UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
Stumpf István:: a többség inkább kormányváltást akar! 
Vészcsengõ a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

– Ha már Pozsgay: hogyan vélekedett a négyigenes népszavazásról?

– Ezek álságos kérdések voltak, egyetlen valós cél volt, Pozsgay kiütése, hogy ne lehessen köztársasági elnök. Nagyon jó viszonyban voltam vele, sokra tartottam õt, mint nemzeti politikust, és úgy gondoltam, az MSZP reformerõi közül õ az a karizmatikus ember, akinek egy modern többpártrendszerben is van szerepe. Tudtam, hogy a Fidesz és az SZDSZ nem szeretné, ha úgynevezett posztkommunista elsõ köztársasági elnöke lenne Magyarországnak. Ennek nem örültem, de érdemi vita errõl soha nem folyt közöttünk, csak egyszerûen méltatlannak tartottam a helyzetet, azok után, amit Pozsgay a nyolcvanas években részben a magyar civil társadalom, részben a rendszerváltoztatás szellemi elõkészítésének a fedezése, illetve segítése során tett, hogy a HNF egyfajta védõernyõt biztosított a civil szervezeteknek. Úgy érzem, az SZDSZ a négyigenes népszavazásnak köszönheti országos megszületését. Ha nem lett volna ez a népszavazás, és a „radiszadi” nem tudott volna vidéken aktivizálódni, akkor az SZDSZ valószínûleg nem ért volna el ilyen jó eredményt az elsõ szabad választáson.

– Egy ideig Ön MISZOT-elnök is volt.

– Néhányan a Hazafias Népfront ifjúsági tagozatában rábeszéltek, hogy szervezzük meg a MISZOT-ot, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa nevû ernyõszervezetet, 33 tagszervezettel, és hogy vállaljam el a MISZOT elnökségét, mert ha nem én vállalom el, akkor a KISZ-esek foglalják el. Egy évig voltam ennek az Európa Tanács normái szerint megalapított szervezetnek az elnöke. Utána visszamentem az egyetemre, a kutató intézetbe. Késõbb aztán, 1998-ban vállaltam el Orbán Viktor felkérésére a kancelláriaminiszterséget.

– A köztes idõben milyen kapcsolatban volt a Fidesszel?

– Az Antall- és a Boross-kormány alatt nem volt kapcsolatunk. Aztán 1994-ben elvesztették a választásokat, alig jutottak be a parlamentbe a székházbotrány miatt. Akkor szolidaritásból elmentem a Lendvay utcába, és azután alakult ki közelebbi kapcsolat. Kilencvenkettõben én a Harvardon voltam ösztöndíjjal, azzal a céllal, hogy az amerikai tapasztalatokkal összemérjük a Századvég Politikai Iskola modelljét. Hazatértem, és megcsináltuk az elsõ olyan gyakorlatorientált politológiaképzést, ami Magyarországon még nem volt. Aztán az iskola mellé felfejlesztettük a kiadót, és felépítettünk egy kutató intézetet is, amely - fõleg a TÁRKI-val együtt - 1996-tól választáskutatási projektet kezdett.

– Ez volt az, ami felkeltette a Fidesz érdeklõdését?

– Nem. Hanem az, hogy az 1985-ös szarvasi nyári szakkollégiumi találkozónak az évfordulójára Chikán Attila Lakitelken szakkollégiumi találkozót szervezett. Ott sétáltunk a Tisza-parton, és kérdeztem Orbán Viktortól, hogy készülve a választásokra, van-e neki elképzelése, a választások megnyerése esetén milyen lesz a kormányzati szerkezet. Hát, nem nagyon. István, itt a lehetõség, csináljátok meg - mondta. És akkor elindítottunk a Kormányzás 2000 kutatási programot, amelyben megpróbáltuk feltérképezni az Antall-kormány tapasztalatait. Készítettem vagy húsz interjút az Antall-kormány egykori tagjaival, meg azokkal, akik az Antall-kormányra ráláttak. Átvilágítottuk a Horn-kormány mûködését, és kidolgoztunk egy kancellária típusú kormányzati modellt. És Orbán Viktor ennek alapján hívott be a kormányba, mint kancelláriaminisztert.

– Mire szegõdött, amikor kormányzati szerepet vállalt?

– Arra, hogy segítsem azt a politikai generációt, amelynek a felnevelésében, kinevelésében, szocializációjában személyesen is részt vettem. Volt, aki a Fideszt három jelzõvel írta le: liberális, radikális és anarchista párt. És amikor Kövér Lászlót megkérdezték, hogy miért volt liberális, azt válaszolta, azért, mert az állt a legmesszebb a kommunistáktól. Ezután nagyon érdekes, szerintem természetes fejlõdésen ment keresztül a Fidesz. Sokan vádolják köpönyegforgatással, de nem, valójában módszeresen belenõtt abba a szerepbe, amelyben most van: keresztény konzervatív párt, nemzeti elkötelezettséggel.

– Úgy látta, hogy 98-ra gyakorlatias párt lett a Fidesz?

– Akkorra nyolc év politikai tapasztalat volt már mögöttük. Megtapasztalták a hegycsúcson lét, a csillogás és siker élményét, amikor 1992-93 fordulóján 40 százaléknál nagyobb népszerûsége volt a pártnak, mögöttük állt a liberális szakértõi értelmiség színe-java. Megtanulták a parlamenti politizálást, sokkal jobban egyébként, mint az SZDSZ. Aztán azt is megtapasztalták, hogyan lehet hatalmasat zuhanni. A jobboldal 1994-ben összecsuklott. Orbán azzal kritizálta az MDF-et és a jobboldali konzervatív koalíciót, hogy négy év alatt nem sikerült semmi maradandót felépíteniük, se intézményekben, se politikai formációkban, se vállalkozói körben. Késõbb meghirdette a polgári Magyarország programját, amely a jobboldali konzervatív térfélnek az elfoglalását jelentette. A Fidesz generációs gerillapártból szép lassan a néppárttá válás útjára lépett.

– Mi volt a 98-as választásokra való felkészülés módszere egy ilyen, éppen átlényegülõben levõ pártnál?

– Mûködött egy úgynevezett bölcsek tanácsa, amely rendszeresen találkozott a Fidesz meghatározó vezetõivel, informális jelleggel, a Szent Orbán pincében a Gundel alatt. Ezeket az estéket német liberális Naumann alapítvány finanszírozta, aminek a magyarországi részlegét Prõhle Gergely vezette. Nagyon jó viták voltak Andorka Rudolffal, Martonyi Jánossal, Matolcsy Györggyel, Solymosi Frigyessel, másokkal. Nem dõlt ott el semmi, de hatással volt a jelen lévõ négy-öt meghatározó fideszes vezetõre. Szisztematikus felkészülés folyt a választásokra. A Fidesz politikai víziója a polgári kormányzás volt, a polgári Magyarország megteremtésének a céljával. Olyan alapelemeken nyugodott, mint a határváltoztatás nélküli nemzetegyesítés gondolata, a magyar középosztály megerõsítése, az ország mozgásterének a növelése és a vidéki Magyarország felemelése. Ezzel teljes mértékben azonosulni tudtam.

– Kormányra kerülve aztán kialakították az úgynevezett kancelláriarendszert.

– A kormányzás lényege az volt, hogy nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya. Világossá tettük az informális és a formális találkozókon is a miniszterek elõtt, hogy az õ dolguk a kormány stratégiai prioritásainak a minisztériumon belül történõ érvényesítése. Õk nem a minisztériumuk lobbistái a kormányban. Ezt jelentette a politikai kormányzás. Én vezettem a kancelláriát, erõs referatúrával, kormányzati kommunikációs központtal, stratégiai elemzõ központtal, többszörös egyeztetési folyamatokkal. Amikor háromhetes ülésezésre átállt a parlament, az nem úgy mûködött, hogy kitaláltunk valamit a hét elején, és abból a következõ héten már törvény is lett. Ha elindítottunk egy törvényt, mintegy két hónapba telt az elfogadtatása. Mindannyian tapasztalatlanok voltunk a kormányzásban. Orbán Viktor 35 éves volt, én 41. Orbán nagy tekintélyû professzorokat és tudósokat emelt be a kormányba, hogy valamelyest ellensúlyozza a fiatal fideszes vezetõk tapasztalatlanságát.

– Mint említette, Orbán panaszkodott, hogy az MDF nem alakított ki a kormány körül vállalkozói kört.

– Nemzeti tõkésosztályt, 8-10 olyan nagyvállalkozóval, aki késõbb a magyar nemzetgazdaságban fontos szerepet játszhat. Régi álma, hogy ezt megteremtse állami segítséggel. Ha körbe nézünk, a szlovákoknál, cseheknél, lengyeleknél is lényegesen nagyobb tõkével rendelkezõ vállalkozók vannak. Ehhez képest Magyarország le van maradva.

– De más országokban nem a kormányfõ falubelije a leggazdagabb vállalkozó.

– Ez igaz. Mindenesetre Orbánnak az a célja, hogy jöjjön létre olyan hazai érdekeltségi háló, amely ennek a rendszernek a jövõjében érdekelt. Más egyéb technikák is ezt szolgálják: például az, hogy a szuper-államkötvényekkel tulajdonképpen a lakosság kezébe adod az ország adósságát. Ez is igen érdekes érdekeltségi háló: Azt szolgálja, hogy ne csupán a külföldi hitelezõktõl függjön a rendszer.

– Az Orbán által alkalmazott módszert széles körben egyszerûen korrupciónak tekintik. Korrupciós vádak egyébként már az elsõ Orbán-kormánnyal szemben is megfogalmazódtak.

– Minden kormány körül megjelennek korrupciós vádak. Én tudom a saját tevékenységemért a felelõsséget vállalni. Simicska Lajossal, akivel egyébként jó viszonyban voltam, súlyos konfliktusokba keveredtem, többször fenyegetett meg azzal, hogy el fog takarítani, mert néhány dolgot egyszerûen nem voltam hajlandó megtenni, például törvényhozási kérdésekben. Amikor egyébként Torgyán József betette a menyét, Torgyán Beatrixet a Malév igazgatóságába, én ezt egy rádiónyilatkozatban helytelenítettem mondván, nem jó, ha családi hûbérbirtokká válnak az állami cégek. Kövér Lászlót megkérdezték egy esti tévémûsorban, mit szól a kancelláriaminiszter kijelentéséhez, mire õ azt mondta, hogy az Stumpf miniszter úr írói munkásságának a része. Nem akart koalíciós feszültséget a dologból.

– A tõkésosztály elõállítása mellett Orbán középosztályt is akar úgymond építeni.

– Ezt szolgálta a személyi adó csökkentése, a családosok, a kis- és középvállalkozások támogatása, a lakásépítési program, amire azt szokták mondani liberális barátaim, hogy csak a magas keresetûeknek jelentett plusz hozzájárulást. Az elején valószínûleg így volt, de úgy gondolom, hogy miután évek óta növekszik a gazdaság, jelentõs mértékben nõnek a reálbérek is, ez most már a középosztály számára is elõnyökkel jár. Az elmúlt kilenc évben nem a társadalom szerkezetátalakításával foglalkoztam. Most próbálom felvenni a szálat, olvasom a TÁRKI és mások elemzéseit arról, hogy az elmúlt idõszakban milyen fejlemények mentek végbe. Orbán olyan társadalom- és gazdaságpolitikát folytat, amelyik a középrétegek megerõsítésére, a konfliktusos leszakadó rétegek és a nyugdíjasok konszolidálására irányul. Olyan helyzetet teremtett, hogy a társadalom jelentõs többsége szociális értelemben ma nem akar kormányváltást. Lehet, hogy morális értelemben igen, illetve van egy érzelmi töltetû lázadás. Az önkormányzati választásokon elért ellenzéki sikereket ilyen érzelmi tiltakozásnak tudom be. Az biztos, hogy ha az érzelmi mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, akkor ez komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

– Orbán második hatalomra kerülése után már nem a kormányban kapott szerepet, hanem alkotmánybíró lett. Verte-e az asztalt, amikor látta, hogy megnyirbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét?

– Egy alkotmánybíró nem veri az asztalt, hanem védi az Alaptörvényt.

– De van egy informális kapcsolatrendszere.

– Aki közjogi méltóság, alkotmánybíró, nem épít informális kapcsolatrendszert. Nem az ó dolga annak mûködtetése, hanem az elnöké. De valóban, sokan úgy gondolták, hogy odamegy a Stumpf, és akkor Orbán embereként maga alá gyûri az Alkotmánybíróságot. Én azért mentem oda, hogy érvényesítsem a véleményemet az alkotmányos alapértékeket illetõen. El is mondtam, hogy akár a kétharmaddal szemben is megpróbálom képviselni ezeket az értékeket. Már az elején néhány markáns különvéleményem láttán ki is derült, nem tetszik a fiúknak, ahogyan én gondolkodom, és hogy nem akceptálom kellõképpen a kormányzati szempontokat, pedig már eltöltöttem négy évet a kormányban. De éppen ezért úgy gondoltam, még inkább rajtam a felelõsség, figyelmeztetnem kell azokra a határokra a kormányt, amelyeket nem szabad átlépni.

– Például melyekre?

– A visszamenõleges hatályú adóztatás szétver mindent. Mert mi van, ha jön egy másik, nem a Fidesszel szimpatizáló csapat, és teljesen átírja visszamenõleges hatállyal a törvényeket, akkor mit mond az Alkotmánybíróság, ha egy másik esetben azt mondta, hogy a visszamenõleges hatály teljesen rendben van, nem sérti a jogállamiság követelményeit? Ugyanez volt az átmeneti rendelkezésekkel, amiket hatályon kívül helyeztünk, mondván, nem lehet fellazítani az alaptörvényt mindenféle salátatörvényekkel, mert akkor elveszíti a legfontosabb szerepét, az alkotmányos zsinórmérték funkcióját. Ezt sem sikerült megértetni, ezt is személyes támadásnak gondolták. Ugyanez vonatkozik a választási regisztrációra, vagy az egyházi törvényekre.

– Hol tart Orbán Viktor az autoriter rendszer kiépítésében? Van még visszaút?

– Nem szeretem ezeket a jelzõs szerkezeteket, hogy illiberális demokrácia, autoriter rendszer, mert sokszor inkább elfedi, semmint megragadja a lényeget. Van tudatos szándék a politikai rendszer átalakítására, de azt gondolom, ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolni a demokrácia fundamentumait. Mert ha azt teszi, akkor azzal kell számolnia, hogy mindenféle szabály nélkül õvele szemben is ugyanígy fognak fellépni. Én nem adom fel a reményt, hogy ezeket a dolgokat meg lehet beszélni. Szerintem még nem jutottunk el a demokrácia szabályainak a megsértésében addig a pontig, ahonnan már nincs visszatérés. Lehet konszolidálni a helyzetet, vagy lehet számos dologban megállapodásokat kötni, de biztos vagyok abban, hogy ha erre nem hajlandó a kormányzat, akkor azzal kell számolnia, ami az önkormányzati választásokon is történt.

– Akar-e a kormányfõ bármit konszolidálni? Neki a harc a lételeme.

– Igen, de Orbán Viktor is öregszik, szerintem õ sem bírja már futballistaként sem a támadó középpályás játékot, el is tud fáradni benne. Meg kell nézni, az emberek többsége érdekelt-e abban, hogy a kialakult helyzet konszolidálódjon. Az igaz, hogy Orbán természete a háború, a harc, abban érzi igazán jól magát, és a képességeit is akkor tudja igazán jól mozgósítani. De nem lehet végtelenségig háborúban és harcban élni. Azok az emberek, akik a politikát nem háborúként és harcként, hanem konfliktusmegoldásként és a nemzeti érdekek érvényesítésének a terepeként fogják fel, azok joggal várják azt, hogy konszolidálják számos fontos stratégiai lépésnek az eredményeit, amiket meglépett ez a kormány az elmúlt kilenc év alatt.

– Az önkormányzati választás kimenetele egyedi eset, vagy inkább figyelmeztetés volt?

– Nagyon fontos figyelmeztetõ vészcsengõ volt a kormányzatnak arra vonatkozóan, hogy jelentõs számban vannak olyan emberek, és nem csak Budapesten, hanem még tíz nagyvárosban is, akik elégedetlenek valami miatt azzal a teljesítménnyel – és ez nem feltétlenül kormányzati teljesítmény -, valamint azzal a magatartással, amit a Fidesz vezetõi képviseltek helyi szinten. Érzek morális értelemben véve kormányváltó hangulatot, érzek ilyet a fiatalság körében. Ha a Fidesz nem veszi komolyan ezt a figyelmeztetést, akkor nehéz helyzetbe kerülhet, abban az esetben, ha rosszabbodik az ország gazdasági pozíciója, és egyre nagyobb rétegek kerülnek szociálisan komoly válságszituációba. Hogy vannak-e olyan társadalmi rétegek, amelyeknek már nincs mit veszíteniük, és az õ érdekérvényesítõ képességüket a politikai szereplõk meg is tudják jeleníteni, ez a helyzet szerintem nem állt elõ.

– És a Fideszbõl való kiábrándulás mekkora mértékû?

– A közvélemény-kutatsok szerint jól állnak, de komoly elégedetlenséget érzékelek a konzervatív értelmiség egy részében, mondván, nagyon erõsen háttérbe szorultak korábban fontosnak tartott értékek, a Fidesz helyi vezetõi közül pedig sokan se mértéket, se mércét nem ismernek. És sokak számára a polgári Magyarország, a polgári kormányzás nem politikai termék volt, hanem olyan célkitûzés, ami - a nemzeti érzésekkel összekapcsolva, keresztény értékeket vallva - Magyarország egyik fundamentális alapkövét kellett volna, hogy jelentse.

– Az a rendszer, amit Orbán épít a liberális demokrácia helyett, az még egyáltalán visszavonható?

– Nagyon közelinek érzem azt a pontot, ahonnan már nagyon nehéz a rendszert lebontani, átalakítani, más rendszert mûködtetni. Korábban mindig az volt a várakozás, hogy majd az EU leváltja Orbánt, nem fogja megengedni, hogy ez történjen egy tagállamban. Közben Orbán kibõvítette a nemzetközi mozgásterét. A Fidesz igen komoly mértékben beágyazódott a magyar társadalomba, magas támogatottsága azzal is összefüggésben van, hogy nincs alternatív jövõkép. Amit Orbán Viktor most jövõképként kínál a társadalom számára, az a kormányzás összes negatívumával együtt még mindig elfogadhatóbb, mint az, amit nem kínált fel egyelõre senki, meg amit most próbálgat az ellenzék.

– Vannak-e valós sikerlehetõségei az ellenzéki önkormányzatoknak?

– Gúzsba kötve kell táncolni. A kormányzat is, meg a polgármesterek is megpróbálnak élni a saját lehetõségeikkel. Döntened kell, politikát kell csinálnod, szakemberekkel kell felépíteni a saját stábodat, erõforrások fölött fogsz rendelkezni, döntéseket kell hozni a jövõre nézve, eredményeket kell felmutatni, és utána meg kell méretõdni, ez az igazi kihívás most az ellenzék számára. A parlamenti pankrációkkal tarkított kormánykritika nem elegendõ, eljött a kormányzóképességi vizsgák ideje.

– Most, hogy az alkotmánybírói mandátuma idén lejárt, mik a tervei?

– Visszatérek az eredeti munkámhoz, az oktatáshoz és a kutatáshoz. Gondolkodom azon, hogy az elmúlt kilenc évnek, tehát a második alkotmányos rendszerváltásnak a történetét megírom. Érdekel a végrehajtó hatalom prezidencializálódása, valamint nagyon izgat az, ami Amerikában történik. Ezekkel foglalkozom, részben a Közszolgálati Egyetem kutató professzori állásában, a - most már nem akadémiai - Politikatudományi Intézetben, illetve a Gyõri Egyetem alkotmányjogi és politikatudományi tanszékén.

Forrás: 168 Óra
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Meghalt a teniszező, aki Rogánné esküvője után szenvedett súlyos balesetet
Ajándékot helyeztek el Tiborcz István balatoni nyaralója előtt
Gulyás szerint egyelőre Brüsszel miatt nem kaphatnak béremelést a postások
154 millióért röpködött Szijjártó januártól júliusig a világban
Január és július 1. között 50 alkalommal ült fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamilyen repülőre, vagyis a 3 milliónál is több átlagárat figyelembe véve, 154 ...
  
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Csak tavaly rekordösszegért, 1,8 milliárd euró értékben szállított Németország fegyvereket és harci-katonai felszereléseket hazánknak, s ezzel Magyarország a németek az egyik legnagyob...
  
Emmi: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
A szoptatásbarát társadalom létrejöttének elősegítésére szeptember elején Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére....
  
Ujhelyi szerint Orbán Viktor hazudott
Csatlakozzon Magyarország az európai egészségügyi unióhoz, továbbá a kormány hozza nyilvánosságra a magyar egészségügyről készülő átfogó tanulmányt és vitassa azt meg szakmai sze...
  
Öngyilkos lett Bács-Kiskun megye volt főügyésze, aki a Simonka-ügyön és a Boldog-ügyön is dolgozott
Vasárnap hajnalban öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze – írta a HírKlikk. A hírt a Pesti Srácoknak és a kecskeméti hiros.hu-nak is megerősítették. Nán...
  
Elképesztő videó: 6 percig emberkedett, majd ki akarta tépni a kamerát és fenyegetőzött a BMW-s Székesfehérváron
Előre jeleznénk, hogy ezúttal egy olyan olvasói történetet, videót mutatunk be nektek, amit megnézve garantáltan felszökik a vérnyomásotok. Az esemény Székesfehérváron történt 30-á...
  
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Három ember szállt fel Hódmezővásárhelyen az egyik, Szegedre tartó vonatpótló buszra, akikről kiderült, hogy hatósági karanténban kellene lenniük A járművet azonnal körülvették a r...
  
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
A július 14-én elhunyt Bogdán Lászlóról, Cserdi polgármesteréről írt nekrológot a The Economist, brit hírmagazin. A Mese egy faluról című Bogdánról szóló megemlékezésben a The Ec...
  
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Három ember végleg elveszítette a látását azok közül, akiknek a szürkehályog-műtétjét a Budaörsi Egészségügyi Központban végezték el – tudta meg a Ripost Mint arról korábban be...
  
Gyilkos öngyilkosság Kelenföldön: Egy babakocsit toló anyukára zuhant rá János
Hátborzongató részleteket tudott meg a Blikk a pénteken, Kelenföldön történt felfoghatatlan tragédiáról. Mint ismeretes, a Hadak útján lévő egyik 14 emeletes társasház legfelső emel...
  
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Az erről szóló megállapodás a csütörtök éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg Már megszületett a két ország közti szerződés a kötött segélyhitelről, a nulla százalékos kamattal...
  
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
A pogányi reptérnél állították meg a rendőrök a migránsokat szállító személygépkocsit A rendőrök július 31-én 17 óra 55 perckor egy lengyel honosságú személyautót, illetve anna...
  
Pénzügyminiszter: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Megjelent 7,3 milliárd forintos keretösszeggel a hazai zöld gazdaság kapacitásainak fejlesztését támogató felhívás. A pályázatok 2020. augusztus 31-től nyújthatók be - tájékoztatta V...
  
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
A kelenföldi 15 emeletes panelházat most a csend és a gyász lengi körbe Mint korábban megírtuk, kiugrott egy férfi egy XI kerületi bérházból, s egy babakocsit toló anyára esett Mindkette...
  
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ell...
  
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
A lila-fehér klub elleni végrehajtást a bíróság 16,5 millió forint miatt rendelte el Információink szerint azonban a háttérben sokkal nagyobb összegekről van szó, melyek könnyen bedönt...
  
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
A cégközlönyben megjelent adatok szerint 6 milliárd euróval csökkenti az Audi Hungária Zrt az alaptőkéjét A társaság az okot nem részletezi, de a lépés meglepőnek tűnik Igaz, tavassza...
  
Csak annyira futja a nyugdíjból idén, mint 2010-ben
Az átlagfizetésből élők életszínvonala sokat javult az elmúlt 10 évben, ellenben a minimálbér vásárlóereje vajmi keveset változott, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés pedig láth...
  
A járvány ellenére is megrendezésre kerül az idei Kurultaj, amit 400 millióval támogatott a kormány
Elmarad a Kárpátia koncertje, nem lesznek esti és éjszakai táncházak sem, de megtartják a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést, ami a hun és türk tudatú népek legnagyobb közös hagyomány...
  
Orbán Viktor nem ért egyet Matolcsy Györggyel - színjáték vagy botrány?
Mást gondol a magyar egészségügy helyzetéről a magyar miniszterelnök, és mást mutat az MNB jelentése Az egészségügyről folyamatos a vita Magyarországon, az ellenzék rendszeresen támad...
  
Ukrajna a vörös zónába sorolta Magyarországot
Az adatokat hetente felülvizsgálják Változtatott az ukrán kormányzat az európai gyakorlathoz igazodva a külföldi országok vörös, illetve zöld besorolásán is, emiatt augusztus 1-jétől...
  
Mindig megjelenik itt valaki, aki el akarja venni a Balaton-partot
A PRO-MOT Kft-ben korábban érdekelt volt Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is Most a cég többségi tulajdonosa az Indotek Group, amelyet a 10 leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel vezet 2013-...
  
Kalifornia lángol: ezreket kellett evakuálni
Több mint ezer tűzoltó próbálja megfékezni a kaliforniai bozóttüzeket Nyolcezer embert ki kellett költöztetni otthonából Kaliforniában gyorsan terjedő bozóttüzek miatt - adták hírül...
  
A magyarok közel kétharmada még mindig uniópárti
Az ellenzéki szimpatizánsok elsöprő többsége az uniós tagság mellett van, míg a fideszeseknél ez az arány jóval rosszabb Az elmúlt tíz év Brüsszel-ellenes kormányzati retorikája elle...
  
Magyar polgármester: Bizonyos vállalkozókkal szemben védtelenek vagyunk
Balassa Balázs szerint egyes folyamatokat településvezetőként sem tudnak megállítani, a közvélemény figyelmét azonban szeretnék ráirányítani a veszélyekre Július 22-én lemondott tisz...
  
Valami történik: Orbán 5 milliárddal bővíti a közmunka keretét
A péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amivel a kormány „rögzíti, hogy mindenki számára, aki ezt igényli, a közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget bi...
  
Reagált az Index-ügyre Gulyás: Miért ne történhetne meg?
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter módot talált rá, hogy hencegjen a foglalkoztatási adatokkal, még ha még saját statisztikáik szerint is 38 ezerrel dolgoztak kevesebbe...
  
Gyakorlatilag beismerte, hogy megvezették Orbán Viktort
"Ezredes úr, mit mondtak, mennyit gyárt ez?" - kérdezte Orbán Viktor a sátoraljaújhelyi büntetésvégrehajtási intézmény parancsnokát a börtönben tett látogatásakor a nemrég beszerzett...
  
Kiskorúakat futtattak - lecsapott rájuk a magyar rendőrség
Gyermekprostitúció, kábítószerkereskedelem, kitartottság és gyerekpornográfia gyanújával vettek őrizetbe öt embert a budapesti rendőrök A BRFK nyomozói egy életveszélyt okozó testi s...
  
Nem bírta tovább: Öngyilkos lett a volt magyar főügyész
Vasárnap hajnalban öngyilkos lett Nánási László, Bács-Kiskun megye volt főügyésze A hírt a Hírklikk jelentette, de időközben a kiterjedt ügyészségi kapcsolatokkal bíró Pesti Srácok...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Stumpf István:: a többség inkább kormányváltást akar!
Vészcsengõ a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

– Ha már Pozsgay: hogyan vélekedett a négyigenes népszavazásról?

– Ezek álságos kérdések voltak, egyetlen valós cél volt, Pozsgay kiütése, hogy ne lehessen köztársasági elnök. Nagyon jó viszonyban voltam vele, sokra tartottam õt, mint nemzeti politikust, és úgy gondoltam, az MSZP reformerõi közül õ az a karizmatikus ember, akinek egy modern többpártrendszerben is van szerepe. Tudtam, hogy a Fidesz és az SZDSZ nem szeretné, ha úgynevezett posztkommunista elsõ köztársasági elnöke lenne Magyarországnak. Ennek nem örültem, de érdemi vita errõl soha nem folyt közöttünk, csak egyszerûen méltatlannak tartottam a helyzetet, azok után, amit Pozsgay a nyolcvanas években részben a magyar civil társadalom, részben a rendszerváltoztatás szellemi elõkészítésének a fedezése, illetve segítése során tett, hogy a HNF egyfajta védõernyõt biztosított a civil szervezeteknek. Úgy érzem, az SZDSZ a négyigenes népszavazásnak köszönheti országos megszületését. Ha nem lett volna ez a népszavazás, és a „radiszadi” nem tudott volna vidéken aktivizálódni, akkor az SZDSZ valószínûleg nem ért volna el ilyen jó eredményt az elsõ szabad választáson.

– Egy ideig Ön MISZOT-elnök is volt.

– Néhányan a Hazafias Népfront ifjúsági tagozatában rábeszéltek, hogy szervezzük meg a MISZOT-ot, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa nevû ernyõszervezetet, 33 tagszervezettel, és hogy vállaljam el a MISZOT elnökségét, mert ha nem én vállalom el, akkor a KISZ-esek foglalják el. Egy évig voltam ennek az Európa Tanács normái szerint megalapított szervezetnek az elnöke. Utána visszamentem az egyetemre, a kutató intézetbe. Késõbb aztán, 1998-ban vállaltam el Orbán Viktor felkérésére a kancelláriaminiszterséget.

– A köztes idõben milyen kapcsolatban volt a Fidesszel?

– Az Antall- és a Boross-kormány alatt nem volt kapcsolatunk. Aztán 1994-ben elvesztették a választásokat, alig jutottak be a parlamentbe a székházbotrány miatt. Akkor szolidaritásból elmentem a Lendvay utcába, és azután alakult ki közelebbi kapcsolat. Kilencvenkettõben én a Harvardon voltam ösztöndíjjal, azzal a céllal, hogy az amerikai tapasztalatokkal összemérjük a Századvég Politikai Iskola modelljét. Hazatértem, és megcsináltuk az elsõ olyan gyakorlatorientált politológiaképzést, ami Magyarországon még nem volt. Aztán az iskola mellé felfejlesztettük a kiadót, és felépítettünk egy kutató intézetet is, amely - fõleg a TÁRKI-val együtt - 1996-tól választáskutatási projektet kezdett.

– Ez volt az, ami felkeltette a Fidesz érdeklõdését?

– Nem. Hanem az, hogy az 1985-ös szarvasi nyári szakkollégiumi találkozónak az évfordulójára Chikán Attila Lakitelken szakkollégiumi találkozót szervezett. Ott sétáltunk a Tisza-parton, és kérdeztem Orbán Viktortól, hogy készülve a választásokra, van-e neki elképzelése, a választások megnyerése esetén milyen lesz a kormányzati szerkezet. Hát, nem nagyon. István, itt a lehetõség, csináljátok meg - mondta. És akkor elindítottunk a Kormányzás 2000 kutatási programot, amelyben megpróbáltuk feltérképezni az Antall-kormány tapasztalatait. Készítettem vagy húsz interjút az Antall-kormány egykori tagjaival, meg azokkal, akik az Antall-kormányra ráláttak. Átvilágítottuk a Horn-kormány mûködését, és kidolgoztunk egy kancellária típusú kormányzati modellt. És Orbán Viktor ennek alapján hívott be a kormányba, mint kancelláriaminisztert.

– Mire szegõdött, amikor kormányzati szerepet vállalt?

– Arra, hogy segítsem azt a politikai generációt, amelynek a felnevelésében, kinevelésében, szocializációjában személyesen is részt vettem. Volt, aki a Fideszt három jelzõvel írta le: liberális, radikális és anarchista párt. És amikor Kövér Lászlót megkérdezték, hogy miért volt liberális, azt válaszolta, azért, mert az állt a legmesszebb a kommunistáktól. Ezután nagyon érdekes, szerintem természetes fejlõdésen ment keresztül a Fidesz. Sokan vádolják köpönyegforgatással, de nem, valójában módszeresen belenõtt abba a szerepbe, amelyben most van: keresztény konzervatív párt, nemzeti elkötelezettséggel.

– Úgy látta, hogy 98-ra gyakorlatias párt lett a Fidesz?

– Akkorra nyolc év politikai tapasztalat volt már mögöttük. Megtapasztalták a hegycsúcson lét, a csillogás és siker élményét, amikor 1992-93 fordulóján 40 százaléknál nagyobb népszerûsége volt a pártnak, mögöttük állt a liberális szakértõi értelmiség színe-java. Megtanulták a parlamenti politizálást, sokkal jobban egyébként, mint az SZDSZ. Aztán azt is megtapasztalták, hogyan lehet hatalmasat zuhanni. A jobboldal 1994-ben összecsuklott. Orbán azzal kritizálta az MDF-et és a jobboldali konzervatív koalíciót, hogy négy év alatt nem sikerült semmi maradandót felépíteniük, se intézményekben, se politikai formációkban, se vállalkozói körben. Késõbb meghirdette a polgári Magyarország programját, amely a jobboldali konzervatív térfélnek az elfoglalását jelentette. A Fidesz generációs gerillapártból szép lassan a néppárttá válás útjára lépett.

– Mi volt a 98-as választásokra való felkészülés módszere egy ilyen, éppen átlényegülõben levõ pártnál?

– Mûködött egy úgynevezett bölcsek tanácsa, amely rendszeresen találkozott a Fidesz meghatározó vezetõivel, informális jelleggel, a Szent Orbán pincében a Gundel alatt. Ezeket az estéket német liberális Naumann alapítvány finanszírozta, aminek a magyarországi részlegét Prõhle Gergely vezette. Nagyon jó viták voltak Andorka Rudolffal, Martonyi Jánossal, Matolcsy Györggyel, Solymosi Frigyessel, másokkal. Nem dõlt ott el semmi, de hatással volt a jelen lévõ négy-öt meghatározó fideszes vezetõre. Szisztematikus felkészülés folyt a választásokra. A Fidesz politikai víziója a polgári kormányzás volt, a polgári Magyarország megteremtésének a céljával. Olyan alapelemeken nyugodott, mint a határváltoztatás nélküli nemzetegyesítés gondolata, a magyar középosztály megerõsítése, az ország mozgásterének a növelése és a vidéki Magyarország felemelése. Ezzel teljes mértékben azonosulni tudtam.

– Kormányra kerülve aztán kialakították az úgynevezett kancelláriarendszert.

– A kormányzás lényege az volt, hogy nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya. Világossá tettük az informális és a formális találkozókon is a miniszterek elõtt, hogy az õ dolguk a kormány stratégiai prioritásainak a minisztériumon belül történõ érvényesítése. Õk nem a minisztériumuk lobbistái a kormányban. Ezt jelentette a politikai kormányzás. Én vezettem a kancelláriát, erõs referatúrával, kormányzati kommunikációs központtal, stratégiai elemzõ központtal, többszörös egyeztetési folyamatokkal. Amikor háromhetes ülésezésre átállt a parlament, az nem úgy mûködött, hogy kitaláltunk valamit a hét elején, és abból a következõ héten már törvény is lett. Ha elindítottunk egy törvényt, mintegy két hónapba telt az elfogadtatása. Mindannyian tapasztalatlanok voltunk a kormányzásban. Orbán Viktor 35 éves volt, én 41. Orbán nagy tekintélyû professzorokat és tudósokat emelt be a kormányba, hogy valamelyest ellensúlyozza a fiatal fideszes vezetõk tapasztalatlanságát.

– Mint említette, Orbán panaszkodott, hogy az MDF nem alakított ki a kormány körül vállalkozói kört.

– Nemzeti tõkésosztályt, 8-10 olyan nagyvállalkozóval, aki késõbb a magyar nemzetgazdaságban fontos szerepet játszhat. Régi álma, hogy ezt megteremtse állami segítséggel. Ha körbe nézünk, a szlovákoknál, cseheknél, lengyeleknél is lényegesen nagyobb tõkével rendelkezõ vállalkozók vannak. Ehhez képest Magyarország le van maradva.

– De más országokban nem a kormányfõ falubelije a leggazdagabb vállalkozó.

– Ez igaz. Mindenesetre Orbánnak az a célja, hogy jöjjön létre olyan hazai érdekeltségi háló, amely ennek a rendszernek a jövõjében érdekelt. Más egyéb technikák is ezt szolgálják: például az, hogy a szuper-államkötvényekkel tulajdonképpen a lakosság kezébe adod az ország adósságát. Ez is igen érdekes érdekeltségi háló: Azt szolgálja, hogy ne csupán a külföldi hitelezõktõl függjön a rendszer.

– Az Orbán által alkalmazott módszert széles körben egyszerûen korrupciónak tekintik. Korrupciós vádak egyébként már az elsõ Orbán-kormánnyal szemben is megfogalmazódtak.

– Minden kormány körül megjelennek korrupciós vádak. Én tudom a saját tevékenységemért a felelõsséget vállalni. Simicska Lajossal, akivel egyébként jó viszonyban voltam, súlyos konfliktusokba keveredtem, többször fenyegetett meg azzal, hogy el fog takarítani, mert néhány dolgot egyszerûen nem voltam hajlandó megtenni, például törvényhozási kérdésekben. Amikor egyébként Torgyán József betette a menyét, Torgyán Beatrixet a Malév igazgatóságába, én ezt egy rádiónyilatkozatban helytelenítettem mondván, nem jó, ha családi hûbérbirtokká válnak az állami cégek. Kövér Lászlót megkérdezték egy esti tévémûsorban, mit szól a kancelláriaminiszter kijelentéséhez, mire õ azt mondta, hogy az Stumpf miniszter úr írói munkásságának a része. Nem akart koalíciós feszültséget a dologból.

– A tõkésosztály elõállítása mellett Orbán középosztályt is akar úgymond építeni.

– Ezt szolgálta a személyi adó csökkentése, a családosok, a kis- és középvállalkozások támogatása, a lakásépítési program, amire azt szokták mondani liberális barátaim, hogy csak a magas keresetûeknek jelentett plusz hozzájárulást. Az elején valószínûleg így volt, de úgy gondolom, hogy miután évek óta növekszik a gazdaság, jelentõs mértékben nõnek a reálbérek is, ez most már a középosztály számára is elõnyökkel jár. Az elmúlt kilenc évben nem a társadalom szerkezetátalakításával foglalkoztam. Most próbálom felvenni a szálat, olvasom a TÁRKI és mások elemzéseit arról, hogy az elmúlt idõszakban milyen fejlemények mentek végbe. Orbán olyan társadalom- és gazdaságpolitikát folytat, amelyik a középrétegek megerõsítésére, a konfliktusos leszakadó rétegek és a nyugdíjasok konszolidálására irányul. Olyan helyzetet teremtett, hogy a társadalom jelentõs többsége szociális értelemben ma nem akar kormányváltást. Lehet, hogy morális értelemben igen, illetve van egy érzelmi töltetû lázadás. Az önkormányzati választásokon elért ellenzéki sikereket ilyen érzelmi tiltakozásnak tudom be. Az biztos, hogy ha az érzelmi mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, akkor ez komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

– Orbán második hatalomra kerülése után már nem a kormányban kapott szerepet, hanem alkotmánybíró lett. Verte-e az asztalt, amikor látta, hogy megnyirbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét?

– Egy alkotmánybíró nem veri az asztalt, hanem védi az Alaptörvényt.

– De van egy informális kapcsolatrendszere.

– Aki közjogi méltóság, alkotmánybíró, nem épít informális kapcsolatrendszert. Nem az ó dolga annak mûködtetése, hanem az elnöké. De valóban, sokan úgy gondolták, hogy odamegy a Stumpf, és akkor Orbán embereként maga alá gyûri az Alkotmánybíróságot. Én azért mentem oda, hogy érvényesítsem a véleményemet az alkotmányos alapértékeket illetõen. El is mondtam, hogy akár a kétharmaddal szemben is megpróbálom képviselni ezeket az értékeket. Már az elején néhány markáns különvéleményem láttán ki is derült, nem tetszik a fiúknak, ahogyan én gondolkodom, és hogy nem akceptálom kellõképpen a kormányzati szempontokat, pedig már eltöltöttem négy évet a kormányban. De éppen ezért úgy gondoltam, még inkább rajtam a felelõsség, figyelmeztetnem kell azokra a határokra a kormányt, amelyeket nem szabad átlépni.

– Például melyekre?

– A visszamenõleges hatályú adóztatás szétver mindent. Mert mi van, ha jön egy másik, nem a Fidesszel szimpatizáló csapat, és teljesen átírja visszamenõleges hatállyal a törvényeket, akkor mit mond az Alkotmánybíróság, ha egy másik esetben azt mondta, hogy a visszamenõleges hatály teljesen rendben van, nem sérti a jogállamiság követelményeit? Ugyanez volt az átmeneti rendelkezésekkel, amiket hatályon kívül helyeztünk, mondván, nem lehet fellazítani az alaptörvényt mindenféle salátatörvényekkel, mert akkor elveszíti a legfontosabb szerepét, az alkotmányos zsinórmérték funkcióját. Ezt sem sikerült megértetni, ezt is személyes támadásnak gondolták. Ugyanez vonatkozik a választási regisztrációra, vagy az egyházi törvényekre.

– Hol tart Orbán Viktor az autoriter rendszer kiépítésében? Van még visszaút?

– Nem szeretem ezeket a jelzõs szerkezeteket, hogy illiberális demokrácia, autoriter rendszer, mert sokszor inkább elfedi, semmint megragadja a lényeget. Van tudatos szándék a politikai rendszer átalakítására, de azt gondolom, ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolni a demokrácia fundamentumait. Mert ha azt teszi, akkor azzal kell számolnia, hogy mindenféle szabály nélkül õvele szemben is ugyanígy fognak fellépni. Én nem adom fel a reményt, hogy ezeket a dolgokat meg lehet beszélni. Szerintem még nem jutottunk el a demokrácia szabályainak a megsértésében addig a pontig, ahonnan már nincs visszatérés. Lehet konszolidálni a helyzetet, vagy lehet számos dologban megállapodásokat kötni, de biztos vagyok abban, hogy ha erre nem hajlandó a kormányzat, akkor azzal kell számolnia, ami az önkormányzati választásokon is történt.

– Akar-e a kormányfõ bármit konszolidálni? Neki a harc a lételeme.

– Igen, de Orbán Viktor is öregszik, szerintem õ sem bírja már futballistaként sem a támadó középpályás játékot, el is tud fáradni benne. Meg kell nézni, az emberek többsége érdekelt-e abban, hogy a kialakult helyzet konszolidálódjon. Az igaz, hogy Orbán természete a háború, a harc, abban érzi igazán jól magát, és a képességeit is akkor tudja igazán jól mozgósítani. De nem lehet végtelenségig háborúban és harcban élni. Azok az emberek, akik a politikát nem háborúként és harcként, hanem konfliktusmegoldásként és a nemzeti érdekek érvényesítésének a terepeként fogják fel, azok joggal várják azt, hogy konszolidálják számos fontos stratégiai lépésnek az eredményeit, amiket meglépett ez a kormány az elmúlt kilenc év alatt.

– Az önkormányzati választás kimenetele egyedi eset, vagy inkább figyelmeztetés volt?

– Nagyon fontos figyelmeztetõ vészcsengõ volt a kormányzatnak arra vonatkozóan, hogy jelentõs számban vannak olyan emberek, és nem csak Budapesten, hanem még tíz nagyvárosban is, akik elégedetlenek valami miatt azzal a teljesítménnyel – és ez nem feltétlenül kormányzati teljesítmény -, valamint azzal a magatartással, amit a Fidesz vezetõi képviseltek helyi szinten. Érzek morális értelemben véve kormányváltó hangulatot, érzek ilyet a fiatalság körében. Ha a Fidesz nem veszi komolyan ezt a figyelmeztetést, akkor nehéz helyzetbe kerülhet, abban az esetben, ha rosszabbodik az ország gazdasági pozíciója, és egyre nagyobb rétegek kerülnek szociálisan komoly válságszituációba. Hogy vannak-e olyan társadalmi rétegek, amelyeknek már nincs mit veszíteniük, és az õ érdekérvényesítõ képességüket a politikai szereplõk meg is tudják jeleníteni, ez a helyzet szerintem nem állt elõ.

– És a Fideszbõl való kiábrándulás mekkora mértékû?

– A közvélemény-kutatsok szerint jól állnak, de komoly elégedetlenséget érzékelek a konzervatív értelmiség egy részében, mondván, nagyon erõsen háttérbe szorultak korábban fontosnak tartott értékek, a Fidesz helyi vezetõi közül pedig sokan se mértéket, se mércét nem ismernek. És sokak számára a polgári Magyarország, a polgári kormányzás nem politikai termék volt, hanem olyan célkitûzés, ami - a nemzeti érzésekkel összekapcsolva, keresztény értékeket vallva - Magyarország egyik fundamentális alapkövét kellett volna, hogy jelentse.

– Az a rendszer, amit Orbán épít a liberális demokrácia helyett, az még egyáltalán visszavonható?

– Nagyon közelinek érzem azt a pontot, ahonnan már nagyon nehéz a rendszert lebontani, átalakítani, más rendszert mûködtetni. Korábban mindig az volt a várakozás, hogy majd az EU leváltja Orbánt, nem fogja megengedni, hogy ez történjen egy tagállamban. Közben Orbán kibõvítette a nemzetközi mozgásterét. A Fidesz igen komoly mértékben beágyazódott a magyar társadalomba, magas támogatottsága azzal is összefüggésben van, hogy nincs alternatív jövõkép. Amit Orbán Viktor most jövõképként kínál a társadalom számára, az a kormányzás összes negatívumával együtt még mindig elfogadhatóbb, mint az, amit nem kínált fel egyelõre senki, meg amit most próbálgat az ellenzék.

– Vannak-e valós sikerlehetõségei az ellenzéki önkormányzatoknak?

– Gúzsba kötve kell táncolni. A kormányzat is, meg a polgármesterek is megpróbálnak élni a saját lehetõségeikkel. Döntened kell, politikát kell csinálnod, szakemberekkel kell felépíteni a saját stábodat, erõforrások fölött fogsz rendelkezni, döntéseket kell hozni a jövõre nézve, eredményeket kell felmutatni, és utána meg kell méretõdni, ez az igazi kihívás most az ellenzék számára. A parlamenti pankrációkkal tarkított kormánykritika nem elegendõ, eljött a kormányzóképességi vizsgák ideje.

– Most, hogy az alkotmánybírói mandátuma idén lejárt, mik a tervei?

– Visszatérek az eredeti munkámhoz, az oktatáshoz és a kutatáshoz. Gondolkodom azon, hogy az elmúlt kilenc évnek, tehát a második alkotmányos rendszerváltásnak a történetét megírom. Érdekel a végrehajtó hatalom prezidencializálódása, valamint nagyon izgat az, ami Amerikában történik. Ezekkel foglalkozom, részben a Közszolgálati Egyetem kutató professzori állásában, a - most már nem akadémiai - Politikatudományi Intézetben, illetve a Gyõri Egyetem alkotmányjogi és politikatudományi tanszékén.

Forrás: 168 Óra
Meghalt a teniszező, aki Rogánné esküvője után szenvedett súlyos balesetet
Ajándékot helyeztek el Tiborcz István balatoni nyaralója előtt
Gulyás szerint egyelőre Brüsszel miatt nem kaphatnak béremelést a postások
Szigliget lemondott polgármestere: Bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek vagyunk
154 millióért röpködött Szijjártó januártól júliusig a világban
Német lap: Fegyvereket vesz Orbán a németektől, hogy így vegye meg a hallgatásukat
Emmi: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul
Ujhelyi szerint Orbán Viktor hazudott
Öngyilkos lett Bács-Kiskun megye volt főügyésze, aki a Simonka-ügyön és a Boldog-ügyön is dolgozott
Elképesztő videó: 6 percig emberkedett, majd ki akarta tépni a kamerát és fenyegetőzött a BMW-s Székesfehérváron
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Megható nekrológ jelent meg az elhunyt Bogdán Lászlóról
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Gyilkos öngyilkosság Kelenföldön: Egy babakocsit toló anyukára zuhant rá János
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
Pénzügyminiszter: Európa élvonalában van a magyar gazdasági növekedés
Szívszorító részletek a babakocsis tragédiáról
Szlávik főorvos szerint sokkal több a napi fertőzött, mint amennyit közzétesznek
Egy magyar kisnyugdíjas százmilliós követelése döntheti be az újpesti fociklubot
Meglepő bejelentést tett a győri Audi – 6 milliárd euróról van szó
Csak annyira futja a nyugdíjból idén, mint 2010-ben
A járvány ellenére is megrendezésre kerül az idei Kurultaj, amit 400 millióval támogatott a kormány
Orbán Viktor nem ért egyet Matolcsy Györggyel - színjáték vagy botrány?
Ukrajna a vörös zónába sorolta Magyarországot
Mindig megjelenik itt valaki, aki el akarja venni a Balaton-partot
Kalifornia lángol: ezreket kellett evakuálni
A magyarok közel kétharmada még mindig uniópárti
Magyar polgármester: Bizonyos vállalkozókkal szemben védtelenek vagyunk
Valami történik: Orbán 5 milliárddal bővíti a közmunka keretét
Reagált az Index-ügyre Gulyás: Miért ne történhetne meg?
Gyakorlatilag beismerte, hogy megvezették Orbán Viktort
Kiskorúakat futtattak - lecsapott rájuk a magyar rendőrség
Nem bírta tovább: Öngyilkos lett a volt magyar főügyész
Szijjártó botrány: 154 milliót utazgatott el eddig idén
A kormány ősszel újra nekimegy a börtönkártérítéseknek
Harmadosztályban is jár a stadion
Egymásnak estek Kína és az USA budapesti nagykövetei
Müller szerint közel 60 millió forintba került, de sikerült megállítani a járványt Mezőkövesden
Stadion a Duna-parton - bizony ám, jön jön jön....
Román válogatott csatárt vett a Felcsút - 700 milliós üzlet
A szegedi képviselő családi házát és a cégét is zár alá vette a NAV
Ajándékot helyeztek el Tiborcz István balatoni nyaralója előtt
Közép-európai futballbáró lehet Mészáros Lőrinc
Az orosz hátterű beruházási bank 9,8 milliárdos hitelt ad balatoni szállodára
Meghalt a teniszező, aki Rogánné esküvője után szenvedett súlyos balesetet
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum