöredékek, valamint a hozzájuk csatlakozó félkatonai nyilas osztagok és civilek teljes katasztrófával végzõdött kitörési kísérletére. Az Átlátszó kutatása szerint kötésig gázol a magyar állam pénzében, médiájában és kapcsolati tõkéjében a becsületnapi Kitörés-emléktúra szervezõi-szellemi háttércsapata.

A megemlékezések java nem követi a témával foglalkozó sajnálatosan kevés történész nagyjából egybehangzó értelmezését, mert akkor a német parancsnok gyáva, katonailag értelmetlen döntése következtében elhulló vagy húszezer ember – oroszlánrészük német katona, a magyar honvédek ugyanis leginkább elszökdöstek, elbújtak a kitörés elõl – értelmetlen és tragikus halálát siratnák.

A jellemzõen szélsõjobbos gyökerû megemlékezések ehelyett Európa védelmérõl, magukat a “becsület” eszméjéért önszántukból feláldozó magyarokról és az õ német barátaikról szólnak.

A Kitörés-emléktúra az úgynevezett becsületnap szélsõjobbos történelmi értelmezését propagáló rendezvények sorában mára kétségtelenül a legeslegelsõ. Miközben a kombinált újnyilas-neonáci csoportosulások tavalyi közös megemlékezõ rendezvényén mintegy hatszázan vonultak hadoszlopban, az egyszerû sporteseménynek beállított emléktúrán már kétezerötszázan vettek részt.

Eközben viszont a Kitörés-emléktúra éppen azokra a toposzokra épül, amiket a témakör eminens kutatója, a Budapest ostromáról könyvet is írt Ungváry Krisztián egy újságcikkében hullarablásnak, az áldozatok meggyalázásának nevezett. Ungváry szerint a “teljesítménytúra vezetõi hazugságokat terjesztenek”, egy másik cikkében pedig az írta a Kitörés-túráról:

“oda jutottunk, hogy ma már nem csak neonáci szervezetek olvasata az, hogy [a konkrét történelmi események tekintetében] a ‘hõsies helytállás’ minõsített esetérõl van szó”

A Kitörés-túra szervezõi mégis sikeres csikicsukit látszanak játszani a magyar törvényekkel. Miközben a konkrét neonácik rendezvényén a szervezõk maguk tiltják katonai egyenruha viselését és a tiltott önkényuralmi jelképek, így a horogkereszt vagy a nyilaskereszt használatát, a túrázókra ez már nem tûnik érvényesnek.

“A különbözõ korabeli harcoló feleket megjelenítõ egyenruhákat bemutató céllal viselik az adott személyek! Az esetlegesen megjelenõ tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztõ szerepe van, politikai célja nincs!” – olvasható a Kitörés-túra honlapján.

Vagyis miközben a városban a minden évben feltûnõ antifasiszta ellentüntetõk, rendõrök és újságírók kergetõznek a törvénytisztelõ módon talpig feketébe öltözött újnyilasokkal, alig pár kilométerrel odébb, a budai hegyekben a Waffen-SS-egyenruhák fölött vígan lobog a Harmadik Birodalom horogkeresztes zászlaja. Az Index a túrának tavaly nekiinduló riportere legalábbis – fotóval kísérve – pontosan errõl számolt be. De horogkeresztes birodalmi zászlót, miegyebet a korábbi túrák fényképgalériáit átnézegetve bárki marékkal találhat.

(Az már bizonyára csak afféle easter egg, hogy a túra leghosszabb verzióját tizedjére teljesítõ sportemberek jutalma a “másodosztályú Vaskereszt pontos másolata”: amint azt minden világháborús hagyományõrzõ bizonyára tudja, korhû verziójában ennek a német kitüntetésnek a közepén egy, amúgy Magyarországon alapesetben törvényben tiltott önkényuralmi jelképnek minõsülõ, dombornyomott horogkereszt díszeleg).

Sokatmondó, hogy a rendõrség idén is az újnyilas megemlékezést próbálta betiltani: a Kitörés-túra leállítása fel sem merült. Azonban itt kevéssé állami vakságról, inkább szándékos, minden részletre kiterjedõ politikai félrenézésrõl lehet szó. Legalábbis erre a tanulságra jutottunk, amikor megkíséreltük feltérképezni a Kitörés-túra szervezõinek hátterét.

Az egyik fõszervezõ, Moys Zoltán rokoni kapcsolatai révén a Fidesz uralmi elitjéhez kötõdik. A szervezõ egyesület körül állami emberek, homályos figurák, állami százmilliók mozognak. Arról korábban több helyen is írtak, hogy a háttércsapat magját adó Moysék tévés cége jó évtizede pénzes közmédiás munkákat kap.

Arról viszont mindeddig nem szólt a fáma, hogy Moysék csapata az állami tévén sugárzott mûsorok jelentette országos ismertségét és pozícióit rendszerszerûen felhasználva építi a szervezõ egyesület bázisát, valamint a kitörés szélsõjobbos mítoszát is – márpedig a helyzet minden látszat szerint pontosan ez.

A leglátványosabb tény, amire bukkantunk, hogy a túra hivatalos szervezõje, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés-túrát elszámolta az állami támogatása javára. Másképpen: az egyesület maga állítja, hogy a túra az állami pénznek köszönhetõ. Az egyesület ugyanis mûködési támogatásként kapott az Emberi Erõforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amibõl arra az évre 630 ezer esett.

Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a “túrák” címszó alatt szerepel: “a 2018-as esztendõ elsõ túrája a szövetségesünkkel, a Váci Reménység Egyesület természetjáró szakosztályával közösen megrendezett Kitörés 60 Emlék- és teljesítménytúra volt, amelyen több mint 2500-an vettek részt.” A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de – tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés-emléktúra a Hazajáró Egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.

Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az EMMI mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intézõ Nemzeti Együttmûködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa mûködtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.

Noha nem ennyire látványos, de összefüggéseit tekintve tanulságosabb a Hazajáró Egylet kapcsolatrendszerét megkapargatni. Az egyesület három elnökségi tagja jelenleg Kenyeres Oszkár, Schödl Dávid és Moys Zoltán. Schödl és Moys egyaránt résztulajdonosai a Dextramedia Kft. nevû cégnek. A cég harmadik résztulajdonosának, Vándor Attilának szintén bõven van köze az egylethez: alapító, és korábbi felügyelõbizottsági tag. Kenyeres Oszkár, az egylet elnökségi tagja ötletgazda és szereplõ a cég által gyártott egyik mûsorban.

A Hazajáró Egylet a címén is osztozik a Dextramediával. A médiában utazó vállalkozás 2011 óta csak az MTVA-val mintegy 772 millió forint értékben szerzõdött, az elmúlt három évben pedig a tulajdonosok örömére összesen közel 100 millió forintos adózott eredményt produkált.

A Dextramedia csapata voltaképpen a jelenlegi formájában ismert Kitörés-túra legkorábbi ötletgazdai és szervezõi csoportját jelenti. Moys fõszervezõként arról nyilatkozott a Jobbikkal baráti, és a Dextramediához a domainjén keresztül kapcsolódó (errõl még késõbb) N1TV-nek, hogy “amikor az elsõ túrát szerveztük, akkor a résztvevõk létszáma volt annyi, mint most a rendezõk létszáma, talán ezzel elmondtam, hogy mennyire kinõtte magát a túra. Egy baráti társaságként kezdtük szervezni néhányan, mert úgy éreztük, hogy nincs méltó helyén kezelve ez a történelmi esemény”.

Moys a szervezõsdit eredetileg még egy másik egyesület, a mára megszûnt Börzsöny Akciócsoport nevében kezdte. Hogy a Dextramedia életében ez a téma mennyire központi, arra a cég által gyártott egyik mûsor egyik szereplõje utalt egy interjúban, ahol arról beszélt, hogyan került a tévébe: “Moys Zoltánt, a mûsor rendezõjét, valamint Kenyeres Oszkár szerkesztõt és szereplõt nagyjából tizenhét évvel ezelõtt ismertem meg, hiszen az általuk életre hívott és mûködtetett Börzsöny Akciócsoport révén szervezett teljesítménytúrákon jó néhány felvidékivel egyetemben vettem részt rendszeresen”.

Az egyszeri tévénézõ a Dextramédiát leginkább az általuk gyártott, a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró címû mûsorok által ismerheti; utóbbi például hiánypótló és szívmelengetõ, amúgy Prima Primissima-közönségdíjas mûsorsorozat a Kárpát-medence magyarlakta vidékeinek természetjárási lehetõségeibõl.

Az egyesület és a mûsor névegyezése nem véletlen: a Hazajáró Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévémûsor nézõibõl szeretne építkezni. Egészen pontosan úgy fogalmaznak: “az egyesület kezdeményezõi a Duna TV Hazajáró c. honismereti és turisztikai mûsorának rajongói”. Az elnökségben valamiért mégsem szerepel egy mezei tévénézõ sem; a dextramédiások – Kenyeres, Schödl, Moys – annál inkább.

Másképpen: az államnak eladott túrázós mûsor csinálói a közmédiának köszönhetõen elért nézõket a magyarországi túrázás családbarát ötletének örve alatt próbálják behúzni az egyletbe, az egyleten keresztül pedig a becsületnapos eszmekörbe.

A Hazajáró Egylet 2018 során mintegy 7 túrát és 79 közönségtalálkozót szervezett, 37 alkalommal pedig “rendhagyó földrajz- és történelemórákat” tarthattak iskolákban; ezzel összesen tizennyolcezer embert értek el. Tavaly a magyar média java részén végigfutott a Hazajáró Kupa ártalmatlannak tûnõ kezdeményezése: az egylet “hazánk varázslatos hegyvidékeinek” népszerûsítése céljából túrasorozatot indított, a résztvevõk oklevelet és díjat kapnak. A sorozatnak persze része a Kitörés-túra (és különbözõ vitatott megítélésû történelmi személyiségekrõl elnevezett túrák, így például a Horthy Miklós Emléktúra is).

Ennél is erõsebb árukapcsolás, hogy a szintén a Dextramedia által gyártott Hagyaték címû kulturális-hagyományõrzõ mûsor egy 2014-es adása konkrétan a kitörésrõl szól. A Youtube-ra feltett mûsor egyébként ma megtekinthetõ a Kitörés-túra saját honlapján is (a honlap domainje egyébként a Dextramédiához tartozik). Az adás cseppben a tengerként mutatja, hogy a Moys-féle csapat hogyan használja ki az állami tévés libling státuszát a saját agendája népszerûsítésére.

A mûsor eleve a becsületnap történelmietlen, és csak a szélsõjobbos térfélen népszerû értelmezését nyomatja. Ennek illusztrálására a következõkben néhány általunk párba állított idézet következik, a Hagyaték kitörés-adásának narrátorától, illetve a témát kutató történész, Ungváry Krisztián szövegeibõl.

Narrátor: A fegyverletétellel közel sem biztos, hogy megmenthették volna az életüket- de biztosan elveszítették volna a becsületüket.

Történész: Semmi okunk sincsen azt gondolni, hogy egy kitörés helyett kapituláló negyvenezres tömeg felét a szovjetek a helyszínen agyonverték volna. Ellenkezõleg.

Narrátor: És Buda védõi ugyanúgy döntöttek, ahogyan [Zrínyi és Szondi]: ha már mindenképp meg kell halni, katonához méltóan fegyverrel a kézben nézzenek a Végzet szemébe.

Történész: Mintha a katonák többsége bármilyen döntéshelyzet elé került volna és nem a csoportdinamika döntötte volna el az egyén sorsát.

Narrátor: Budapest védõinek elsõsorban valóban a tõlünk nyugatabbra lévõk lehetnek hálásak, hiszen, ha nincsenek azok a városok, mint Budapest, Breslau, vagy Königsberg, amelyek jelentõs szovjet erõket vonnak magukra, és kötnek le, akkor a szovjet csapatok nemcsak Berlinig jutnak el.

Történész: A fõváros ostromának idején az európai kontinens jelentõs részén már nem a nácik voltak az urak. Nyugaton a front a Rajnánál húzódott. Ebbõl adódóan Budapesten nem Európát, hanem csakis a náci birodalom még megmaradt részeit lehetett védeni.

Narrátor: Néhány óra alatt úgy nyelt el negyvenezer fiatal katonát a föld, mintha sosem léteztek volna.

Történész: Néhány nap alatt a kitörõk közül közel húszezren pusztultak el.

A mûsorban megszólaló két “szakértõ” közül az egyik nem más, mint a hadtörténésznek aposztrofált Kosaras Péter Ákos. Õ a hétköznapokban középiskolai történelemtanárként dolgozik, és a neve onna lehet ismerõs, hogy mintegy tíz éve kisebb botrány kerekedett ki abból, hogy állami iskola igazgatóhelyetteseként Waffen-SS egyenruhában pózolt internetre is kikerült képeken.

Kosaras erre akkor azt a tanulságos észrevételt tette, hogy olyan, rendõrségnek is bejelentett teljesítménytúrán örökítették meg, amelyen katonai hagyományõrzõk is részt vettek. Azt nem említette, hogy konkrétan melyik Waffen-SS egyenruhás teljesítménytúrán vett részt, de Magyarországon azért nincs túl sok ilyen.

A másik szakértõ az amúgy teljesen korrekt mondásokkal érkezett Számvéber Norbert, a Honvédelmi Minisztérium hadtörténeti intézetének munkatársa; õt elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy a magyar hadügy egyenruhás szaktörténészét azért rángatták a köztévé mûsorába, hogy némi hitelességet kölcsönözzön a történelemtudomány peremérõl származó nézeteknek.

Érdemes megjegyezni, hogy – noha a jelen téma szempontjából a kitörés témájának van jelentõsége – nem egyedi esetrõl van szó. Szintén 2014 során már kifogásolták a hagyaték adásait: a Népszabadság akkori megállapításai szerint az “irányzatos”, sajátos magyar történelmi mítoszokat építõ mûsoregységek közé tartozott a József Attiláról és Adyról, valamint a magyar csendõrség történetérõl szóló darab is; utóbbiban szakértõként szintén elõkerült Kosaras Péter.

Eleve nehezen érthetõ, hogy egy legalábbis vitatott történelmi eseményrõl azok az emberek gyárthatnak mûsort a köztévének, akik az adás tárgyát képezõ történésekkel kapcsolatban legtöbb vitát kiváltó megemlékezéseket szervezik, ráadásul úgy, hogy ezt az adás sehol sem említi. Még különösebb, hogy még szakértõi megszólalónak is becsempészhetnek egy kérdéses tudományos felkészültségû, viszont szintén elfogultnak sejthetõ valakit.

Itt érdemes kitérnünk a dextramediás csapat köztévés diadalmenetének egy útitársára, a szintén sajátos világlátású Siklósi Beatrixra. A lassan örökös közmédiás káderré váló, nemrégiben a Kossuth Rádió fejének megtett Siklósi világlátása ugyanis annyira sajátos, hogy kinevezése ellen rögtön vagy húsz zsidó szervezet tiltakozott, de korábban Erdõ Péter is levélben szólalt fel “antiszemita megjegyzései” ellen.

Siklósi egy filmjét még a Fidesz nyolc szûk esztendeje során, 2007-ben vágta meg és adta ki a Dextramedia (“az ávósok és a 2006-os rendõrterroristák közötti hasonlóságokat kitûnõen mutatja be” – méltatta a mûvet a kurucinfó). A kapcsolat megmaradt a fideszes hatalomátvétel után is: Siklósi egy 2012-es dokumentumfilmjében Schödl operatõrködött, míg a Dextramedia által gyártott legalább három mûsorszámban Siklósi mûködött közre fõszerkesztõként.

A régi tévés Siklósi némi üresjárat után éppen 2012-ben tért vissza a közmédiába, az MTVA elnökének kulturális fõtanácsadójaként, 2014-ben a kisebbségi és határon túli magyar mûsorok fõszerkesztõje, 2018 -ban pedig az M5 kulturális csatorna igazgatója.

Azt ugyan nem tudhatjuk biztosan, hogy a rendszeresen antiszemita botrányokba keveredõ Siklósi terelgette-e a közmédiás megrendeléseket a Kitörés-túra mögötti csapathoz kötõdõ tévés céghez, azt viszont igen, hogy 2017-ben az éppen elfoglalt Moys és Kenyeres nevében pont õ vette át a két férfi váci Pro Urbe díját.

Az is jópofa egybeesés, hogy tavaly ilyenkor bizonyos Trombitás Zoltán mûsorvezetõ éppen az akkor Siklósi alá tartozó M5 egyik mûsorában vette elõ a Kitörés-túra tájáról már ismert állítások kíséretében a témát, sõt, Trombitásnak véletlenül annyira egy húrra járt az agya a dextramédiásokkal, hogy neki is pont Zrínyi jutott eszébe a kitörésrõl.

Az meg már a legkülönösebb véletlen, hogy a mûsorban pont a Kitörés-túráról kezdett beszélni, mondván, hogy a program lényege a megemlékezés a „hõsökrõl (…) akik értünk és mindenkiért harcoltak”; hozzátéve: „sokan önmagában egy ilyen megemlékezést is bûnnek tartanak. Miért lenne ilyen veszélyes egy egyszerû teljesítménytúra?”

Hogy Moysék a tévén túl is mennyire beépültek az állami szférába, arról a Hazajáró Egylet alapításkori, 2015-ös elnökségi névsora tanúskodik. A már akkor is vezetõ szerepet vállaló Moys és Schödl mellett az anno gazdasági alelnöknek kinevezett Erdélyi Rudolf például azóta a külhoni magyar ügyekben pénzosztó állami szerv, a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezérigazgatója lett.

(A már ismeretes módon futott végig a magyar médián tavalyelõtt a hír, hogy a Hazajáró Egylet honismereti programot indít. A gyakorlatban az egyesület kárpát-medencei hálózatépítésrõl szóló indítórendezvényen a BGA vezetõjeként fellépõ Erdélyi arról beszélt, számukra “minden olyan program fontos, amely a magyar közösségeket építi”.)

Erdélyinél egy fokkal sejtelmesebb az egylet akkori elnöki fõpozícióját leakasztó Thuma Róbert feltûnése. A nyilvánosság elõtt gyakorlatilag ismeretlen Thuma teljesen atipikus karrierpályát leírva politikai színezettõl függetlenül minden kormány alatt évtizedeken át került szuperkényes, pénzkörnyéki pozíciókba.

Thuma 1996-2001 között a Pénzügyminisztériumban és az Államkincstárban dolgozott, 2002-tõl 2010-ig az unióspénz-osztásban kulcsszerepet kapó Nemzeti Programengedélyezõ Irodának fõigazgatója, késõbb igazgatója volt. Orbán újbóli eljövetelével fölfelé lépegetve elõbb az NGM kincstárért felelõs helyettes államtitkárának, majd az Államkincstár elnökének tették meg, innen elõbb az MNV, majd az NGM vezetõi tanácsadójának ejtették lejjebb.

Thumát 2014 elején mégis megtették a Szociális és Gyermekvédelmi Fõigazgatóság vezetõjének, de év végére kirakták: aztán 2015 közepén betették az ugyancsak homályos történetû, akkor frissen államosított Új Világ Nonprofit Kft. (korábbi, ismertebb nevén: Welt 2000) igazgatóságába, csak hogy pár hónap múlva innen is távozzon. Feltûnése, ahogy az életrajza is, nehezen értelmezhetõ.

Sarkadi Nagy Márton

Forrás: Átlátszó
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
A járvány ellenére is megrendezésre kerül az idei Kurultaj, amit 400 millióval támogatott a kormány
Nem akarod látni hányan adtak át egy felújított horgászlakot
Kistolmácson megújult a Zalaerdő erdei- és horgászlaka A negylábú faoszlopokra kifeszített nemzeti szín szalagot öten vágták át az átadási ünnepség keretében Név szerint (b-j): ...
  
3 milliárd forintért hordhatja a földet a Mészáros család
A Fejér-BÁL Zrt ajánlata volt a legkedvezőbb a feladatra Mészáros Lőrinc gyerekeinek építőipari cége újabb munkát nyert el a Tatabányán épülő kézilabda-csarnok körül, derül ki a ...
  
Nagy Alekosz: Ha valaki sztáralkat, akkor is a köztudatban marad, ha nem erőlködik
Alekosz most őszintén mesélt arról, hogyan élte meg a ValóVilágot Miért népszerű a ValóVilág? – Ez a valóságshow a magyar emberekre lett szabva A legfőbb ismertető jegyeink találhat...
  
Majka és Balázs élő adásban esett egymásnak
Ma reggel a Rádió 1 Balázsék című műsorának vendége volt Majoros Péter, alias Majka és az Apostol ülős arénakoncertjének apropóján beszélgettek a könnyűzene helyzetéről, állami ...
  
Gyurcsány Ferenc gyászol
Tragédia érte a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét: két hónappal ezelőtt, 86 évesen elhunyt Katus néni, Gyurcsány Ferenc (59) édesanyja Az idős asszony évek óta Alzheimer-kórral küzd...
  
Újabb magyar idősotthonban jelent meg a vírus
Jelenleg látogatási és felvételi tilalom van a Teveli úti intézményben Folyamatosan tesztelik a pápai Teveli úti idősotthon lakóit és dolgozóit, mivel az otthon egyik alkalmazottjának po...
  
Családi rendezvény volt: 36 fertőzött, 127 ember karanténban
Az ország másik felére is eljutott a koronavírus egy júliusi, Győr-Moson-Sopron megyei, zártkörű családi rendezvényről, számolt be az állami tévé a Nemzeti Népegészségügyi Központ...
  
Rotyis Bálint: A nemzeti konzultáció Európában egyedülálló ....
Az ellenzék csak próbálkozik, de nem tud hatékonyan fellépni a nemzeti konzultációval szemben – mondta Rotyis Bálint, a Médianéző Központ elemzője az M1-en Rotyis Bálint azt mondta, a ...
  
Súlyos beteg XVI. Benedek
Súlyosan megbetegedett XVI Benedek miután meglátogatta haldokló bátyját, közölte életrajzírója, Peter Seewald A 93 éves Joseph Ratzinger övsömörben szenved, erős fájdalmai vannak, han...
  
Balesetezett a honvédelmi minisztert szállító autó
Hétfő délelőtt egy teher- és egy haszongépjármű, valamint egy személygépkocsi balesetezett eddig tisztázatlan körülmények között az M7-es autópályán Siófok mellett A Somogy Megyei ...
  
Hivatalos: tarthatnak gólyatáborokat az egyetemek
Mivel a jogszabályok nem térnek ki a gólyatáborok szervezésére, ezért az intézmények saját hatáskörben dönthetnek annak megtartásáról, válaszolta a Belügyminisztérium az ATV Hírad...
  
Bajban Rogán-Gaál Cecília pénztárcája: Idén nem lesz Magyarország Szépe
Miután a nemzetközi járványhelyzet miatt a Miss World jogtulajdonosa 2021-re halasztotta a verseny döntőjét, elmarad a Magyarország Szépe is, olvasható az esemény Facebook-oldalán A Miss W...
  
Szigliget lemondott polgármestere: Bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek vagyunk
Bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a le...
  
154 millióért röpködött Szijjártó januártól júliusig a világban
Január és július 1. között 50 alkalommal ült fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamilyen repülőre, vagyis a 3 milliónál is több átlagárat figyelembe véve, 154 ...
  
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Csak tavaly rekordösszegért, 1,8 milliárd euró értékben szállított Németország fegyvereket és harci-katonai felszereléseket hazánknak, s ezzel Magyarország a németek az egyik legnagyob...
  
Emmi: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
A szoptatásbarát társadalom létrejöttének elősegítésére szeptember elején Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére....
  
Ujhelyi szerint Orbán Viktor hazudott
Csatlakozzon Magyarország az európai egészségügyi unióhoz, továbbá a kormány hozza nyilvánosságra a magyar egészségügyről készülő átfogó tanulmányt és vitassa azt meg szakmai sze...
  
Öngyilkos lett Bács-Kiskun megye volt főügyésze, aki a Simonka-ügyön és a Boldog-ügyön is dolgozott
Vasárnap hajnalban öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze – írta a HírKlikk. A hírt a Pesti Srácoknak és a kecskeméti hiros.hu-nak is megerősítették. Nán...
  
Elképesztő videó: 6 percig emberkedett, majd ki akarta tépni a kamerát és fenyegetőzött a BMW-s Székesfehérváron
Előre jeleznénk, hogy ezúttal egy olyan olvasói történetet, videót mutatunk be nektek, amit megnézve garantáltan felszökik a vérnyomásotok. Az esemény Székesfehérváron történt 30-á...
  
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Három ember szállt fel Hódmezővásárhelyen az egyik, Szegedre tartó vonatpótló buszra, akikről kiderült, hogy hatósági karanténban kellene lenniük A járművet azonnal körülvették a r...
  
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
A július 14-én elhunyt Bogdán Lászlóról, Cserdi polgármesteréről írt nekrológot a The Economist, brit hírmagazin. A Mese egy faluról című Bogdánról szóló megemlékezésben a The Ec...
  
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Három ember végleg elveszítette a látását azok közül, akiknek a szürkehályog-műtétjét a Budaörsi Egészségügyi Központban végezték el – tudta meg a Ripost Mint arról korábban be...
  
Gyilkos öngyilkosság Kelenföldön: Egy babakocsit toló anyukára zuhant rá János
Hátborzongató részleteket tudott meg a Blikk a pénteken, Kelenföldön történt felfoghatatlan tragédiáról. Mint ismeretes, a Hadak útján lévő egyik 14 emeletes társasház legfelső emel...
  
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Az erről szóló megállapodás a csütörtök éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg Már megszületett a két ország közti szerződés a kötött segélyhitelről, a nulla százalékos kamattal...
  
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
A pogányi reptérnél állították meg a rendőrök a migránsokat szállító személygépkocsit A rendőrök július 31-én 17 óra 55 perckor egy lengyel honosságú személyautót, illetve anna...
  
Pénzügyminiszter: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Megjelent 7,3 milliárd forintos keretösszeggel a hazai zöld gazdaság kapacitásainak fejlesztését támogató felhívás. A pályázatok 2020. augusztus 31-től nyújthatók be - tájékoztatta V...
  
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
A kelenföldi 15 emeletes panelházat most a csend és a gyász lengi körbe Mint korábban megírtuk, kiugrott egy férfi egy XI kerületi bérházból, s egy babakocsit toló anyára esett Mindkette...
  
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ell...
  
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
A lila-fehér klub elleni végrehajtást a bíróság 16,5 millió forint miatt rendelte el Információink szerint azonban a háttérben sokkal nagyobb összegekről van szó, melyek könnyen bedönt...
  
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
A cégközlönyben megjelent adatok szerint 6 milliárd euróval csökkenti az Audi Hungária Zrt az alaptőkéjét A társaság az okot nem részletezi, de a lépés meglepőnek tűnik Igaz, tavassza...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Állami támogatással épül a Kitörés-emléktúra!
Most szombaton (mint minden évben), tucatnyi kisebb-nagyobb rendezvénnyel emlékeznek országszerte a Budapest második világháborús ostromának legvégén a budai várban többszörös szovjet ostromgyûrûbe zárt német és magyar katonai csapattöredékek, valamint a hozzájuk csatlakozó félkatonai nyilas osztagok és civilek teljes katasztrófával végzõdött kitörési kísérletére. Az Átlátszó kutatása szerint kötésig gázol a magyar állam pénzében, médiájában és kapcsolati tõkéjében a becsületnapi Kitörés-emléktúra szervezõi-szellemi háttércsapata.

A megemlékezések java nem követi a témával foglalkozó sajnálatosan kevés történész nagyjából egybehangzó értelmezését, mert akkor a német parancsnok gyáva, katonailag értelmetlen döntése következtében elhulló vagy húszezer ember – oroszlánrészük német katona, a magyar honvédek ugyanis leginkább elszökdöstek, elbújtak a kitörés elõl – értelmetlen és tragikus halálát siratnák.

A jellemzõen szélsõjobbos gyökerû megemlékezések ehelyett Európa védelmérõl, magukat a “becsület” eszméjéért önszántukból feláldozó magyarokról és az õ német barátaikról szólnak.

A Kitörés-emléktúra az úgynevezett becsületnap szélsõjobbos történelmi értelmezését propagáló rendezvények sorában mára kétségtelenül a legeslegelsõ. Miközben a kombinált újnyilas-neonáci csoportosulások tavalyi közös megemlékezõ rendezvényén mintegy hatszázan vonultak hadoszlopban, az egyszerû sporteseménynek beállított emléktúrán már kétezerötszázan vettek részt.

Eközben viszont a Kitörés-emléktúra éppen azokra a toposzokra épül, amiket a témakör eminens kutatója, a Budapest ostromáról könyvet is írt Ungváry Krisztián egy újságcikkében hullarablásnak, az áldozatok meggyalázásának nevezett. Ungváry szerint a “teljesítménytúra vezetõi hazugságokat terjesztenek”, egy másik cikkében pedig az írta a Kitörés-túráról:

“oda jutottunk, hogy ma már nem csak neonáci szervezetek olvasata az, hogy [a konkrét történelmi események tekintetében] a ‘hõsies helytállás’ minõsített esetérõl van szó”

A Kitörés-túra szervezõi mégis sikeres csikicsukit látszanak játszani a magyar törvényekkel. Miközben a konkrét neonácik rendezvényén a szervezõk maguk tiltják katonai egyenruha viselését és a tiltott önkényuralmi jelképek, így a horogkereszt vagy a nyilaskereszt használatát, a túrázókra ez már nem tûnik érvényesnek.

“A különbözõ korabeli harcoló feleket megjelenítõ egyenruhákat bemutató céllal viselik az adott személyek! Az esetlegesen megjelenõ tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztõ szerepe van, politikai célja nincs!” – olvasható a Kitörés-túra honlapján.

Vagyis miközben a városban a minden évben feltûnõ antifasiszta ellentüntetõk, rendõrök és újságírók kergetõznek a törvénytisztelõ módon talpig feketébe öltözött újnyilasokkal, alig pár kilométerrel odébb, a budai hegyekben a Waffen-SS-egyenruhák fölött vígan lobog a Harmadik Birodalom horogkeresztes zászlaja. Az Index a túrának tavaly nekiinduló riportere legalábbis – fotóval kísérve – pontosan errõl számolt be. De horogkeresztes birodalmi zászlót, miegyebet a korábbi túrák fényképgalériáit átnézegetve bárki marékkal találhat.

(Az már bizonyára csak afféle easter egg, hogy a túra leghosszabb verzióját tizedjére teljesítõ sportemberek jutalma a “másodosztályú Vaskereszt pontos másolata”: amint azt minden világháborús hagyományõrzõ bizonyára tudja, korhû verziójában ennek a német kitüntetésnek a közepén egy, amúgy Magyarországon alapesetben törvényben tiltott önkényuralmi jelképnek minõsülõ, dombornyomott horogkereszt díszeleg).

Sokatmondó, hogy a rendõrség idén is az újnyilas megemlékezést próbálta betiltani: a Kitörés-túra leállítása fel sem merült. Azonban itt kevéssé állami vakságról, inkább szándékos, minden részletre kiterjedõ politikai félrenézésrõl lehet szó. Legalábbis erre a tanulságra jutottunk, amikor megkíséreltük feltérképezni a Kitörés-túra szervezõinek hátterét.

Az egyik fõszervezõ, Moys Zoltán rokoni kapcsolatai révén a Fidesz uralmi elitjéhez kötõdik. A szervezõ egyesület körül állami emberek, homályos figurák, állami százmilliók mozognak. Arról korábban több helyen is írtak, hogy a háttércsapat magját adó Moysék tévés cége jó évtizede pénzes közmédiás munkákat kap.

Arról viszont mindeddig nem szólt a fáma, hogy Moysék csapata az állami tévén sugárzott mûsorok jelentette országos ismertségét és pozícióit rendszerszerûen felhasználva építi a szervezõ egyesület bázisát, valamint a kitörés szélsõjobbos mítoszát is – márpedig a helyzet minden látszat szerint pontosan ez.

A leglátványosabb tény, amire bukkantunk, hogy a túra hivatalos szervezõje, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés-túrát elszámolta az állami támogatása javára. Másképpen: az egyesület maga állítja, hogy a túra az állami pénznek köszönhetõ. Az egyesület ugyanis mûködési támogatásként kapott az Emberi Erõforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amibõl arra az évre 630 ezer esett.

Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a “túrák” címszó alatt szerepel: “a 2018-as esztendõ elsõ túrája a szövetségesünkkel, a Váci Reménység Egyesület természetjáró szakosztályával közösen megrendezett Kitörés 60 Emlék- és teljesítménytúra volt, amelyen több mint 2500-an vettek részt.” A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de – tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés-emléktúra a Hazajáró Egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.

Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az EMMI mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intézõ Nemzeti Együttmûködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa mûködtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.

Noha nem ennyire látványos, de összefüggéseit tekintve tanulságosabb a Hazajáró Egylet kapcsolatrendszerét megkapargatni. Az egyesület három elnökségi tagja jelenleg Kenyeres Oszkár, Schödl Dávid és Moys Zoltán. Schödl és Moys egyaránt résztulajdonosai a Dextramedia Kft. nevû cégnek. A cég harmadik résztulajdonosának, Vándor Attilának szintén bõven van köze az egylethez: alapító, és korábbi felügyelõbizottsági tag. Kenyeres Oszkár, az egylet elnökségi tagja ötletgazda és szereplõ a cég által gyártott egyik mûsorban.

A Hazajáró Egylet a címén is osztozik a Dextramediával. A médiában utazó vállalkozás 2011 óta csak az MTVA-val mintegy 772 millió forint értékben szerzõdött, az elmúlt három évben pedig a tulajdonosok örömére összesen közel 100 millió forintos adózott eredményt produkált.

A Dextramedia csapata voltaképpen a jelenlegi formájában ismert Kitörés-túra legkorábbi ötletgazdai és szervezõi csoportját jelenti. Moys fõszervezõként arról nyilatkozott a Jobbikkal baráti, és a Dextramediához a domainjén keresztül kapcsolódó (errõl még késõbb) N1TV-nek, hogy “amikor az elsõ túrát szerveztük, akkor a résztvevõk létszáma volt annyi, mint most a rendezõk létszáma, talán ezzel elmondtam, hogy mennyire kinõtte magát a túra. Egy baráti társaságként kezdtük szervezni néhányan, mert úgy éreztük, hogy nincs méltó helyén kezelve ez a történelmi esemény”.

Moys a szervezõsdit eredetileg még egy másik egyesület, a mára megszûnt Börzsöny Akciócsoport nevében kezdte. Hogy a Dextramedia életében ez a téma mennyire központi, arra a cég által gyártott egyik mûsor egyik szereplõje utalt egy interjúban, ahol arról beszélt, hogyan került a tévébe: “Moys Zoltánt, a mûsor rendezõjét, valamint Kenyeres Oszkár szerkesztõt és szereplõt nagyjából tizenhét évvel ezelõtt ismertem meg, hiszen az általuk életre hívott és mûködtetett Börzsöny Akciócsoport révén szervezett teljesítménytúrákon jó néhány felvidékivel egyetemben vettem részt rendszeresen”.

Az egyszeri tévénézõ a Dextramédiát leginkább az általuk gyártott, a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró címû mûsorok által ismerheti; utóbbi például hiánypótló és szívmelengetõ, amúgy Prima Primissima-közönségdíjas mûsorsorozat a Kárpát-medence magyarlakta vidékeinek természetjárási lehetõségeibõl.

Az egyesület és a mûsor névegyezése nem véletlen: a Hazajáró Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévémûsor nézõibõl szeretne építkezni. Egészen pontosan úgy fogalmaznak: “az egyesület kezdeményezõi a Duna TV Hazajáró c. honismereti és turisztikai mûsorának rajongói”. Az elnökségben valamiért mégsem szerepel egy mezei tévénézõ sem; a dextramédiások – Kenyeres, Schödl, Moys – annál inkább.

Másképpen: az államnak eladott túrázós mûsor csinálói a közmédiának köszönhetõen elért nézõket a magyarországi túrázás családbarát ötletének örve alatt próbálják behúzni az egyletbe, az egyleten keresztül pedig a becsületnapos eszmekörbe.

A Hazajáró Egylet 2018 során mintegy 7 túrát és 79 közönségtalálkozót szervezett, 37 alkalommal pedig “rendhagyó földrajz- és történelemórákat” tarthattak iskolákban; ezzel összesen tizennyolcezer embert értek el. Tavaly a magyar média java részén végigfutott a Hazajáró Kupa ártalmatlannak tûnõ kezdeményezése: az egylet “hazánk varázslatos hegyvidékeinek” népszerûsítése céljából túrasorozatot indított, a résztvevõk oklevelet és díjat kapnak. A sorozatnak persze része a Kitörés-túra (és különbözõ vitatott megítélésû történelmi személyiségekrõl elnevezett túrák, így például a Horthy Miklós Emléktúra is).

Ennél is erõsebb árukapcsolás, hogy a szintén a Dextramedia által gyártott Hagyaték címû kulturális-hagyományõrzõ mûsor egy 2014-es adása konkrétan a kitörésrõl szól. A Youtube-ra feltett mûsor egyébként ma megtekinthetõ a Kitörés-túra saját honlapján is (a honlap domainje egyébként a Dextramédiához tartozik). Az adás cseppben a tengerként mutatja, hogy a Moys-féle csapat hogyan használja ki az állami tévés libling státuszát a saját agendája népszerûsítésére.

A mûsor eleve a becsületnap történelmietlen, és csak a szélsõjobbos térfélen népszerû értelmezését nyomatja. Ennek illusztrálására a következõkben néhány általunk párba állított idézet következik, a Hagyaték kitörés-adásának narrátorától, illetve a témát kutató történész, Ungváry Krisztián szövegeibõl.

Narrátor: A fegyverletétellel közel sem biztos, hogy megmenthették volna az életüket- de biztosan elveszítették volna a becsületüket.

Történész: Semmi okunk sincsen azt gondolni, hogy egy kitörés helyett kapituláló negyvenezres tömeg felét a szovjetek a helyszínen agyonverték volna. Ellenkezõleg.

Narrátor: És Buda védõi ugyanúgy döntöttek, ahogyan [Zrínyi és Szondi]: ha már mindenképp meg kell halni, katonához méltóan fegyverrel a kézben nézzenek a Végzet szemébe.

Történész: Mintha a katonák többsége bármilyen döntéshelyzet elé került volna és nem a csoportdinamika döntötte volna el az egyén sorsát.

Narrátor: Budapest védõinek elsõsorban valóban a tõlünk nyugatabbra lévõk lehetnek hálásak, hiszen, ha nincsenek azok a városok, mint Budapest, Breslau, vagy Königsberg, amelyek jelentõs szovjet erõket vonnak magukra, és kötnek le, akkor a szovjet csapatok nemcsak Berlinig jutnak el.

Történész: A fõváros ostromának idején az európai kontinens jelentõs részén már nem a nácik voltak az urak. Nyugaton a front a Rajnánál húzódott. Ebbõl adódóan Budapesten nem Európát, hanem csakis a náci birodalom még megmaradt részeit lehetett védeni.

Narrátor: Néhány óra alatt úgy nyelt el negyvenezer fiatal katonát a föld, mintha sosem léteztek volna.

Történész: Néhány nap alatt a kitörõk közül közel húszezren pusztultak el.

A mûsorban megszólaló két “szakértõ” közül az egyik nem más, mint a hadtörténésznek aposztrofált Kosaras Péter Ákos. Õ a hétköznapokban középiskolai történelemtanárként dolgozik, és a neve onna lehet ismerõs, hogy mintegy tíz éve kisebb botrány kerekedett ki abból, hogy állami iskola igazgatóhelyetteseként Waffen-SS egyenruhában pózolt internetre is kikerült képeken.

Kosaras erre akkor azt a tanulságos észrevételt tette, hogy olyan, rendõrségnek is bejelentett teljesítménytúrán örökítették meg, amelyen katonai hagyományõrzõk is részt vettek. Azt nem említette, hogy konkrétan melyik Waffen-SS egyenruhás teljesítménytúrán vett részt, de Magyarországon azért nincs túl sok ilyen.

A másik szakértõ az amúgy teljesen korrekt mondásokkal érkezett Számvéber Norbert, a Honvédelmi Minisztérium hadtörténeti intézetének munkatársa; õt elnézve nehéz nem arra gondolni, hogy a magyar hadügy egyenruhás szaktörténészét azért rángatták a köztévé mûsorába, hogy némi hitelességet kölcsönözzön a történelemtudomány peremérõl származó nézeteknek.

Érdemes megjegyezni, hogy – noha a jelen téma szempontjából a kitörés témájának van jelentõsége – nem egyedi esetrõl van szó. Szintén 2014 során már kifogásolták a hagyaték adásait: a Népszabadság akkori megállapításai szerint az “irányzatos”, sajátos magyar történelmi mítoszokat építõ mûsoregységek közé tartozott a József Attiláról és Adyról, valamint a magyar csendõrség történetérõl szóló darab is; utóbbiban szakértõként szintén elõkerült Kosaras Péter.

Eleve nehezen érthetõ, hogy egy legalábbis vitatott történelmi eseményrõl azok az emberek gyárthatnak mûsort a köztévének, akik az adás tárgyát képezõ történésekkel kapcsolatban legtöbb vitát kiváltó megemlékezéseket szervezik, ráadásul úgy, hogy ezt az adás sehol sem említi. Még különösebb, hogy még szakértõi megszólalónak is becsempészhetnek egy kérdéses tudományos felkészültségû, viszont szintén elfogultnak sejthetõ valakit.

Itt érdemes kitérnünk a dextramediás csapat köztévés diadalmenetének egy útitársára, a szintén sajátos világlátású Siklósi Beatrixra. A lassan örökös közmédiás káderré váló, nemrégiben a Kossuth Rádió fejének megtett Siklósi világlátása ugyanis annyira sajátos, hogy kinevezése ellen rögtön vagy húsz zsidó szervezet tiltakozott, de korábban Erdõ Péter is levélben szólalt fel “antiszemita megjegyzései” ellen.

Siklósi egy filmjét még a Fidesz nyolc szûk esztendeje során, 2007-ben vágta meg és adta ki a Dextramedia (“az ávósok és a 2006-os rendõrterroristák közötti hasonlóságokat kitûnõen mutatja be” – méltatta a mûvet a kurucinfó). A kapcsolat megmaradt a fideszes hatalomátvétel után is: Siklósi egy 2012-es dokumentumfilmjében Schödl operatõrködött, míg a Dextramedia által gyártott legalább három mûsorszámban Siklósi mûködött közre fõszerkesztõként.

A régi tévés Siklósi némi üresjárat után éppen 2012-ben tért vissza a közmédiába, az MTVA elnökének kulturális fõtanácsadójaként, 2014-ben a kisebbségi és határon túli magyar mûsorok fõszerkesztõje, 2018 -ban pedig az M5 kulturális csatorna igazgatója.

Azt ugyan nem tudhatjuk biztosan, hogy a rendszeresen antiszemita botrányokba keveredõ Siklósi terelgette-e a közmédiás megrendeléseket a Kitörés-túra mögötti csapathoz kötõdõ tévés céghez, azt viszont igen, hogy 2017-ben az éppen elfoglalt Moys és Kenyeres nevében pont õ vette át a két férfi váci Pro Urbe díját.

Az is jópofa egybeesés, hogy tavaly ilyenkor bizonyos Trombitás Zoltán mûsorvezetõ éppen az akkor Siklósi alá tartozó M5 egyik mûsorában vette elõ a Kitörés-túra tájáról már ismert állítások kíséretében a témát, sõt, Trombitásnak véletlenül annyira egy húrra járt az agya a dextramédiásokkal, hogy neki is pont Zrínyi jutott eszébe a kitörésrõl.

Az meg már a legkülönösebb véletlen, hogy a mûsorban pont a Kitörés-túráról kezdett beszélni, mondván, hogy a program lényege a megemlékezés a „hõsökrõl (…) akik értünk és mindenkiért harcoltak”; hozzátéve: „sokan önmagában egy ilyen megemlékezést is bûnnek tartanak. Miért lenne ilyen veszélyes egy egyszerû teljesítménytúra?”

Hogy Moysék a tévén túl is mennyire beépültek az állami szférába, arról a Hazajáró Egylet alapításkori, 2015-ös elnökségi névsora tanúskodik. A már akkor is vezetõ szerepet vállaló Moys és Schödl mellett az anno gazdasági alelnöknek kinevezett Erdélyi Rudolf például azóta a külhoni magyar ügyekben pénzosztó állami szerv, a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezérigazgatója lett.

(A már ismeretes módon futott végig a magyar médián tavalyelõtt a hír, hogy a Hazajáró Egylet honismereti programot indít. A gyakorlatban az egyesület kárpát-medencei hálózatépítésrõl szóló indítórendezvényen a BGA vezetõjeként fellépõ Erdélyi arról beszélt, számukra “minden olyan program fontos, amely a magyar közösségeket építi”.)

Erdélyinél egy fokkal sejtelmesebb az egylet akkori elnöki fõpozícióját leakasztó Thuma Róbert feltûnése. A nyilvánosság elõtt gyakorlatilag ismeretlen Thuma teljesen atipikus karrierpályát leírva politikai színezettõl függetlenül minden kormány alatt évtizedeken át került szuperkényes, pénzkörnyéki pozíciókba.

Thuma 1996-2001 között a Pénzügyminisztériumban és az Államkincstárban dolgozott, 2002-tõl 2010-ig az unióspénz-osztásban kulcsszerepet kapó Nemzeti Programengedélyezõ Irodának fõigazgatója, késõbb igazgatója volt. Orbán újbóli eljövetelével fölfelé lépegetve elõbb az NGM kincstárért felelõs helyettes államtitkárának, majd az Államkincstár elnökének tették meg, innen elõbb az MNV, majd az NGM vezetõi tanácsadójának ejtették lejjebb.

Thumát 2014 elején mégis megtették a Szociális és Gyermekvédelmi Fõigazgatóság vezetõjének, de év végére kirakták: aztán 2015 közepén betették az ugyancsak homályos történetû, akkor frissen államosított Új Világ Nonprofit Kft. (korábbi, ismertebb nevén: Welt 2000) igazgatóságába, csak hogy pár hónap múlva innen is távozzon. Feltûnése, ahogy az életrajza is, nehezen értelmezhetõ.

Sarkadi Nagy Márton

Forrás: Átlátszó
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
A járvány ellenére is megrendezésre kerül az idei Kurultaj, amit 400 millióval támogatott a kormány
Egymilliárdot kerestek Tiborczék de hogy mivel.....!!!
Nem akarod látni hányan adtak át egy felújított horgászlakot
3 milliárd forintért hordhatja a földet a Mészáros család
Nagy Alekosz: Ha valaki sztáralkat, akkor is a köztudatban marad, ha nem erőlködik
Majka és Balázs élő adásban esett egymásnak
Gyurcsány Ferenc gyászol
Újabb magyar idősotthonban jelent meg a vírus
Családi rendezvény volt: 36 fertőzött, 127 ember karanténban
Rotyis Bálint: A nemzeti konzultáció Európában egyedülálló ....
Súlyos beteg XVI. Benedek
Balesetezett a honvédelmi minisztert szállító autó
Hivatalos: tarthatnak gólyatáborokat az egyetemek
Bajban Rogán-Gaál Cecília pénztárcája: Idén nem lesz Magyarország Szépe
Szigliget lemondott polgármestere: Bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek vagyunk
154 millióért röpködött Szijjártó januártól júliusig a világban
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Emmi: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
Ujhelyi szerint Orbán Viktor hazudott
Öngyilkos lett Bács-Kiskun megye volt főügyésze, aki a Simonka-ügyön és a Boldog-ügyön is dolgozott
Elképesztő videó: 6 percig emberkedett, majd ki akarta tépni a kamerát és fenyegetőzött a BMW-s Székesfehérváron
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Gyilkos öngyilkosság Kelenföldön: Egy babakocsit toló anyukára zuhant rá János
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
Pénzügyminiszter: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
Csak annyira futja a nyugdíjból idén, mint 2010-ben
A járvány ellenére is megrendezésre kerül az idei Kurultaj, amit 400 millióval támogatott a kormány
Orbán Viktor nem ért egyet Matolcsy Györggyel - színjáték vagy botrány?
Ukrajna a vörös zónába sorolta Magyarországot
Mindig megjelenik itt valaki, aki el akarja venni a Balaton-partot
Kalifornia lángol: ezreket kellett evakuálni
A magyarok közel kétharmada még mindig uniópárti
Magyar polgármester: Bizonyos vállalkozókkal szemben védtelenek vagyunk
Valami történik: Orbán 5 milliárddal bővíti a közmunka keretét
Reagált az Index-ügyre Gulyás: Miért ne történhetne meg?
Gyakorlatilag beismerte, hogy megvezették Orbán Viktort
Kiskorúakat futtattak - lecsapott rájuk a magyar rendőrség
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum