Szijjártó inkább elment szavazni, mint az amerikai külügyminiszterrel tárgyalt volna

HOME - 2021-02-24 Budapest, Magyarország

FüggetlenNemzet

Szijjártó Péter inkább a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szavazott, mint az új amerikai külügyminiszterrel tárgyalt volna. Előtte azonban hozzájárult, hogy az EU újabb szankciókat kezdeményezzen Oroszországgal szemben, bár szerinte ennek semmi értelme.

Nem tudott túljárni a magyar külügyminiszter eszén az EU külügyi főképviselője: Szijjártó Pétert semmi sem tarthatta vissza attól, hogy idő előtt távozzon az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásáról. Ezt magától Szijjártótól hallottuk, aki közösségi oldalán tartott beszámolót az ülés első részéről.

Érdekes kísérletet tett ma a külügyi főképviselő, hogy a szokásokkal ellentétben egész napos ülést próbált szervezni

– utalt a próbálkozásra a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter azért távozott az ebédszünetben, mert a magyar parlamentben volt szükség a szavazatára, hiszen az országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbításáról dönt a délutáni órákban, márpedig nélküle nincs meg a kétharmados többség.

A brüsszeli tanácskozás délelőtti részében a külügyminiszterek a déli szomszédság értékelésével foglalkoztak. Szijjártó Péter szerint az EU déli határainál fekvő országokkal elsősorban az illegális migráció megállítása miatt kell szorosan együttműködni, ezen a téren szerinte Magyarország – és a V4-ek – jól teljesítenek, mert jó kapcsolatokat alakítottak ki az észak-afrikai országokkal. Szijjártó felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális migráció egészségügyi, biztonsági, terror- és kulturális kockázatokat rejt magában és ezért sem szabad a kötelező letelepítési kvótákat erőltetni, mert ez újabb inspirációt jelent az embercsempészeknek.

Szó volt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatról is, amely újabb mélyponthoz érkezett az ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij bebörtönzése után. A magyar külügy szerint azonban stratégiai megközelítésre van szükség, amely nem egyszerűsíthető le sem szankciókra, sem a Navalnij-ügyre. Szijjártó Péter szerint az együttműködésnek négy területet kell felölelnie:

kereskedelem,

biztonsági kihívásokat jelentő konfliktusok kezelése,

energiaellátás, ahol Oroszországot nem lehet figyelmen kívül hagyni és

a vírussal szembeni nemzetközi küzdelem.

Közben Szijjártó egyetlen szóval sem említette azt, hogy a külügyminiszteri tanács (tehát Magyarország is) egyetértett azzal, hogy újabb szankciós intézkedések előkészítésére utasítják az Európai Bizottságot.

Ezután Szijjártó Péter távozott, így már nem vett részt azon a videokonferencián, amelyen az uniós külügyek irányítói első alkalommal tárgyalhattak Anthony Blinkennel, az új amerikai külügyminiszterrel. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy kiadta a későbbiekben őt képviselő brüsszeli uniós nagykövetnek, hogy mit kell mondania Blinkennek. A magyar álláspont tehát a következő:

fontos a gazdasági pillér, mert több mint 100 ezer ember dolgozik amerikai vállalatoknak,

fontos a védelmi együttműködés, mert több mint ezer magyar katona szolgál külföldön NATO- és USA-parancsnokság alatt és

fontos a politikai együttműködés is, amely az elmúlt négy évben kiváló volt, a magyar kormány pedig elkötelezett ennek a fenntartásában.

Forrás: hvg