UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
Kutatás bizonyítja: minél szegényebb és kiszolgáltatottabb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes szavazó
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt
A magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát - Orbán Viktor
Jönnek szeptembertől az iskolarendőrök: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot is alkalmazhatnak
Megint finomhangol a kormány a TB szabályokon
Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmaz...
  
Nagyon vészjósló dolgok történnek az autóiparban
Drasztikusan visszaesett az idén az eladott új autók száma Németországban az autógyártókat tömörítő Verband der Automobilindustrie (VDA) érdekvédelmi szervezet szerint, írja a Zeit A s...
  
Szijjártóék megállapodtak az EU-val - összegkorlát nélkül adhatunk támogatást
Két hónapnyi tárgyalás után sikerült megállapodnunk az Európai Bizottsággal, hogy összegkorlát nélkül adhatunk támogatást azoknak a magyarországi vállalatoknak, melyek ugyan veszt...
  
A járvánnyal kapcsolatban a Miniszterelnökség 13,7 milliárd forintot költött hirdetésre
84 százalék ment a kormánymédiához, közpénzből Az állami hirdetési pénzek 84 százaléka köt ki a kormánypárthoz közeli cégeknél - derül ki a Kantar Hungary adataiból, amelyeket a G...
  
A Magyar Közút Zrt. hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége
Még mindig sok a rossz minőségű közút, de kevesebb A Magyar Közút Zrt hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége egy év alatt - írja a Napihu A teljes közúthálózat...
  
Orbán: a függetlenség és a szuverenitás olyan értékek, amelyeket kormányom és a magyar nép ápol
A függetlenség napjára írt üdvözletében várja a jövőbeli közös munkát Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte Donald Trump amerikai elnököt az Egyesült Államok szövets...
  
Terelik a személyautókat - bedugult a határ
Megnövekedett a határátlépés és a várakozás ideje a román határszakaszon, emiatt a személygépjárművek forgalmának elterelésére kell számítani a 42-es főúton Hajdú-Bihar megyében...
  
Több milliárdot kapott a Wizz Air, amiért hazahozták Kínából a lélegeztetőgépeket
A Népszava írt arról, járatonként 72 millió forintba is kerülhetett, hogy a Wizz Air egészségügyi eszközöket szállított Magyarországra A lap információi szerint így még annál is t...
  
Rekordszámú új fertőzött Bulgáriában, máshol 200 ezren kerültek vesztegzár alá
Rekordszámú, 182 új beteget jelentettek az elmúlt 20 órában Bulgáriában, ahol így 5497-re nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma - közölte szombaton a bolgár egészségügyi minisztéri...
  
51 fokos autóban hagyta a kutyát - a rendőrök előállították
A rendőrség honlapján jelent meg a hír, hogy szombaton 9 óra körül érkezett bejelentés az Újpesti Állat- és Természetvédelmi Járőrszolgálattól, hogy Budapest IV kerületében, egy pa...
  
Valami készül: Amerikai anyahajók gyakorlatoztak Kínával egy időben
Két amerikai repülőgép-anyahajtó vezényeltek szombaton a Dél-kínai-tengerre, ahol ekkor épp Kína is hadgyakorlatot hajtott végre, amit előzetesen mind az Egyesült Államok, mind a környe...
  
Mindenki Szijjártó reggeli bejelentéséről beszél
Ma reggel nagy bejelentést lengetett be Szijjártó Péter külügyminiszter, egyenesen a reggeli futásból érkező lendülettel Nem sokkal később pedig megérkezett maga a Nagy Bejelentés is: ...
  
2017 óta a TEK védi Orbán és Polt közeli családtagjait is
Valamint azokat a közszereplőket is, akiket megfenyegetnek Változott a védett személyeket rögzítő rendelet, Orbán Viktor úgy döntött, beveszi a Terrorelhárítási Központ (TEK) óvó sz...
  
