UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
A sportra költött támogatások 450 %-kal, az oktatásra szántak 30 %-kal nõttek Magyarországon!
A sportra, mint stratégiai ágazatra bizonyíthatóan nem sajnálta a pénzt 2011 óta az Orbán-kormány. Mindeközben a jövõt szolgáló ágazatokra csak látszólag fordít több pénzt. A forráshiány napjainkban is megmutatkozik a pedagógushiányban, valamint az egészségügyi intézmények állapotán.

Orbán Viktor miniszterelnök számára fontos a sport, azon belül is különösképp a labdarúgáshoz húz a szíve. Talán ez lehetett a fõ mozgatórugó, amikor már a 2010-es hatalomváltás elõtt jelezte: stratégiai ágazattá fogja emelni a sportot. Az vitán felül állt, hogy az anyagi szempontból némiképp elhanyagolt területet elõtérbe kellett helyezni: elavult infrastruktúra, lepusztult létesítmények, szûkös keretekbõl gazdálkodó sportszövetségek jellemezték azt az idõszakot, amikor a kormányok látóterében nem volt benne az ágazat. Azonban mint ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy nyíltak meg egyre jobban a sport felé irányított pénzcsapok és mára már a 2000 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amit a költségvetésbõl létesítményekre, szakmai többletfeladatok támogatására, egyedi kiutalásként, segítségként vagy a TAO-támogatások révén áramoltatott a kormány a különbözõ sportágakba.

Vitán felül áll: az ezermilliárdokra rugó költések listáján találni indokolt és szükséges kiadási tételeket is, ám zömében vannak azok, melyek létjogosultsága erõsen vitatható. Egy valamire való nemzeti stadionra szükség van - hogy erre 200 milliárdot kell-e költeni, más kérdés -, ugyanúgy az élvonalból kiemelkedõ nagymúltú, sikeresebb csapatoknak szintén kijárhat egy valamire való stadion, ahogy az utánpótlás fejlesztésére fordított összegekben is meg lehet találni az értelmet. Nem így a megye I-ben játszó, amatõr csapat több százmilliós stadionfejlesztésében, vagy az ezer fõs lélekszámú településnek felhúzott milliárdos sportcsarnokában - ezek már erõsen vitatható és feleslegesnek tûnõ kiadásnak tûnnek.

Ebbõl kiindulva érthetõ, hogy miért vetik össze gyakran - demagóg módon - a látványberuházásokat és a sportkiadásokat a magyar egészségügyben és oktatásban kialakult állapotokkal. Ezt a két területet ugyanis számos probléma jellemzi és kritika övezi. Hosszan lehetne sorolni a véleményes pontokat a túlterhelt tanároktól és alacsony fizetésüktõl kezdve az iskolákban, kórházakban hiányzó felszereléseken, tárgyi eszközökön át egészen a kórházak folyamatosan újratermelõdõ adósságáig.

Bár az idei és a jövõ évi költségvetés tervei már ismertek egy ideje, elemzésünk során a tényleges kiadásokra voltunk kíváncsiak, így a zárszámadásokban feltüntetett adatokat vizsgáltuk meg 2011 és 2018 között. Ez alapján a sportra fordított kiadások a TAO-val együtt 7 év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek (450 százalékos növekedés), miközben az egészségügyre szánt kiadások csupán 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal emelkedtek.

Ha az alfunkciókra fordított forintok változását nézzük, szintén kirajzolódik a sport elõtérbe helyezése, bár ebben az esetben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy - a sport esetében - alacsony bázisról könnyû nagyot növekedni.

Sport és szabadidõs tevékenységre a kormány 2011 és 2018 között 525 százalékkal növelte meg a kiadásokat, míg például az iskolai elõkészítésre, alapfokú oktatásra arányaiban 42 százalékkal kevesebb,
középfokú oktatásra pedig 10 százalékkal kevesebb pénz jutott.
Ennek eredménye lett, hogy ma már forintosítva több pénzt tol be a kormány a sport területére, mint az alap- és középfokú oktatásra külön-külön.

Az idõszak kezdetén, 2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, ahova a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra azonban fordult a helyzet. TAO-val együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben

iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot
középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött már tavaly kormány.

Az egészségügyben is megfigyelhetõ hasonló "átrendezõdés" a kiadásokat illetõen: 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány sportra, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra, tavaly már háttérbe kerültek ezek az egészségügyi területek. A sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben

háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot,
rendelõi, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított.
Érdemes itt egy gondolat erejéig kitérni arra is, hogy változatlanul a legkevesebb forrás a közegészségügyi tevékenységekre is szolgáltatásokra jutott tavaly, mindössze 40 milliárd forint, ami mindössze 8 milliárddal több a 2011-es kiadásnál.

Hogy ezek az anyagi szempontból kisebb költségigényû területek kevésbé voltak a kormányzati kiadástervezés fókuszában, abból is látszik, hogy a rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt. Mindeközben, mint már említettük, a sportra költött forintok 450 százalékkal alakultak magasabb szinten 2018-ban.

A vizsgált költségvetési kiadások arányaiban mért változásánál érdemes figyelembe venni az idõszak alatt regisztrált infláció mértékét is, az így kapott reálváltozással pontosabb képet kaphatunk a forráskivonások, illetve keretnövelések mértékérõl. Ugyanaz a kiadási tétel ugyanis az árak alakulásának függvényében nem ugyanannyit érhettek 2018-ban, mint 2011-ben. Ezen idõszak alatt az árak átlagosan 17,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a kiadásnövekedések értéke ennyivel csökkent, a forráskivonás valós mértéke ennyivel nagyobb volt.

Elsõ ránézésre úgy tûnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese ebbõl az iskolai elõkészítés és az alapfokú oktatás volt, itt ugyanis reálértéken 50 százalékos csökkenés mutatkozott, de jelentõs forráskivonásról árulkodnak az adatok a középfokú oktatás területén is. A terület 28 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhatott 2018-ban, mint 2011-ben.

Az oktatáson belül volt ugyanakkor egy olyan terület, amely az elmúlt évek legnagyobb nyertese lett: az egyéb oktatás, mely a nem kiemelt oktatási formákat, kiegészítõ szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, mûködtetését és fejlesztését foglalja magába. Ezzel összefüggésben a kormány reálértéken 242 százalékkal többet költött már tavaly.

Az adatok azonban megtévesztõek, hiszen drasztikusan belenyúlt a kormány az oktatás rendszerébe 2013-ban, ez pedig a költségvetési kiadások átrendezésével is járt. 2013-ban az egyéb oktatásra fordított kiadások majdnem az elõzõ évi háromszorosára emelkedtek az iskolák államosítása, pontosabban a fenntartói jogok közvetlen állami hatáskörbe vonása miatt.

Ezzel párhuzamosan iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra egy év alatt nagyjából a felére esett vissza az az összeg, amit a kormány itt elköltött, a középfokú oktatásban pedig közel 100 milliárdos volt az átalakítással járó forráskivonás.

Vagyis joggal feltételezhetõ, hogy a 2011-2018 közötti idõsíkon az alap- és középfokú oktatás csak látszólag tûnik vesztesnek, hiszen a közvetlen állami hatókörbe kerülés átrendezte a költségvetési kiadások funkciók szerinti alakulását. Ha szûkített - tehát az átalakítás utáni - idõsíkot nézzük, akkor a 7,2 százalékos kumulált infláció mellett 40-50 százalékos kiadásnövekedés történt minden részterületen, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyjából 30-40 százalékkal több forrás jutott tavaly az oktatás eme területeire, mint 2013-ban. Igaz, ezzel párhuzamosan a sportban reálértéken több mint 210 százalékkal több pénzt költött el a kormány a TAO-támogatások figyelembe vételével együtt.

A vizsgált idõszakban az oktatásban végrehajtott jelentõs átalakításhoz hasonló állami beavatkozás nem történt az egészségügyi területén, így itt sokkal pontosabban felmérhetõ a kiadások alakulása. Reálértéken a területre mindössze 18 százalékkal több forrás jutott 2018-ban 2011-hez mérten szemben a sport 289 százalékos forrásgyarapodásával.

Az alterületeket nézve úgy tûnik, a kormány is érzékeli a kórházi ellátás problémáit, hiszen reálértéken 75 százalékkal többet költött el erre a célra, mint az idõszak legelején, valamivel több mint 1000 milliárd forintot. Igaz, ettõl függetlenül a problémák száma nem csökkent, elég ha csak az évrõl évre újratermelõdõ kórházi adósságokra gondolni (bár ez sokkal inkább a finanszírozási rendszer hibája, mint egyes kórházak felelõtlen gazdálkodásáé), vagy a hiányzó alapvetõ felszerelésekre, vagy az elvándorló, túlterhelt szakorvosokra. Ettõl valamennyivel elmaradó mértékû forrásnövekedés történt a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatot illetõen, ezen a soron az infláció figyelembevételével 49 százalékkal több pénz szerepel a 2018-as zárszámadásban.

A forráskivonást jóhiszemûen nevezhetnénk akár megtakarításnak is. Emlékezhetünk, a sportkiadásokat alátámasztó kormányzati álláspont egyik sarokköve szerint ugyanis minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Bár valójában is megfigyelhetõ a sportkiadások növekedése és az ellátórendszer egyes területein a kiadáscsökkenés, véleményünk szerint szinte kizárt, hogy ez szoros összefüggésben lenne egymással. A sportkiadások fókuszában ugyanis a profi klubok, uátnpótlás-nevelés támogatása, az újabbnál újabb sportlétesítmények építése áll és ehhez képest aprópénznek nevezhetõ az, ami a sport olyan részterületeire ment volna el, ami közvetlenül a lakosság egészségtudatosságát fokozta, sportolási lehetõségeit bõvítette volna. Ugyan elkezdõdött néhány évvel ezelõtt egy sportpark-építési program, azok elérhetõsége még mindig korlátozott, ráadásul az ilyen sportparkok kihasználtsága is erõsen idõjárás-függõ. Egyéb ösztönzõt, mellyel a kormány a társadalom széles rétegeinek sportolási hajlandóságát fokozná, nem vezetett be.

Igaz, a sportkiadásokon belül a szabadidõsport támogatására reálértéken szignifikánsan több forrás jutott a vizsgált idõszakban, majdnem 300 százalékos volt a növekedés mértéke. Nominálisan azonban még mindig a töredéke annak, ami a költségvetésbõl, illetve a TAO-n keresztül áramlik elsõsorban a látvány-csapatsportokba: a szabadidõsportra a kormány tavaly 607 millió forintot fordított a zárszámadás alapján.

Forrás: MFOR

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Tragikus balesetben elhunyt a fideszes képviselő
Nézőpont: Még mindig toronymagasan a Fidesz népszerűsége
Koronavírus – újra szigoríthatnak az óvintézkedéseken Magyarországon
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
„Rekord számú nevezővel és nagyszámú nézőközönség előtt rendezhettük meg a fedeles fogathajtó bajnokság döntőjét a Lipicai Lovasközpont arénájában” - írta a Facebookon az Á...
  
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Mint ahogyan arról a Blikk is beszámolt a mai napon öt fővel emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb halálos áldozatot pedig nem kövelet a vírus Az elmúlt napok...
  
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Mint ahogyan arról a Blikk is beszámolt a mai napon öt fővel emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb halálos áldozatot pedig nem kövelet a vírus Az elmúlt napok...
  
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Szerintük az amerikai vezetés nem veszi komolyan a járványt Bostonból Budapestre költözik egy kétgyerekes család, mert úgy érzik, az USA-ban nem kezelik jól a járvány helyzetet A magyar-...
  
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
A pedofil bűncselekményeknél nincs bocsánat, nem lehet megértés - mondta Kocsis Máté Kaleta Gábor ügye rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem mindig megfelelő, illetve el...
  
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 májusában 9,6 millió forintért szerződött A mi kis családunk című dokureality filmsorozat elkészítésére – írja a hvghu a tárca által nyilv...
  
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Ilyen elhívatott nézőkre van szüksége a magyar futballnak Mert minden bizonnyal sokunknak eszébe jutott, hogy de jó lenne elmenni szombat délelőtt 11-kor a Vasas-Csákvár felkészülési mec...
  
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
A Kaleta-ügy miatti felháborodás lépéskényszerbe hozta a kormányt, Orbán Viktor ígérete szerint „az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése a gyermekvédelem lesz”, Gulyás ...
  
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Micsoda meglepetés érhette ma Orbán Viktort, amikor megpillantotta kedvenc lapját A Nemzeti Sportnak ugyanis sikerült „exkluzív interjút” készítenie Mészáros Lőrinccel A Nemzeti Sport ...
  
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten, amelyen a képviselők feltételeket szabva járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-j...
  
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
A használhatatlan politikai korrektség és tabuk nélkül, teljességgel cenzúrázatlanul Ezzel harangozta be Balog Zoltán azt a webkonferenciát, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Jan...
  
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Több ezren csatlakoztak a korábbi petíciójukhoz, most Varga Mihálytól és a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kéri az Összefogás a Balatonért Egyesület, hogy ne szorítsák ki a Ba...
  
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
Halottnak nyilvánították a francia buszsofőrt, akit július 5-én annyira megvert egy fiatalokból álló társaság, hogy a kórházban agyhalottnak nyilvánították Az 58 éves Philippe Monguil...
  
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Bár 2003 óta létezik az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszere, igazán a 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyekért cserébe juttatott ingyen p...
  
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
A miniszter 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén beszélt erről Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti i...
  
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Az új uniós szabályoknak köszönhetően nyilvánosságra kellett hozni a máltai offshore cégek valódi tulajdonosait, így derült ki, hogy a kormányközeli üzletemberek és fideszes politikus...
  
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Orbán Viktor a hétvégén áttanulmányozza a szakértők által készített javaslatcsomagot és a jövő héten jelenthet be újabb intézkedéseket a koronavírus-járvány elleni védekezéshez ...
  
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Magyarország negyedik leggazdagabb embere az L&L Charter Ltd valódi tulaja 2018 nyarán egy magánrepülőgép és egy luxusjacht híre járta be a magyar sajtót, a két exkluzív járművel a magy...
  
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
A két hétig tartó kötelező házi karantén idején folyamatosan ellenőrzik a vendégmunkások egészségügyi állapotát, a rendőrség pedig kontrollálja, hogy betartják-e a járványügyi s...
  
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Magyarország és Angola között hosszú múltra visszatekintő együttműködés van, amelynek további fejlesztése mindkét ország érdeke - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külü...
  
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
A Csepeli Lelkészi Kört megalapító Hantos Jenő munkáját is így ismerték el Díszpolgárrá választották Tarlós Istvánt, Budapest korábbi főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyugal...
  
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
A siófoki meteorológiai állomást féltve tartottak közös sajtótájékoztatót politikusok és civilek pénteken a Balaton-parti városban, írja az MTI A közös fellépés oka, hogy építés...
  
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Járványügyi készültség van Magyarországon Az első csatát megnyertük, de amíg nincs vakcina, a fertőzés velünk marad, fenn kell tartani a készültséget Ahol Magyarországon fertőzési ...
  
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonhárom migráns Csongrád-Csanád megyében Az egyenruhások feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket A Sze...
  
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Technikai problémák miatt gond volt a 2020 július 10-én esedékes nyugdíjak jóváírásával a Takarékbankban - írta a 24hu A pénzintézet azt közölte, hogy a technikai problémát rövid i...
  
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Péntek délelőtt közlekedési balesetben életét veszítette Koncz Ferenc országgyűlési képviselő - írja a Borsod 24 A lap szerint Koncz motorozás közben nekiütközött Legyesbénye polg...
  
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Demeter Márta LMP-s politikus arra kéri a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, Németh Zsoltot, hogy oldja fel a titkosítást a gyermekpornográfia miatt elítélt volt limai nag...
  
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Életveszélyesen megsérült egy négy év körüli kislány, aki péntek reggel kizuhant egy kőszegi ház második emeleti ablakából – írta a Vaolhu A portál értesülése szerint a baleset a...
  
Tragikus balesetben elhunyt a fideszes képviselő
Pénteken reggel egy tragikus balesetben életét vesztette Koncz Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője – közölte a hírt a párt, kiemelve: képviselőtársukat a Fidesz-frakció saját...
  
Burkolt reklám miatt 900 ezer forintos bírságot kapott a Tények
Burkolt reklám miatt 900 ezer forintos bírságot szabott ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa - közölte a testület kommunikációs ...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
A sportra költött támogatások 450 %-kal, az oktatásra szántak 30 %-kal nõttek Magyarországon!
A sportra, mint stratégiai ágazatra bizonyíthatóan nem sajnálta a pénzt 2011 óta az Orbán-kormány. Mindeközben a jövõt szolgáló ágazatokra csak látszólag fordít több pénzt. A forráshiány napjainkban is megmutatkozik a pedagógushiányban, valamint az egészségügyi intézmények állapotán.

Orbán Viktor miniszterelnök számára fontos a sport, azon belül is különösképp a labdarúgáshoz húz a szíve. Talán ez lehetett a fõ mozgatórugó, amikor már a 2010-es hatalomváltás elõtt jelezte: stratégiai ágazattá fogja emelni a sportot. Az vitán felül állt, hogy az anyagi szempontból némiképp elhanyagolt területet elõtérbe kellett helyezni: elavult infrastruktúra, lepusztult létesítmények, szûkös keretekbõl gazdálkodó sportszövetségek jellemezték azt az idõszakot, amikor a kormányok látóterében nem volt benne az ágazat. Azonban mint ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy nyíltak meg egyre jobban a sport felé irányított pénzcsapok és mára már a 2000 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amit a költségvetésbõl létesítményekre, szakmai többletfeladatok támogatására, egyedi kiutalásként, segítségként vagy a TAO-támogatások révén áramoltatott a kormány a különbözõ sportágakba.

Vitán felül áll: az ezermilliárdokra rugó költések listáján találni indokolt és szükséges kiadási tételeket is, ám zömében vannak azok, melyek létjogosultsága erõsen vitatható. Egy valamire való nemzeti stadionra szükség van - hogy erre 200 milliárdot kell-e költeni, más kérdés -, ugyanúgy az élvonalból kiemelkedõ nagymúltú, sikeresebb csapatoknak szintén kijárhat egy valamire való stadion, ahogy az utánpótlás fejlesztésére fordított összegekben is meg lehet találni az értelmet. Nem így a megye I-ben játszó, amatõr csapat több százmilliós stadionfejlesztésében, vagy az ezer fõs lélekszámú településnek felhúzott milliárdos sportcsarnokában - ezek már erõsen vitatható és feleslegesnek tûnõ kiadásnak tûnnek.

Ebbõl kiindulva érthetõ, hogy miért vetik össze gyakran - demagóg módon - a látványberuházásokat és a sportkiadásokat a magyar egészségügyben és oktatásban kialakult állapotokkal. Ezt a két területet ugyanis számos probléma jellemzi és kritika övezi. Hosszan lehetne sorolni a véleményes pontokat a túlterhelt tanároktól és alacsony fizetésüktõl kezdve az iskolákban, kórházakban hiányzó felszereléseken, tárgyi eszközökön át egészen a kórházak folyamatosan újratermelõdõ adósságáig.

Bár az idei és a jövõ évi költségvetés tervei már ismertek egy ideje, elemzésünk során a tényleges kiadásokra voltunk kíváncsiak, így a zárszámadásokban feltüntetett adatokat vizsgáltuk meg 2011 és 2018 között. Ez alapján a sportra fordított kiadások a TAO-val együtt 7 év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek (450 százalékos növekedés), miközben az egészségügyre szánt kiadások csupán 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal emelkedtek.

Ha az alfunkciókra fordított forintok változását nézzük, szintén kirajzolódik a sport elõtérbe helyezése, bár ebben az esetben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy - a sport esetében - alacsony bázisról könnyû nagyot növekedni.

Sport és szabadidõs tevékenységre a kormány 2011 és 2018 között 525 százalékkal növelte meg a kiadásokat, míg például az iskolai elõkészítésre, alapfokú oktatásra arányaiban 42 százalékkal kevesebb,
középfokú oktatásra pedig 10 százalékkal kevesebb pénz jutott.
Ennek eredménye lett, hogy ma már forintosítva több pénzt tol be a kormány a sport területére, mint az alap- és középfokú oktatásra külön-külön.

Az idõszak kezdetén, 2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, ahova a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra azonban fordult a helyzet. TAO-val együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben

iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot
középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött már tavaly kormány.

Az egészségügyben is megfigyelhetõ hasonló "átrendezõdés" a kiadásokat illetõen: 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány sportra, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra, tavaly már háttérbe kerültek ezek az egészségügyi területek. A sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben

háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot,
rendelõi, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított.
Érdemes itt egy gondolat erejéig kitérni arra is, hogy változatlanul a legkevesebb forrás a közegészségügyi tevékenységekre is szolgáltatásokra jutott tavaly, mindössze 40 milliárd forint, ami mindössze 8 milliárddal több a 2011-es kiadásnál.

Hogy ezek az anyagi szempontból kisebb költségigényû területek kevésbé voltak a kormányzati kiadástervezés fókuszában, abból is látszik, hogy a rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt. Mindeközben, mint már említettük, a sportra költött forintok 450 százalékkal alakultak magasabb szinten 2018-ban.

A vizsgált költségvetési kiadások arányaiban mért változásánál érdemes figyelembe venni az idõszak alatt regisztrált infláció mértékét is, az így kapott reálváltozással pontosabb képet kaphatunk a forráskivonások, illetve keretnövelések mértékérõl. Ugyanaz a kiadási tétel ugyanis az árak alakulásának függvényében nem ugyanannyit érhettek 2018-ban, mint 2011-ben. Ezen idõszak alatt az árak átlagosan 17,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a kiadásnövekedések értéke ennyivel csökkent, a forráskivonás valós mértéke ennyivel nagyobb volt.

Elsõ ránézésre úgy tûnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese ebbõl az iskolai elõkészítés és az alapfokú oktatás volt, itt ugyanis reálértéken 50 százalékos csökkenés mutatkozott, de jelentõs forráskivonásról árulkodnak az adatok a középfokú oktatás területén is. A terület 28 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhatott 2018-ban, mint 2011-ben.

Az oktatáson belül volt ugyanakkor egy olyan terület, amely az elmúlt évek legnagyobb nyertese lett: az egyéb oktatás, mely a nem kiemelt oktatási formákat, kiegészítõ szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, mûködtetését és fejlesztését foglalja magába. Ezzel összefüggésben a kormány reálértéken 242 százalékkal többet költött már tavaly.

Az adatok azonban megtévesztõek, hiszen drasztikusan belenyúlt a kormány az oktatás rendszerébe 2013-ban, ez pedig a költségvetési kiadások átrendezésével is járt. 2013-ban az egyéb oktatásra fordított kiadások majdnem az elõzõ évi háromszorosára emelkedtek az iskolák államosítása, pontosabban a fenntartói jogok közvetlen állami hatáskörbe vonása miatt.

Ezzel párhuzamosan iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra egy év alatt nagyjából a felére esett vissza az az összeg, amit a kormány itt elköltött, a középfokú oktatásban pedig közel 100 milliárdos volt az átalakítással járó forráskivonás.

Vagyis joggal feltételezhetõ, hogy a 2011-2018 közötti idõsíkon az alap- és középfokú oktatás csak látszólag tûnik vesztesnek, hiszen a közvetlen állami hatókörbe kerülés átrendezte a költségvetési kiadások funkciók szerinti alakulását. Ha szûkített - tehát az átalakítás utáni - idõsíkot nézzük, akkor a 7,2 százalékos kumulált infláció mellett 40-50 százalékos kiadásnövekedés történt minden részterületen, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyjából 30-40 százalékkal több forrás jutott tavaly az oktatás eme területeire, mint 2013-ban. Igaz, ezzel párhuzamosan a sportban reálértéken több mint 210 százalékkal több pénzt költött el a kormány a TAO-támogatások figyelembe vételével együtt.

A vizsgált idõszakban az oktatásban végrehajtott jelentõs átalakításhoz hasonló állami beavatkozás nem történt az egészségügyi területén, így itt sokkal pontosabban felmérhetõ a kiadások alakulása. Reálértéken a területre mindössze 18 százalékkal több forrás jutott 2018-ban 2011-hez mérten szemben a sport 289 százalékos forrásgyarapodásával.

Az alterületeket nézve úgy tûnik, a kormány is érzékeli a kórházi ellátás problémáit, hiszen reálértéken 75 százalékkal többet költött el erre a célra, mint az idõszak legelején, valamivel több mint 1000 milliárd forintot. Igaz, ettõl függetlenül a problémák száma nem csökkent, elég ha csak az évrõl évre újratermelõdõ kórházi adósságokra gondolni (bár ez sokkal inkább a finanszírozási rendszer hibája, mint egyes kórházak felelõtlen gazdálkodásáé), vagy a hiányzó alapvetõ felszerelésekre, vagy az elvándorló, túlterhelt szakorvosokra. Ettõl valamennyivel elmaradó mértékû forrásnövekedés történt a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatot illetõen, ezen a soron az infláció figyelembevételével 49 százalékkal több pénz szerepel a 2018-as zárszámadásban.

A forráskivonást jóhiszemûen nevezhetnénk akár megtakarításnak is. Emlékezhetünk, a sportkiadásokat alátámasztó kormányzati álláspont egyik sarokköve szerint ugyanis minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Bár valójában is megfigyelhetõ a sportkiadások növekedése és az ellátórendszer egyes területein a kiadáscsökkenés, véleményünk szerint szinte kizárt, hogy ez szoros összefüggésben lenne egymással. A sportkiadások fókuszában ugyanis a profi klubok, uátnpótlás-nevelés támogatása, az újabbnál újabb sportlétesítmények építése áll és ehhez képest aprópénznek nevezhetõ az, ami a sport olyan részterületeire ment volna el, ami közvetlenül a lakosság egészségtudatosságát fokozta, sportolási lehetõségeit bõvítette volna. Ugyan elkezdõdött néhány évvel ezelõtt egy sportpark-építési program, azok elérhetõsége még mindig korlátozott, ráadásul az ilyen sportparkok kihasználtsága is erõsen idõjárás-függõ. Egyéb ösztönzõt, mellyel a kormány a társadalom széles rétegeinek sportolási hajlandóságát fokozná, nem vezetett be.

Igaz, a sportkiadásokon belül a szabadidõsport támogatására reálértéken szignifikánsan több forrás jutott a vizsgált idõszakban, majdnem 300 százalékos volt a növekedés mértéke. Nominálisan azonban még mindig a töredéke annak, ami a költségvetésbõl, illetve a TAO-n keresztül áramlik elsõsorban a látvány-csapatsportokba: a szabadidõsportra a kormány tavaly 607 millió forintot fordított a zárszámadás alapján.

Forrás: MFOR

Tragikus balesetben elhunyt a fideszes képviselő
Nézőpont: Még mindig toronymagasan a Fidesz népszerűsége
Koronavírus – újra szigoríthatnak az óvintézkedéseken Magyarországon
Kitalálod mennyibe került a rántott hús rizzsel a Balatonon?
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Tragikus balesetben elhunyt a fideszes képviselő
Burkolt reklám miatt 900 ezer forintos bírságot kapott a Tények
Zöldek politikusa az EP ülésén: az Orbán Viktor-féle maffiaállamban az sem lehetetlen, hogy gázszerelőből valaki milliárdossá váljon
Budakeszi: Egy édesanyát és 2 éves kislányát gázolták el
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
32 milliárdnál tart a Néprajzi Múzeum építése a Városligetben
A rendőrök állítják, 703 km/h-s gyorshajtáson kaptak egy Ford Focust
Ha meglátod mi Mészáros Lőrinc következő nagy dobása...
Orbán aggódik a magyarokért: Több Balaton, kevesebb Adria
Koronavírus – újra szigoríthatnak az óvintézkedéseken Magyarországon
Hivatalos: A rendőrség előtt az önkormányzati lakást bérbeadók ügye
Szerbia népe bizonyította 1 nap alatt - azért a víz az úr
Nézőpont: Még mindig toronymagasan a Fidesz népszerűsége
900 milliós bírságot kapott az Alza.hu, mert akciósnak mutatott termékeket, amiket valójában le sem áraztak
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum