elebb élő munkavállalók egyre jelentősebb része vállal munkát a határ túloldalán. 2018-ban oda süllyedtünk a nemzetközi versenyben, hogy a magyar munkások tömegesen dolgoznak Romániában, mert többet keresnek, mint itthon. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Egy konjunktúrában, egy felfelé ívelő gazdasági környezetben, amikor minden adott a fejlődéshez, nagyon csalóka tud lenni, hogy valójában mennyire erősödünk gazdaságilag, főként ahhoz képest, hogy mennyit fejlődhetnénk. A legreálisabb képet ilyen esetekben a nemzetközi összehasonlítás adja, ahol lassan már minden szomszéd lehagy bennünket, egyre jelentősebb a leszakadás.
Ennek pedig részben oka az is, hogy ma Magyarországon a gazdasági növekedés hasznát strómanjain keresztül az Orbán-család fölözi le. Egyre komolyabb a lista, egyre több szállodát, kempinget, menő éttermet vagy trendi bisztrót, erőművet, gyárat, irodaházat, értékes ingatlant, hatalmas termőföldet, prosperáló vállalkozást tudunk felsorolni, amiről kiderül, hogy ilyen vagy olyan áttéttel, de köze van Orbánékhoz. Nem csoda, hogy Orbán személyesen sem érdekelt a magyar emberek béremelését illetően, pedig már az Európai konzultáció is foglalkozik a keleti és a nyugati tagországok béreinek kiegyenlítésével. Csak persze, ha Brüsszel bérkompenzációra adná a temérdek pénzt, mint például stadionokra, akkor sokkal kevesebb támogatási pénzt lehetne lenyúlni. Amíg ez így van, addig a fiatalok Nyugatra vándorolnak, a határmenti lakosság pedig jelentős része a szomszédos országokba jár dolgozni. Nézzék csak a Heti Napló riportját!
Forrás: Zsúrpubi
|