Mindenki a Nagykanizsa mellett talált gabonakörökről beszél
26 méteres a kör, az ufóhívők örömére 26 méteres gabonakör jelent meg Nagykanizsa határában A körkörösen lelapult búzáról készült képek megjelentek a közösségi médiában, majd...
  
Íme a milliárdokat érő levél amit Orbán Viktor pecsétje díszít
A Pécsi Újság Hargitai János KDNP-s országgyűlési képviselő Facebook-posztjára hivatkozva megírta, hogy Orbán Viktor támogatja egy új pécsi stadion építését A posztot azóta töröl...
  
Nem válaszoltak a parlamentben a kisvárdai lówellness-központtal kapcsolatban
Két képviselő is azt akarta tudni, hogy haladnak a kisvárdai beruházások, Schanda Tamás államtitkár elintézte a választ egy mondattal Gurmai Zita MSZP-s és Szabó Tímea Párbeszédes orsz...
  
Népszava: ötmilliárdba került a kínai légihíd, a vásárlás pedig 300 milliárd volt.
A vásárlás pedig 300 milliárd volt 72 millió forintot fizettünk minden egyes Wizzair-járatért, amely Kínából egészségügyi eszközöket hozott Magyarországra - írja a Népszava A Külü...
  
Botrány: Laptopokat loptak az Európai Parlamentből
Legkevesebb 50 laptop, tablet és egyéb eszköz tűnt el még áprilisban, de erről nem tájékoztatta az EP tagjait a biztonsági szolgálat Ezért az Európai Parlament egyik tagja nyomta meg a v...
  
Karácsony: megüzenték nekem fideszesek, hogy vonuljak vissza a belpolitikából
Igaznak nevezte a főpolgármester azt a pletykát, ami szerint "Orbán Viktor Budapest ügyében akkor lép le a fékről, ha garanciát ad arra, hogy nem indul el 2022-ben az ellenzék közös minis...
  
Hollik fenyegetésétől hangos a sajtó: szerencsétlenkedésről beszél
"Elmúlt kilenc hónap úgy, hogy nem írtak ki egyetlen pályázatot sem, pedig az állam az ígérteknek megfelelően a szükséges forrást átadta, arról nem is beszélve, hogy a főváros száml...
  
Az Ugandának nyújtott magyar segítség: három év alatt 5 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás
Szijjártó Péter péntek reggel telefonon egyeztetett ugandai kollégájával, Sam Kutesával, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, és az Ugandának nyújtott magyar segítség kapcsán, írja a ...
  
Kiderült miért utalt 2018-ban milliárdokat Székelyföldnek az Orbán kormány
A pénzzel állítólag a székelyudvarhelyi fiatalok helyben maradását szeretnék elősegíteni A legnagyobb összeggel a római katolikus egyházat támogatja a magyar állam Másfél milliárd fo...
  
Kimagaslóan magas Orbán Viktor támogatottsága a székelyek körében
Kommentek Úgy tűnik, jó befektetés volt a rengeteg határon túli támogatás A háromszéki magyarok hatalmas többsége Orbán Viktorban és a magyar kormányban bízik leginkább Orbán Viktor ...
  
Több mint 400-an tettek esküt - Isten engem úgy segéljen!
399 tiszthelyettest és 75 rendőrtisztet avattak országszerte Az ország valamennyi megyéjébe kerülnek új rendőrök A Készenléti Rendőrség állományába 2020 július 1-jei hatállyal kinev...
  
Baj van: 120 dolgozót küld el a Continental
A Continental Makóra helyezi át váci gyárából a hűtő- fűtő rendszerek üzletágat Az áthelyezést 2021 júniusáig hajtják végre, addig a váci gyárban körülbelül 120 dolgozó szerző...
  
Titkolják hogy milyen lélegeztetőgépekből vett a kormány - 19 millió / db
Újabb részleteket közölt a Külügyminisztérium a koronavírus-járvány miatt beszerzett lélegeztetőgépekről, de a hvghu közérdekű adatigénylésére küldött válasz csak további kérd...
  
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Három megyében, 27 helyszínen csaptak le egy időben a rendőrök és a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei június 30-án hajnalba - írta meg a policehu Összesen 20 embert fogtak el, a ba...
  
Közelíti a 70 milliárdot Lázár János kisvasútja
Leépíti az állam a vasúti mellékvonalakat, ellenben Szeged és Hódmezővásárhely között méregdrágán épül a tram-train, amire most újabb 9 milliárd forintot lobbizott ki Lázár János...
  
Hivatalos: Minden, amit tudni kell a 13. havi nyugdíjról
Pénteken megszavazta a parlament a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosítást Így jövő februárban kicsit több pénzt visz majd a pénzespostás A koronavírus-j...
  
Hollik: a kormányhoz kerülhet a Lánchíd
Ha rövid időn belül nem oldódik meg a Lánchíd felújításának ügye, akkor a Fidesz–KDNP arra kéri a kormányt, vegye kézbe a felújítást – közölte Hollik István, a Fidesz kommunik...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Kutatás bizonyítja: minél szegényebb és kiszolgáltatottabb valaki, annál valószínűbb, hogy fideszes szavazó
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.

A magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefelé haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága,

a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége

– állapítja meg A Fidesz titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című elemzésében a 21 Kutatóközpont. (Az intézetről bővebben cikkünk végén írunk.) Az is kiderült, hogy az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák és internethozzáféréssel nem rendelkezők az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.

A több mint hetvenoldalas tanulmányban a kutatók több hipotézist is megfogalmaznak a vizsgálat előtt, ugyanis a társadalom politikai és gazdasági tagoltságának, illetve a kettő összefüggéseinek feltárásán kívül a tanulmány fő célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy

a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak között miért kiemelkedően népszerű a Fidesz.

A kutatók első hipotézise a választási befolyásolás, vagyis az, hogy a Fidesz kiemelkedően jól teljesít olyan, jellemzően kisebb településeken, ahol nagyrészt alacsony társadalmi státuszú választópolgárok laknak. A második a gazdasági szavazás, vagyis az, ha valaki nem befolyásolásból, de még csak nem is azonosulásból, meggyőződésből szavaz a Fideszre, hanem egyszerű – vélt vagy valós – gazdasági érdekből.

A harmadik hipotézis a meggyőződéses kormánypárti szavazat, a negyedik a rendszerigazodás, ez utóbbi beletörődést és az alacsony státuszúak versengését jelenti. Végül az utolsó előfeltevés a médiafogyasztás, ugyanis a kutatók szerint „szintén kézenfekvő magyarázat lehet az, hogy a deprivált (valamiből hiányt szenvedő) társadalmi csoportok el vannak szigetelve a kormánykritikus hangoktól és üzenetektől.”

A kutatók mindenre kiterjedő, részletes táblázatokon és grafikonon keresztül vizsgálták a hipotézisben foglaltakat. Többek között az alábbi megállapításokat tették:

szignifikáns és egyenes irányú a kapcsolat a jóléti társadalmi helyzet és a pártválasztás között,
a legszegényebbek között kiugróan magas a kormánypárt támogatottsága, az ellenzéké pedig nagyon alacsony,
onnantól kezdve felfelé haladva viszont már nincsenek jelentős különbségek a kormány teljes csoportbeli népszerűségében,
egészen addig, ameddig az elithez, a felső két kategóriához nem érünk: náluk szignifikánsan alacsonyabb a Fideszt támogatók aránya,
az ellenzék esetében viszont majdnem teljesen egyenes az összefüggés: minél privilegizáltabb egy csoport, annál több benne az ellenzéki szavazó,
illetve hogy a státusz csökkenésével a pártnélküliek aránya is növekszik.

Ha csak a pártot választani tudókat néznénk, akkor még élesebb lenne a különbség: akkor

a legalsó két társadalmi kategóriában a Fidesz 75 százalék feletti, az ellenzék 25 százalék alatti szavazati arányt kapna, a legfelsőben ugyanakkor az ellenzék 60-40 arányban előzné a Fideszt.

Az nem újdonság, hogy a Fidesz – 2010 óta egyre inkább – a hátrányosabb helyzetű csoportok körében örvend az átlagnál lényegesen jelentősebb támogatottságnak, azt is tudni lehetett, hogy a baloldal elveszítette hosszú évek alatt a munkásszavazatok zömét. Ahogy azonban a mostani tanulmány szerzői is megjegyzik:

az adatok első ránézésre szöges ellentétben vannak a gazdasági szavazás alaphipotézisével, hiszen pont azok szimpatizálnak a kormánnyal a legnagyobb arányban, akiknek a legtöbb okuk lenne az elkeseredettségre és az elégedetlenségre.

De a dolog ennél bonyolultabb. A kutatásból ugyanis a többi hipotézist vizsgálva kiderült, hogy Budapesten a kormány-ellenzék erőviszony sokkal kevésbé függ össze az osztályhelyzettel, mint ahogyan azt az ország egész területén tapasztalni.

Megvizsgálták azt is, hogy az egyes társadalmi csoportoknak milyen a gazdasági helyzetértékelésük, hogyan változott a saját háztartásuknak és az országnak az anyagi helyzete az elmúlt évben, illetve mire számítanak, hogyan fog alakulni mindez a következő évben. Ezeknek saját tapasztalatoktól kellene függnie, nem pártpreferenciától. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok azt mutatják, az emberek gazdasági helyzetértékelése 2002 óta nem volt ilyen optimista. Igaz, a legszegényebb rétegek közül csak nagyon kevesen tudtak javulásról beszámolni, de romlást sem érzékeltek, változatlan helyzetről nyilatkoztak. Felfelé haladva növekszik az optimizmus, ráadásul kimutatták azt is, hogy a deprivált csoportok kétharmada-háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordulna, tehát emiatt a kormány elleni tiltakozásra sincs ok.

Miután a kutatók megvizsgálták az értékválasztás szempontjait is, arra jutottak, hogy:

minél privilegizáltabb helyzetű a válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok – és minél kiszolgáltatottabb, elesettebb, annál inkább ennek ellenkezőjét érzi.

Kiderült az is, hogy a kormánypártiakra kevéssé jellemző a cserbenhagyottság és a kiábrándultság érzése, ami nem is lepte meg igazán a tanulmány készítőit.

A tanulmány második részében a választók gazdasági várakozásai és a mindenkori kormánypárt támogatottsága között fennálló kapcsolatot vizsgálták meg a kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy felfedezhető-e valami rendszerszintű összefüggés a kettő között. Összevetették tehát a GKI Gazdaságkutató Zrt. fogyasztói és az üzleti bizalmi indexét a mindenkori legnagyobb kormánypárt teljes népességben mért népszerűségével.

Az így kirajzolódó görbék pedig hasonló utat járnak be. A mindenkori kormányzó párt népszerűségében a választási ciklusokhoz igazodva követik egymást a hullámhegyek és hullámvölgyek: az egyes országgyűlési választásokhoz közeledve a hivatalban lévő népszerűsége négy évente kiszámíthatóan emelkedni kezd, a választásokat követő egy-két hónapban a csúcsra fut, majd (egészen 2018-ig) minden alkalommal meredeken csökken – mindaddig, amíg a kormányzati ciklus közepén el nem éri mélypontját. Hasonlóképpen, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén ciklikus emelkedést és csökkenést mutatnak – és hullámhegyeik csúcsai gyakran esnek a választási évekre.

Jól látható a 2008-2009-es válság, illetve a V alakú beszakadás, majd visszarugaszkodás a GKI-s mutatókban és az akkori kormánypárt népszerűségi (inkább: népszerűtlenségi csúcsa), de feltűnik az is, hogy az üzleti bizalmi index 1998 óta szinte csak a Fidesz kormányzása alatt erősödött pozitív tartományba – és 2014 és 2019 között az üzleti várakozások valaha volt leghosszabb pozitív periódusát látjuk kirajzolódni az ábrán.

2014 és 2019 között a fogyasztói bizalmi index is szárnyalt: 2014 előtt legfeljebb választási években, néhány hónapig láthattunk hasonlóan magas értékeket. Ugyanebben a 2014 és 2019 közötti időszakban a Fidesz népszerűsége is rendkívül magas.

De a három mérőszám (a bizalmi indexek és a mindenkori kormánypárt támogatottsága) csak véletlenül mozog együtt?

A kutatók statisztikai modellezéssel felfedték, hogy a hatalmon lévő párt támogatottsága és a gazdasági várakozások között komplexebb összefüggés áll fenn, úgy tűnik, a mindenkori kormánypárt népszerűsége és az üzleti bizalmi index nincsenek közvetlen kapcsolatban – a korrelációk során jelentkező sok hónapos csúszással megjelent együttmozgás áttételes hatások eredménye. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index hatását a modellezés is megerősítette. Bár a pontos összefüggés az áttételes hatások miatt itt is összetettebbnek tűnik, mint amire a korrelációk alapján következtettek, a hatalmon lévő párt népszerűsége tipikusan egy vagy két hónap csúszással követi a fogyasztói bizalmi index változásait. De azt ki lehet jelenteni, hogy a gazdasági várakozások és mindenkori hatalmon lévő párt támogatottsága között rendszerszintű összefüggés van.

Ezen a ponton vetődik fel a kérdés, hogy hogyan hathat a koronavírus a Fidesz népszerűségére.

Láttuk, hogy a fogyasztói bizalmi index és a kormánypárt népszerűségi mozgása összefüggnek, így lehetőség van arra is, hogy a jövőre vonatkozó becslést adjunk az utóbbira.

2018 elejétől a kormányzó Fidesz népszerűsége egy rendkívül magas, korábban legfeljebb választási években elért, 30 százalékot meghaladó szinten stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban a fogyasztói bizalmi index hónapról hónapra szintén nagyon optimista, 2002 óta nem látott értékeket mutatott.
Ez alapján, még a koronavírus megjelenése előtt azt lehetett feltételezni, hogy a Fidesznek nem volt oka az aggodalomra, a fogyasztói bizalmi index tartósan magas értéke jelezte, hogy rövid és középtávon nem várható a Fidesz népszerűségének megingása.

De jött a koronavírus.

A járvány márciusi begyűrűzése után a fogyasztói bizalmi index történelmi, 38 pontos esést hozott.
Így jogosan merül fel a kérdés, mivel ennek az indexnek hatása van a kormánypárt népszerűségére, most mi fog következni.
Az áprilisi kutatások még csak minimális, hibahatáron belüli eltérést mutattak, és a következő adatok is arra engednek következtetni, hogy ez a válság megváltoztatta a két változó közti összefüggést.
Májusban a fogyasztói várakozások visszapattantak az április mélypontról: a fogyasztói bizalmi index 38 pontos esését 11 pontos erősödés követte. Hasonlóképpen, a Fidesz népszerűsége is növekedett a teljes népesség körében, a válság első hónapjaiból tehát jól jött ki a kormány.

De egy, a tanulmányban felállított modell szerint a kutatók úgy vélik:

a Fidesz kiugróan magas népszerűsége nem tart ki a nyár végéig, várhatóan a párt támogatottsága lépésről lépésre visszatér a járvány előtt mért intervallumba.

A hipotézisvizsgálat előtt a 21 Kutatóközpont megvizsgálta azt is, milyen hatással van a közmunkaprogram a Fidesz népszerűségére. Ez a szempont azért merült fel, mert a kormánypárt az átlagosnál jobban teljesít az alacsonyan iskolázott, rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező és kiszolgáltatott csoportokban, és éppen ezek a csoportok a közmunkaprogram célpontjai.

Megállapították többek között, hogy:

a közmunkások magasabb aránya növeli a fideszes szavazatok arányát akkor is, ha az adott település munkaerő-piaci, iskolázottsági és demográfiai szempont szerint hasonlónak tekinthető egy másik magyarországi településsel,
a kormánypárti vezetésű települések esetében a közmunkának számottevően nagyobb a politikai hozadéka, mint a független vagy ellenzéki 63 polgármester által irányított településeken,
2014-ről 2018-ra azokon a településeken növekedett a fideszes szavazatok aránya, ahol a közfoglalkoztatottak aránya is magas.

A kutatók ennél a résznél ügy összegeznek, hogy: "a közmunkások aránya településszinten önálló hatást gyakorol mind a 2018-as fideszes szavazatarányra, mind pedig a 2014 és 2018 között tapasztalt szavazatnövekményre. Ez a hatás azoktól az állandó paraméterektől függetlenül is magyarázó erőnek bizonyul, mint a településen tapasztalt munkanélküliség, iskolázottság és egyéb demográfiai paraméterek. Lehetne ugyan azt állítani, hogy a közmunkások arányának növelésével azért nő a kormánypárti támogatottság, mert a közmunkások (és környezetük) hálásak a lehetőségért, akkor azonban ennek fideszes, valamint semleges és ellenzéki településen egyformán érvényesülnie kellene.

A közmunkások arányának hatása azonban jelentősebb a kormánypárti polgármesterek által vezetett településeken, ami szintén igaz külön a 2018-as fideszes szavazatok arányára, illetve a 2014–2018 időszak közötti növekményre. Elvileg persze még az is elképzelhető, hogy a közmunkások egyszerre hálásak a fideszes polgármesternek és a kormánynak is, ezért szavaznak ők (vagy környezetük) még nagyobb elánnal a Fideszre ezeken a településeken." Ezt ugyanakkor elég életszerűtlennek tartják a kutatók.

A már-már akadémiai szintű elemzés végén a készítők hipotézistesztelést és összefoglalást készítettek.

Az első hipotézis a választási befolyás, vagyis a nyomásgyakorlás volt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, adatelemzéssel nem lehet teljes bizonyossággal tesztelni a hipotézist, azonban a gyanú és a feltételezés valószínűségét több tendencia is alátámasztotta. A kutatók előtt is rejtély, hogy miért szavazna inkább a kormánypártokra az, aki romlónak érzi saját anyagi helyzetét.
A második hipotézis azonban igazolást nyert: létezik gazdasági szavazás, és a szegények nem utolsósorban éppen viszonylagosan kedvező gazdasági helyzetértékelésük miatt nem fordulnak tömegesen a rendszer ellen.
A harmadiknak, a meggyőződéses szavazásnak tulajdonítottak a legkisebb jelentőséget a készítők. Az osztályhovatartozásnak szinte semmilyen szerepe nincs a politikai ítéletalkotásban: a szegények véleménye még az őket érintő kérdésekben sem különbözik számottevő mértékben a gazdagokétól.
A negyedik hipotézis a rendszerigazolás, tehát a beletörődés, az alacsony státuszúak versengése volt. Itt azt tapasztalták, hogy jelen van a rendszerigazodás és az önfelmentés.
Az ötödik hipotézis pedig a médiafogyasztásra vonatkozott, miszerint a társadalmi hierarchia alján lévő állampolgárok információs – kormánypárti – buborékban vannak, és ez az elsődleges oka a fideszes orientációjuknak. Kétségtelen, hogy valóban túlnyomórészt kormánypárti médiából tájékozódnak az underclass tagjai, az ellenzéki hang ritkábban jut el hozzájuk. Ugyanakkor még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag kormánymédiából tájékozódnak – a túlnyomórészt tehát nem ugyanaz, mint a kizárólag. Magyarországon minden társadalmi rétegben – így a depriváltak között is – jelentős a politikai ízléssel ellentétes média fogyasztása is. Az is óvatosságra int a média-hipotézissel kapcsolatban, hogy a szegények napirend-érzékelése nem tért el érdemben a többi társadalmi csoporttól. Általában ugyanolyan arányban említettek maguktól materiális ügyet a hónap legfontosabb eseményei között, mint a többi válaszadó.
Azt mindenesetre bizonyították a többváltozós elemzés adatai, hogy ugyanolyan társadalmi csoportba tartozó emberek pusztán az eltérő médiafogyasztásuk miatt is jó eséllyel más pártra voksolnak. A gazdasági helyzetértékelés után a médiafogyasztás bírt a második legnagyobb magyarázóerővel a többváltozós elemzésük során. Összességében tehát a kutatók szerint nem vonható kétségbe a hipotézis létjogosultsága.

Forrás: HVG
Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt
A magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát - Orbán Viktor
Jönnek szeptembertől az iskolarendőrök: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot is alkalmazhatnak
Balatoni baleset: felborult egy katamarán, hatan voltak a fedélzetén
Megint finomhangol a kormány a TB szabályokon
Nagyon vészjósló dolgok történnek az autóiparban
Szijjártóék megállapodtak az EU-val - összegkorlát nélkül adhatunk támogatást
A járvánnyal kapcsolatban a Miniszterelnökség 13,7 milliárd forintot költött hirdetésre
A Magyar Közút Zrt. hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége
Orbán: a függetlenség és a szuverenitás olyan értékek, amelyeket kormányom és a magyar nép ápol
Terelik a személyautókat - bedugult a határ
Több milliárdot kapott a Wizz Air, amiért hazahozták Kínából a lélegeztetőgépeket
Rekordszámú új fertőzött Bulgáriában, máshol 200 ezren kerültek vesztegzár alá
51 fokos autóban hagyta a kutyát - a rendőrök előállították
Valami készül: Amerikai anyahajók gyakorlatoztak Kínával egy időben
Mindenki Szijjártó reggeli bejelentéséről beszél
2017 óta a TEK védi Orbán és Polt közeli családtagjait is
Mindenki a Nagykanizsa mellett talált gabonakörökről beszél
Íme a milliárdokat érő levél amit Orbán Viktor pecsétje díszít
Nem válaszoltak a parlamentben a kisvárdai lówellness-központtal kapcsolatban
Népszava: ötmilliárdba került a kínai légihíd, a vásárlás pedig 300 milliárd volt.
Botrány: Laptopokat loptak az Európai Parlamentből
Karácsony: megüzenték nekem fideszesek, hogy vonuljak vissza a belpolitikából
Hollik fenyegetésétől hangos a sajtó: szerencsétlenkedésről beszél
Az Ugandának nyújtott magyar segítség: három év alatt 5 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás
Kiderült miért utalt 2018-ban milliárdokat Székelyföldnek az Orbán kormány
Kimagaslóan magas Orbán Viktor támogatottsága a székelyek körében
Több mint 400-an tettek esküt - Isten engem úgy segéljen!
Baj van: 120 dolgozót küld el a Continental
Titkolják hogy milyen lélegeztetőgépekből vett a kormány - 19 millió / db
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Közelíti a 70 milliárdot Lázár János kisvasútja
Hivatalos: Minden, amit tudni kell a 13. havi nyugdíjról
Hollik: a kormányhoz kerülhet a Lánchíd
Sárlavina Borsodban - több utcát elárasztott
19 milliós átlagáron vett lélegeztetőgépeket a kormány
Kitalálod hány bányára tette rá a kezét a kormány egy különleges jogszabállyal?
Életfogytiglanra ítélték a gyilkossággal vádolt volt magyar rendőrt
A Moszkvából idetelepült bank kiváltságait vizsgálta az alkotmánybíróság
Németországtól lízingel tankokat a magyar kormány
Karácsony: Közeleg az idő, hogy megmutassuk a kormánynak
Orbán Trumpnak szurkol, mert csak ő képes rendbe hozni az amerikai gazdaságot
Erdőirtás után szebb lesz a sziget Orbánék szerint
Jönnek szeptembertől az iskolarendőrök: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot is alkalmazhatnak
A magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát - Orbán Viktor
Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum