Valami szivárog a megsérült fukusimai atomerőműnél

A trícium csak nagyon nagy mennyiségben jelent egészségügyi kockázatot, de ez nem áll fenn, így nincs miért aggódni. A szivárgás pontos forrását egyelőre nem tudták beazonosítani a szakemberek.

Japán, amerikai és magyar kutatók kimutatták, hogy trícium szivárog a 2011-es földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőmű területéről – derül ki a 24.hu írásából. A lap a Fukusimában élő Kávási Norberttel, a környezeti radioaktivitás vizsgálatával foglalkozó magyar kutatóval beszélgetett a jelenségről és annak hátteréről.

Kávási szerint a kibocsátott trícium mennyisége kicsi, mindössze 20 Becquerel literenként, és ez is csak egyetlen talajvízminta esetén fordult elő.

Kávási szerint egyelőre nem tudni, hogy a trícium pontosan honnan, milyen forrásból szivárog, de az biztosnak látszik, hogy az anyag vagy a reaktorépületből, vagy a tartályokból, esetleg a szivattyúkutakból kerül a környezetbe. „Meg lehet közelíteni a helyzetet onnan, hogy nem tökéletes a környezetvédelmi rendszer, mivel szivárgás van, ezért ellenőrizni kell, és kijavítani az esetleges hibákat” – mondta erről a magyar kutató.

Kávási Norbert kitért rá, hogy a trícium természetes úton is keletkezik, sugárvédelem szempontjából nem különösebben kockázatos radionuklidról van szó, mivel csak kisenergiájú béta sugárzást bocsájt ki radioaktív bomlása során.

Úgy kell elképzelni a tríciumnak való kitettséget, mint a dohányzást. Ha elszívok egy cigarettát, hosszú távon nincs kimutatható hatása, az egészségügyi kockázata minimális. Ha viszont minden nap elszívok egy dobozzal, akkor már komolyabb a kockázat”

– magyarázta a szakértő, aki szerint “ez a szivárgás tényleg nagyon kicsi, a környező talajvizekben pedig eddig más radioaktív szennyezőt nem találtunk”. A kutató újabb vízminták elemzésével folytatja munkáját, hogy kiderüljön, ezekben is kimutatható-e az anyag, vagy más, veszélyesebb radioaktív elem.

A fukusimai atomerőmű területén egyébként még 9 évvel a baleset után is hűteni kell a leolvadt fűtőelemeket. Nukleáris láncreakció ugyan már nem lehetséges, de a hasadványtermékek (többek között cézium-137, stroncium-90 és kobalt-60) továbbra is hőt termelnek. A hűtést folyamatosan keringgetett vízzel oldják meg, ami a sérült fűtőelemekkel érintkezve radioaktívvá válik.

A keletkező radioaktív vizet tisztítva az erőmű területén tartályokban tárolják, azonban az abban lévő a trícium eltávolítása – ipari méretekben legalábbis – egyelőre nem megoldott. A tartályok száma pedig egyre csak nő, hely viszont nem nagyon akad, ahova újabbakat lehetne lerakni. Az erőművön kívüli területek nem jöhetnek számításba a jelenlegi szabályozások miatt. Ezért is merült fel korábban annak a lehetősége, hogy az egymillió tonnányi vizet majd az óceánba engedik.